Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

A fertődi Esterházy-kastély látványterve 1774-ből, valószínűleg Nicolaus Jacoby munkája, jelenleg a kismartoni Esterházy-levéltárban őrzik

A MAGYAR VERSÁLIÁTÓL AZ ESZTERHÁZA KÖZPONTIG

MúzeumCafé 80.

szerző: KÁNTOR VIOLA

Hatalmas ládákkal megrakott szekerek végeláthatatlan sorát látjuk kígyózó sorokban Joseph Fischer 1811-es rézkarcán. A kocsisok kezében csattan az ostor, ahogy a terhüktől rogyadozó lovakat ösztökélik haladásra, valahol éppen Pottendorf és Laxenburg között félúton jár a különös karaván. Amolyan korabeli hírmondó a kép, hiszen azt a menetet képzeli el a szerző, amikor az Esterházy-képtárat igazán komoly kollekcióvá […]

Dersffy Orsolya képmása a Trophaeumban

ŐSGALÉRIÁK ÉS AZ ESTERHÁZYAK

MúzeumCafé 80.

szerző: BASICS BEATRIX

Magyarországon az ősgalériák az 1988-as Magyar Nemzeti Galéria-beli kiállítással kerültek be a szakmai köztudatba, emellett a közönség érdeklődése is megnőtt irántuk.1 Péter Katalin, az akkori katalógus egyik tanulmányának szerzője szerint az ősgalériák „képekbe foglalt családtörténetek”. Amennyiben azok, az arisztokrata és nemesi családok történetei, így érthető, miért éppen ebben az évben lehetett egy ilyen kiállítást megrendezni. […]

Esterházy-kastély 1895–1899 körül Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei

AZ ESTERHÁZY CSALÁD MEGÚJULÓ KASTÉLYAI

MúzeumCafé 80.

szerző: MOLNÁR GYÖNGY

Magyarország egyik legjelentősebb nemesi családja a galántai Esterházy família. Származásukat a Trophaeum szerint a Salamon nemzetségből származó Mogudig tudják visszavezetni, aki III. Béla király hivatali törvényszolgája volt. Az Esterházy nevet elsőnek Benedek használta 1553-ban, majd fia, Ferenc vette fel a galánthai előnevet és az unoka, Esterházy (I.) Miklós volt a család hírnevének megalapozója. Felesége, Dersffy […]

Ottrubay Melinda mint Seherezádé, partnere Brada Rezső

EGY PRÍMABALERINA ASSOLUTA HERCEGNÉRŐL

MúzeumCafé 80.

szerző: KARÁCSONY ÁGNES

Ottrubay Melindát a magyar balett története a harmincas évek jelentős táncművészei között jegyzi. Tanult Párizsban, főszerepeket táncolt az Operaházban, tanulmányokat írt a tánc művészetéről. Prímabalerina assoluta címet kapott 25 évesen. Folyamatosan cikkeztek róla a lapok, reklámarc is volt. Miután hercegné lett 1946-ban, már csak elvétve adott interjút. Férjét, galántai Esterházy (V.) Pált a Mindszenty-per negyedrendű […]

Rupprecht Mihály (1829–1904): Másolat Esterházy Miklós 1625-ös portréjáról (1870)

NYUGAT ÉS KELET – ESTERHÁZY MIKLÓS ÉS FELESÉGE 17. SZÁZADI REPREZENTATÍV PORTRÉIN

MúzeumCafé 80.

szerző: SZVOBODA DOMÁNSZKY GABRIELLA

A 17. század legragyogóbb, és azóta is sokat emlegetett kar­rierje Esterházy Miklós (1582–1645) nevéhez kötődik. Ő volt családja felemelkedésének elindítója, két évtized alatt szédületes politikai és vagyoni karriert futott be, protestáns köznemesi sorsból felemelkedve egészen a nádori méltóságig. Sikertörténetét azzal kezdte, hogy tanulmányai végeztével katolikus hitre tért, és a későbbiekben feltétlen hűséggel volt a mindenkori Habsburg-uralkodóhoz. Ám […]

A Széchényi/Esterházy család a svájci (Thun/Hünibach) házuk előtt, 1962. június 26-án Széchényi Béla, ifj. Széchényi Gyula, Széchényi Alice, Széchényi Erzsébet, Széchényi Margit, Esterházy Bernadette, Széchényi Gyula

MEGŐRZÖTT KÜLDEMÉNYEK

ESTERHÁZY BERNADETTE-LEVELEK

MúzeumCafé 80.

szerző: KEMÉNYFI RÓBERT

A társadalomtörténet hazai kibontakozását jóval megelőzve írt Hanák Péter (1921–1991) az első világháború éveiből fennmaradt levelek forrásértékéről, és jelölte ki nagyobb vonalakban a népi írásbeliség e műfajának lehetséges értelmezési kereteit, illetve szólt egyáltalán a paraszti levelek születésének előfeltételeiről (például az általános népoktatás bevezetéséről – 1868).1 A történész utal írásában arra a fontos paraszti gesztusra, amely alapvetően a […]

Andrea Palladio és Battista del Moro: Síremlékterv, 1560 körül, toll és lavírozás, barna tinta, papír, 473×338 mm Szépművészeti Múzeum

MŰVÉSZETTÖRTÉNET RAJZOKON ÉS METSZETEKEN

ESTERHÁZY MIKLÓS GRAFIKAI GYŰJTEMÉNYE

MúzeumCafé 80.

szerző: KÁRPÁTI ZOLTÁN

Mint a művészettörténetben oly gyakran, itt is Giorgio Vasarival kezdődött minden. Ő volt az első, aki szisztematikusan kezdett rajzokat gyűjteni. Mivel Firenzében úgy tartották, a rajz (disegno) valamennyi művészeti ág alapja, Vasari szerette volna rajzokon keresztül is bemutatni a toszkán művészet történetét. Amikor A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek életének második, bővített kiadásán (1568) dolgozott, már igyekezett […]

Joseph Fischer: Önarckép, 1794, akvatinta, papír, 243×158 mm Szépművészeti Múzeum

TISZTELET A GYŰJTŐNEK

ESTERHÁZY II. MIKLÓS KÉPTÁRA

MúzeumCafé 80.

szerző: RADVÁNYI ORSOLYA

„Itt édesapám neve következik! – Ez a név álmot jelent; magyar álmot a pazarló gazdag emberről, a bugyellárisában két kézzel vájkáló úrról, a bankókat gabona módjára szeleltető, az aranyat és ezüstöt vékaszámra mérő gazdáról, akinek alakja szinte a népmeséből való. Jelentette a gazdag magyart… A magyar fantáziában az édesapám neve jelentette mindazt, ami a földön kis […]

Részlet a „Magyarország áldott emlékezetű királynéja” – Sisi, Ferenczy Ida és a magyar udvartartás című kiállításból A szerző jóvoltából

FERENCZY IDA ÉS ERZSÉBET KIRÁLYNÉ MAGYAR UDVARTARTÁSA

KIÁLLÍTÁS A CIFRAPALOTÁBAN

MúzeumCafé 80.

szerző: PALLAGI MÁRIA kurátor

Volt Magyarországnak egy áldott emlékezetű királynéja, Erzsébet, ki életében védő angyala volt ez országnak, a magyar nemzetnek…” Jókai Mór emlékezett e szavakkal Erzsébetre, a magyarok királynéjára. Jókai Mór, aki éveken át „baráti” viszonyt ápolt Sisivel, aki mindig szívesen látott vendég volt a budai várban. A tárlat Erzsébet királyné Magyarországhoz, magyarokhoz fűződő viszonyát mutatja be, különös tekintettel […]

K. Németh András Tamási 1919-ben című kötetének borítója

EMBERKÖZELBŐL: KISVÁROS A VÖRÖS- ÉS A FEHÉRTERROR VIHARAIBAN

K. Németh András: Tamási 1919-ben. Ellenforradalom, vörösterror, fehérterror Tamási Helytörténeti Alapítvány, 2019

MúzeumCafé 80.

szerző: BERÉNYI MARIANNA

A Tolna megyei Tamási nevét Esterházy „Fényes” Miklós herceg miklósvári vadászatai tették Európa szerte híressé a 18. században. A ma magántulajdonban álló barokk vadászkastély az 1770-es évek végétől 1847-ig nagy költségvetéssel megrendezett pompás vadászatoknak adott otthont. A 19. század második felében a főúri lak elveszítette jelentőségét, 1919-ben Tolnatamási nem a trófeák és a vadászzsákmány gazdagsága miatt, hanem a […]