Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

KICSI A VILÁG

MúzeumCafé 69-70.

szerző: Gréczi Emőke

Más-más szerzők különböző emberekről írt portréit, interjúit közöljük ebben a lapszámban. Fővárosi, országos múzeumokban vagy az ország különböző intézményeiben, kisebb és nagyobb közgyűjteményeiben működő emberekre emlékezünk. Ám ahogy összeolvastuk a szövegeket, kiderült, mennyi az átfedés, hogy ugyanazok a nevek visszatérnek más szerzőnél vagy nyilatkozónál, akit az egyik szerző „meghatározóként” emleget, az egy riportalany pályáján szintén […]

16-01

MIT? KINEK? MIÉRT? HOGYAN?

BESZÉLGETÉS VÍGH ANNAMÁRIÁVAL, A MÚZEUMMÁ VÁLÁS MAGYAR SZABÁLYOZÁSÁRÓL

MúzeumCafé 67.

szerző: KARÁCSONY ÁGNES

Vígh Annamária történész muzeológusként került annak idején a Budapesti Történeti Múzeum Újkortörténeti Osztályának élére. Majd 2000-ben az akkori kulturális tárca munkatársa lett. Előbb a Múzeumi Osztályt, majd idővel a valamennyi közgyűjteményi területet átfogó Közgyűjteményi Főosztályt vezette 2018 májusáig. Több mint tizenhét év minisztériumi munka után váltott ismét: jelenleg a Szépművészeti Múzeum általános főigazgató-helyettese. Nevéhez számos […]

15-04

AZ ÉPÜLETEK ANYAGCSERÉJE

POST OTTO WAGNER. VON DER POSTSPARKASSE ZUR POSTMODERNE, BÉCS, MAK1

MúzeumCafé 67.

szerző: ZUH DEODÁTH (MTA BTK Filozófiai Intézet)

A bécsi Museum für Angewandte Kunst (MAK) építészetelméleti és eszmetörténeti fókuszú időszaki kiállításának címében a „Post” kettős jelentésére utaló szójáték akár el is bizonytalaníthatja az embert. A Postatakarékpénztártól a posztmodernig – hangzik a tisztázó célzatú alcím. Vajon a szervezők egy korszak méltatását, netalán kritikai méltatását tűzik ki célul? Avagy éppen a premodern és a posztmodern építészet kapcsolatának […]

14-02

„BENNE A RÓNA DALOLT”1

ENDRE BÉLA HALÁLÁNAK KILENCVENEDIK ÉVFORDULÓJÁRA

MúzeumCafé 67.

szerző: SZABÓ VERONIKA

Mindannyian, akik eddig foglalkoztak Endre Béla művészetével,2 rávilágítottak arra a hiányra, amely a festő művészetének írásos és képi reprezentálását egyaránt érinti. E tanulmány célja annak a művészettörténeti megszokásnak az újraértelmezése, amely Endre Bélát rendszerint Tornyai János árnyékába kívánja helyezni. Okot ad még az írásra a művész halálának kilencvenedik évfordulója is. Nem képeire helyeződik a hangsúly, hanem […]

13-02

KI- ÉS BEVÁNDORLÁSTÖRTÉNETI MÚZEUMOK EURÓPÁBAN

MúzeumCafé 67.

szerző: FEJŐS ZOLTÁN

A kortárs múzeumok, kiállítások egyik újabb jellegzetessége, hogy előtérbe került a nemzetközi migráció jelensége. A tematikus történeti, művészeti, néprajzi kiállítások mellett az elmúlt bő évtizedben egyre-másra létesültek úgynevezett „migrációs múzeumok”, amelyeknek két fő típusa ismert a vándorlás természetéből adódóan: a kivándorlással foglalkozó, illetve a bevándorlás kérdéseire összpontosító intézmények. Utóbbiak a nagy bevándorlóországokban jöttek létre, az Egyesült Államokban, […]

12-01

KEGYHELY, BRANDMÚZEUM, VÁROSI SÉTA

VARIÁCIÓK STADIONTÚRÁKRA

MúzeumCafé 67.

szerző: GRÉCZI EMŐKE

Az általam megtett első, vezetett stadiontúra során végig arra gondoltam, hogy a program koreográfiája, a résztvevők érzelmi kapcsolódása és bevonódása alapján a helyzet nem sokban különbözik (ha különbözik egyáltalán) egy tárlatvezetéstől vagy egy emlékhely csoportos megtekintésétől. Hamarosan kiderült, hogy a stadionok, sportesemények helyszíneinek muzeológiai szempontú elemzése noha új keletű, de egyre komolyabb szakirodalmat generál, elméleti […]

11-02

MAJDNEM IGAZI: MŰTÁRGYMÁSOLATOK ÉS MÚZEUMOK

MúzeumCafé 67.

szerző: BERÉNYI MARIANNA

A szabadon álló Rosette-i kő a British Múzeum első termében, a Szputnyik 1. a washingtoni űrkutatási múzeumban, Donatello Gattamelata-szobra a Szépművészeti Múzeum gipszgyűjteményében, a nagyszentmiklósi aranykincs a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Kovács Margit Múzeum tapintható tárgyai, a BTM múzeumboltjában megvásárolható habán kerámiaedények, a Mátyás Király Múzeum konyhájában sürgő-forgó munkatársak ruhái, eszközei a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok alatt. […]

10-06

HITELES MÁSOLATOK MÚZEUMI GYŰJTEMÉNYEKBEN

MúzeumCafé 67.

szerző: BASICS BEATRIX

Pszeudo – a szó értelmezése: valami, ami ál, hamis, nem valódi vagy valódinak látszó. A múzeumi területen már több évszázada alkalmazott kifejezés, a tárgyakban történő megjelenésével párhuzamosan. A pszeudo, az „olyan mintha”, a valódinak látszó nem valódi, vagy éppen az egykori valódi újrateremtett mása legjellemzőbben a 18. század közepétől jelent meg az európai kultúrtörténetben. ¶ A Johann Georg Schwandtner […]

09-06

A PROFI, AZ AMATŐR ÉS A RAPSICS

MúzeumCafé 67.

szerző: Sári Zsolt

A néprajzi szakirodalomban a magányos vadorzók, orvhalászok és –vadászok megnevezésére használt kifejezés a rapsic. Vadorzás vagy rapsickodás pedig köznyelvi értelemben a vadászatra nem jogosított személyek által véghez vitt vadászat és halászat volt, amelyet engedély nélkül folytattak. Ezt a kifejezést kölcsönözve egyfajta kulturális és örökségrapsicként tekintek azokra a gyűjteményekre, amelyeket nem lehet beleszorítani sem a hivatalos, sem […]

08-07

DIVATMÁRKÁK ÉS MÚZEUMOK

TERVEZŐK ÉS MÁRKÁK A HALHATATLANSÁGÉRT

MúzeumCafé 67.

szerző: KESZEG ANNA

Zygmunt Bauman a folyékony modernitásról írott könyvében markánsan fogalmazta meg azt az álláspontot, hogy a 20. század második felének kulturális fogyasztása és tartalomgyártása a divat működésmódját veszi át. A divat rendszerének természetét pedig a konformizmus és egyénítés dialektikájában látta, mely működésmód az újdonságelv piedesztálra emelésében képes törékeny egyensúlyra jutni.1 ¶ Bauman állítását a múzeumok esetében is elfogadottnak […]