Mivé lettek az egykori magyar zsidó imaházak?

A mádi zsinagóga belső tere
A mádi zsidóság a XVIII. század végén, copf stílusban építette fel zsinagógáját. Ma Közép-Európában a mádin kívül csak egy hasonló stílusban épült zsinagóga van. A templom belső térkialakítása lengyelországi hagyományokat követ. A központi teret a négy hatalmas oszlopon fekvő kilenc boltszakasz fedi, s itt helyezték el a függönyös tóraszekrényt és tóraolvasó asztalt is. A közelmúltban kívülről és belülről is felújított templomban a falakat bibliai szövegű kartusok díszítik, valamint egy márványtábla, ami a II. világháború idején elhurcolt 336 mádi zsidó emlékét őrzi. A felújítási munka Európa Nostra-díjat kapott. A zsinagóga bejelentkezéssel látogatható.Szép formája, gazdag s idegenszerű belseje érdekesen képviseli a hajdani magyarországi zsidóság leghagyományosabb csoportját, a Galíciával szomszédos észak-keleti megyék ortodoxait. Az épület szerkezetében és elrendezésében nagymúltú hagyományok képviselője: kilencosztatú nagyterme a lengyel-litván reneszánsz 16. századi találmánya, olyan építészeti kompozíció, amely a szószék és az építészeti szerkezet között alkot kapcsolatot, azaz a tanításra és imára rendelt tér lényegét fejezi ki. (A négy oszlop, egyes vélemények szerint, a sivatagi sátorban a frigyládát rejtő belső szentély négy akác tartórúdja /Exod. 27,32/, a zsinagóga maga tehát az első, Isten parancsa szerint a számára készített hajlék képe.)

A zsinagóga nem templom. A templom a zsidó vallásban a két bibliai, jeruzsálemi szentélyt jelenti, ahová a zarándokünnepeken valamennyi zsidó igyekezett eljutni. A második szentély elpusztítása után (Kr. u. 70.) a zsinagóga lett a zsidó élet központja. Az egykori magyarországi zsinagógák épületei közül ugyan a legtöbb – ellentétben a német- vagy a lengyelországiakkal – … Bővebben: Mivé lettek az egykori magyar zsidó imaházak?