Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

01

Izinger Katalin a 2026-os MúzeumCafé-díjas!

Laudáció

MúzeumCafé 111-112.

szerző: Gréczi Emőke

A múzeum nem csupán tárgyak gyűjteménye, hanem emlékezet, tekintet és viszony: múlt és jelen, intézmény és közösség, személyes sorsok és kollektív narratívák találkozási tere. Izinger Katalin munkássága több mint két évtizede ennek a találkozásnak a tudatos, érzékeny és következetes feldolgozása, alakítása. ¶ Székesfehérvárott született, és szimbolikus értelemben is itt nőtt fel: a kiállításmegnyitók atmoszférája, a művészek jelenléte, […]

Szilágyi Lenke felvétele

„NEM IDEALIZÁLNI AKARTUK A MÚZEUMOT, HANEM EMBERIVÉ TENNI”

INTERJÚ IZINGER KATALIN MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSSZEL

MúzeumCafé 111-112.

szerző: BERÉNYI MARIANNA

Izinger Katalin művészettörténész, kurátor több mint két évtizede dolgozik Székesfehérváron: pályáját a Városi Képtár – Deák Gyűjteményben kezdte, 2003 óta a Szent István Király Múzeum munkatársa. Kiállításrendezői és gyűjteményi munkája a kortárs magyar képzőművészet, a művészkönyv műfaja, valamint a múzeumi intézménytörténet feltárása köré szerveződik. Az elmúlt húsz évben csaknem száz egyéni, csoportos és tematikus kiállítást […]

Szilágyi Lenke felvétele

„NEM EGYSZERŰEN LELKES LESZEK, HANEM BELE TUDOK SZERETNI”

MúzeumCafé 96.

szerző: KARÁCSONY ÁGNES

Gergely Mariann több mint négy évtizede dolgozik művészettörténészként, jelenleg főmuzeológusként a Magyar Nemzeti Galériában. 2011-től nyolc évig a 19–20. századi Festészeti Gyűjtemény főosztályvezetője volt. Doktoriját Huszár Vilmosról és a holland De Stijl csoportról írta. Elsősorban modernistának, avantgárdistának vallja magát. Számos rendkívül sikeres kiállítás kötődik a nevéhez, legutóbb a Szépművészeti Múzeum Csontváry-tárlatának volt a kurátora. Mesterének […]

Jette Sandahl

MÚZEUM: A NŐK VILÁGNÉZETÉNEK, KREATIVITÁSÁNAK ÉS KÉPESSÉGEINEK PLATFORMJA

INTERJÚ JETTE SANDAHLLAL

MúzeumCafé 96.

szerző: BERÉNYI MARIANNA

Jette Sandahl dán múzeumi szakember olyan újító és szemléletformáló múzeumok alapító igazgatójaként vált ismertté, mint a Dán Nőmúzeum vagy a svédországi Világkultúra Múzeum. Kiállítások kurátora és projektek vezetője volt a Dán Nemzeti Múzeumban, valamint igazgatói tapasztalatra tett szert az Új-Zélandi Te Papa Tongarewa Nemzeti Mú­zeumban. Legutóbb a dániai Koppenhágai Múzeumot vezette. Tagja volt a Dán […]

Molnárné Aczél Eszter és Árvai Mária Szilágyi Lenke felvétele

„A FÉRFIAK ÁLTAL IRÁNYÍTOTT ÉRDEKLŐDÉSBŐL INDULNAK EL A TÖRTÉNETEK”

BESZÉLGETÉS MOLNÁRNÉ ACZÉL ESZTERREL ÉS ÁRVAI MÁRIÁVAL, A FŐVÁROSI KÉPTÁR VEZETŐIVEL

MúzeumCafé 96.

szerző: GRÉCZI EMŐKE

A BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár Ki a raktárból! címmel 2022–23-ban két kiállítást rendezett a gyűjteményben őrzött, női alkotóktól származó művekből, az 1900 előtti és a századfordulótól 1950-ig tartó időszakból. Ennek apropóján a tárlatok kurátorával, Molnárné Aczél Eszterrel, a Képtár májusban kinevezett új vezetőjével és helyettesével, a Grafikai gyűjteményt is gondozó Árvai Máriával beszélgettünk mú­zeumi […]

Muray Miklós: Kárász Ilonka portréja, 1920 körül, digitális másolat Amity Gallery, Warwick, NY

NŐI SZEMMEL NEW YORKBÓL

KÁRÁSZ ILONKA ELSŐ AMERIKAI ÉVTIZEDE, 1914–1925

MúzeumCafé 96.

szerző: FEJŐS ZOLTÁN

Guido Bruno, a New York-i művész- s bohémnegyed, a Green­wich Village első ambiciózus népszerűsítője hetilapjának 1915. december 15-i számában cikket írt Kárász Ilonkáról. Figyelmet felkeltő jelzővel „remete festőnek” nevezte, aki egy eldugott zugban alakította ki aprócska műtermét egy régi udvarház hátsó traktusában.1 Az akkor alig húszéves, két éve New Yorkban lévő Kárász Ilonka első kiállítása […]

Gróf Széchényi Ferencné Festetics Julianna A horpácsi kastélyban levő eredeti után másolta Richter Aurél Közölve: Vasárnapi Újság, 1902. november 30.

„A MŰVÉSZET ÉS ZENE OKTATÁSÁRA ÉS ÖSZTÖNZÉSÉRE…”

NŐI GYŰJTEMÉNYALAPÍTÓK A 19. SZÁZADI EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

MúzeumCafé 96.

szerző: VIDRA BERNADETT

A nők szerepvállalása a művészet világában sokáig kényes témának számított. Sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy kialakuljon egy női művészeti társalgó, beengedjék a nőket művészeti akadémiákra, kezdetben a nőknek – ahogy a társadalomban, úgy a művészvilágban is – ki kellett harcolniuk a férfiakkal egyenrangú szerepet. A helyzet valóságát jól alátámasztja, hogy a 19. századi európai művészeti képzés […]

Tugijani falu, ahogy Schmidt Éva látta 1970 telén. E falu és nyelvjárása mintegy hanti „szülőfaluként” és „anyanyelvként” meghatározta Schmidt Éva további tevékenységét Fotó: Schmidt Éva. Schmidt Éva Archívum

AZ ARCHÍVUM MINT ÉLETFORMA

SCHMIDT ÉVA 75. SZÜLETÉSNAPJÁRA

MúzeumCafé 96.

szerző: RUTTKAY-MIKLIÁN ESZTER

Június 28-án születésére, július 4-én halálára emlékezünk. Tavaly ilyentájt hagyatékának szimbolikus megnyitására készültünk.1 Eltelt egy év, mióta lekerült a virtuális lakat a hantik és manysik között gyűjtött nyelvi, néprajzi és folklór­anyagról, amelyet Schmidt Éva halála előtt húsz évre zárolt. A feldolgozás így 2022. július 5-én kezdődhetett meg a Nyelvtudományi Kutatóközpontban és a Bölcsészettudományi Kutatóintézetben.2 Írásomban az […]

Cécile Papier Munkácsyval való megismerkedése idején (1870 körül; Fotós ismeretlen; Munkácsy Mihály Múzeum; ltsz.: 58.26.62.)

MUNKÁCSYNÉ A FESTŐ ÉLETÉBEN ÉS „A VILÁG LEGNAGYOBB MUNKÁCSY-GYŰJTEMÉNYÉBEN”1

MúzeumCafé 96.

szerző: GYARMATI GABRIELLA

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténészeként oly sokszor elmondtam már a kurátori tárlat­vezetés során,2 hogy „a világ legnagyobb Munkácsy-gyűjteménye” megtisztelő titulust kiérdemlő gyűjteményi egység története és a Békéscsabán még a művész életében kialakuló Munkácsy-kultusz fenntartása nem létezne Munkácsy Mihályné nélkül. De az is egyértelmű, hogy Munkácsy Mihályné személye nem tárgyalható Munkácsy Mihály nélkül…     Minden […]

Albrecht Dürer: Das Marienleben (Die Wochenstube) – Albrecht Dürer: Mária élete fametszet ciklus Mária születését, Szent Anna gyermekágyas szobáját ábrázoló darabja, 1503 körül

A SZÜLÉS MINT NŐI KÖZÖSSÉGI ESEMÉNY A KORA ÚJKORI MAGYARORSZÁGON

MúzeumCafé 96.

szerző: KRÁSZ LILLA

Az uniformizáltnak tekinthető kórházi szülések 20. század folyamán bekövetkezett általános elterjedéséig a szülés körülményei, a hozzá kapcsolódó szokások időben, térben, társadalmi rendtől és rangtól függően nagyon eltértek egymástól. Vannak azonban olyan állandó emberi tényezők, szokáscselekmények, tárgyak és eszközök, amelyek társadalmi, vallási, etnikai hovatartozástól függetlenül a változó időben mindig jelen voltak. Az ember születése évezredeken át […]