Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

Madrid, CaixaForum

A kortárs múzeum tapasztalatrendszere

MúzeumCafé 5.

szerző: György Péter

A múzeumi át- és hozzáépítések szoros összefüggésben állnak ennek az új globális kapitalizmussal összefüggő látványosságipari kontextusnak a megértésével. Az új Spanyolország baloldali kormányai számára a regionális autonómiákat elfogadó, poszt-nemzetállami politikai rendszer kialakításában értelemszerűen fontos szerepe volt a múzeumpolitikának. Bilbao (Guggenheim), Barcelona (MACBA), Valencia (IVAM), Bajadoz (MEIAC) múzeumépületei, illetve -átépítései jól mutatják ennek a folyamatnak az erejét: […]

Fotó és művészet

Fényképek a múzeumokban: a dokumentumtól a műtárgyig

MúzeumCafé 5.

szerző: Martos Gábor

Amikor 1874-ben az első dagerrotípia bekerült a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe, valószínűleg aligha gondolhatta bárki is, hogy az új képalkotó-technikával készített tárgyak mekkora karriert fognak befutni a kiállítási intézményekben: ma, bő százharminc évvel később becslések szerint a hazai közgyűjteményekben kereken tízmillió fotográfiát őriznek. Persze hogy milyen céllal, azt múzeuma válogatja.   A fotóipar összesített filmeladási […]

A Szent Imre kő kalandos útja a szeméthegytől a múzeumig

MúzeumCafé 5.

szerző: Mikó Árpád művészettörténész, Magyar Nemzeti Galéria

A Magyar Nemzeti Galéria Mátyás király öröksége című kiállításának első termében szépen metszett antikva betűs, töredékes kőtábla hívja fel magára a figyelmet. Néhány latin szó olvasható rajta, de azok súlyosak: Szent István király, Szent Imre herceg és (legelöl) egy bizonyos főtisztelendő atya szerepel rajta. A tárgy kiállításunkra a székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum szívességéből került. A feliratos […]

Aba-Novák Vilmos: Cirkuszi kikiáltó, (1932 körül, 50,5 × 59,5 cm, tempera, falemez, Jelezve jobbra lent: Aba-Novák, Magyar Nemzeti Galéria)

MúzeumCafé 5.

szerző: Molnos Péter művészettörténész

Bár Márffy Ödön 1930 körül több mint egy tucat festményen örökítette meg a manézs szereplőit – bohócokat, akrobatákat, műlovarnőket, díjbirkózókat –, mégis a 20. századi magyar festészet történetében Aba-Novák Vilmos figyelme fordult legélénkebben a cirkusz kétarcú, ellentmondásos világa felé. Választásában bizonyosan közrejátszott bővérű mesélőkedve, művészetének alapvetően epikus karaktere, karikatúrára hajlamos rajzi tehetsége és élénk vonzalma […]

Értékeink nyomában IV. – imho

Országos Katolikus Gyűjteményi Központ

MúzeumCafé 5.

szerző: Turok Margit művészettörténész, KÖH műtárgyfelügyelet

Nemzeti kulturális örökségünk számottevő mennyisége van a katolikus egyház tulajdonában (a műemlékek és a műtárgyállomány közel egyharmada). A katolikus egyház története során azok közé tartozott, akik elsőként szabályozták saját törvényekkel „a művészeti örökség létrehozását, megőrzését és a valódi értékének megfelelő kezelését”. [1] A katolikus egyházon belül a tulajdonosi jogokat az egyházmegyék gyakorolják. A püspökségek a […]

Zarándoklás Aba-Novák képeihez

MúzeumCafé 5.

szerző: Wagner István

Művészek, műítészek, műgyűjtők és műkedvelők sereglenek a cívis-városba, mióta megnyílt a Modern és Kortárs Művészeti Központban a Pablo Picassóhoz fűződő legenda nyomán „barbár zseninek” nevezett Aba-Novák Vilmos retrospektív tárlata. Jönnek a fővárosból, vidékről, a határokon túlról, és a helyszín többszörös szenzációt ígér. A MODEM az ország keleti régiójának legnagyobb és legmodernebb kultúrcentrumának számít szakmai berkekben. […]

Rézkori kút a 47-es út mentén

MúzeumCafé 5.

szerző: Tóth Katalin régész, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely

A Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat megbízása alapján a 47. számú főút négy sávra bővítésének III. üteméhez kapcsolódóan (Hódmezővásárhely és az algyői Tisza-híd közötti szakasz) végezett régészeti feltárást. Hódmezővásárhely-Kopáncs, Olasz tanya lelőhelyen 2008. április 21-én kezdtük el a megelőző feltárást. Itt egy négyezerötszáz négyzetméteres területet kellett megvizsgálnunk. Mindehhez a rendelkezésünkre […]

Bükkábrány és dendrokronológia

MúzeumCafé 5.

szerző: Grynaeus András kandidátus, dendrokronológus

A világviszonylatban is egyedinek számító bükk-ábrányi mocsárciprusok kapcsán rendszeresen említik a dendrokronológiai vizsgálatot, mint az egyik fontos elemzési eljárást. A görög nyelvben jártasak számára sokat elárul a tudományág neve. Ám mivel ők relatíve kevesen vannak, érdemes egy kis etimológiával kezdeni az ismerkedést! Három görög szó rejtőzik az elnevezésben: a fa jelentésű dendron, az időre utaló […]

Embertani búvárlatok

A Magyar Természettudományi Múzeum embertani tára

MúzeumCafé 5.

szerző: Pap Ildikó és Szikossy Ildikó

Noha az Embertani Tár ezen a néven csak 1945 óta létezik, gyűjteményünk története a 19. század közepén kezdődött. Már a Magyar Nemzeti Múzeumban is volt embertani anyag, ugyanis Jankovich Miklós gyűjteményéből ide került a Benepuszta mellett feltárt „hősnek, hihetőleg Bene vitéznek” a koponyája. Az önálló embertani múzeum létrehozását hazánk első antropológusa, Ponori Török Aurél már […]