„Minden magyar ember az élete során legalább egyszer jöjjön el ide” Az országos Széchényi Könyvtár hétköznapjai MúzeumCafé 34. szerző: Vágvölgyi Busi Nóra Az Országos Széchényi Könyvtár 1803-ban nyitotta meg kapuit az olvasók és a kutatók előtt. Az intézmény a nevét alapítójáról, gróf Széchényi Ferencről kapta, aki nemcsak felkutatta és egyesítette a régi nemzeti könyvkincseket, de gyűjteményét később felajánlotta a köz használatára. A nemzeti könyvtár megnyitását követően a magyar társadalom részéről is megindult az adományozás, és ennek, valamint […]
„A tudós agyával, a költő szívével és a festő szemével” Az egri Kepes Intézet múltja, jelene és jövője MúzeumCafé 34. szerző: Jankó Judit A Kepes név hallatán tíz emberből kilencnek (ha nem mindnek) alighanem az ismert televíziós műsorvezető jut az eszébe. Ha az egri Kepes Intézet alapítóin, Offenbacher Ferencen és Kaczári Istvánon múlik, ez nem sokáig lesz így. A nagyvilágban már ma is több ismerettel rendelkeznek arról, hogy ki volt Kepes György, mint nálunk. Egertől nem messze, a […]
Az új, lebegő Aranytető és a múzeum küldetése Megnyílt a Louvre új iszlám művészeti gyűjteménye MúzeumCafé 34. szerző: Radványi Orsolya művészettörténész A muzulmán területekről származó, a varázslatos Kelet hangulatát megidéző tárgyak évszázadok óta ejtik ámulatba a nyugati világ lakóit, gyűjtésük története ennek megfelelően hosszú időre nyúlik vissza. Nem véletlen, hogy az egyik legrégebbi és leghatalmasabb európai birodalom, a Francia Királyság uralkodóinak, főpapjainak, lovagrendjeinek vagy akár szerzetesrendjeinek kincsestárában már a 12. századtól megtalálhatók voltak a Közel-Keleten vagy […]
Kutatóhely, kincsestár, a természet őrzője Világszerte veszélyben vannak a Természettudományos gyűjtemények MúzeumCafé 34. szerző: Merkl Ottó, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa A természettudományok és a múzeumok mindig is elválaszthatatlanok voltak egymástól. A természetrajzi gyűjteményekben őrzött példányok a Föld élővilágának változatosságát éppúgy megjelenítik, mint a bioszféra ma még természetes foltjai – sőt azok a fajok is ott vannak ezekben a múzeumokban, amelyeket másutt, a falakon kívül már hiába is keresnénk. Ezek az intézmények olyan mennyiségű információt tárolnak, […]
Síkfilmes, digitális, röntgen, infra Műtárgyfotózás a múzeumban MúzeumCafé 34. szerző: Bugya Brigitta művészettörténész Bár a műtárgyfotózás alapvető szerepe nem változott a digitális kamerák megjelenésével, hiszen mindig is a műtárgyak dokumentálása volt és lesz a fő cél, a fotósok munkája olyan kreatív feladatokkal egészült ki, amilyenekre eddig nem volt meg a technikai lehetőség. A változások a kutatók munkájában is új dimenziókat nyitottak, hiszen olyan részletességgel rögzíthetők a művekben rejlő […]
Üldözött alkotók megsegítése Az Omike akciója 1939–1944-ben MúzeumCafé 34. szerző: Basics Beatrix művészettörténész, a kiállítás kurátora Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) létrehozásának gondolata 1887-ben merült fel először. Bő két évtizeddel később, 1908-ban az Egyenlőség című újságban jelent meg Hevesi Simon pesti rabbi – későbbi főrabbi – felhívása egy zsidó társadalmi-kulturális szervezet létrehozatalára. Az OMIKE a következő évben, 1909-ben alakult meg, és 1944 tavaszáig működött. Az alapítók, illetve az egyesület […]
Új típusú múzeumi kommunikációt terveznek Bázel intézményei MúzeumCafé 34. szerző: Rajcsányi Gellért A 170 ezres Bázel évszázadokon át az Észak-Európát Itáliával összekötő alpesi útvonal csomópontja volt, és ma is megérdemli a Svájc legpezsgőbb nagyvárosa címet. A város egy kőhajításnyira fekszik Franciaországtól és Németországtól, németül beszél, de kultúrája lateiner. Bázel hozta létre a világ legrégebbi nyilvános műgyűjteményét is: a harmincéves háborút lezáró vesztfáliai béke egyik atyja, Johann Rudolf […]
Gyűjtemény, koncepció és az épület A Néprajzi Múzeum első fél évszázada az állandó ideiglenességek sorozata – egy intézmény, amelynek még soha nem volt saját, erre a célra épült otthona MúzeumCafé 34. szerző: Gyarmati János főmuzeológus, Néprajzi Múzeum Alig egy évtizeddel a Nemzeti Múzeum Ethno-graphiai Osztályának 1872-ben történt megalapítását követően egy a múzeum ügyeinek tanulmányozására kiküldött bizottság az alábbi következtetéssel zárta vizsgálatát: „…a jelenlegi ethnographiai gyűjteményt – mint ilyet – fel kell oszlatni és az Iparművészeti Múzeumba beosztani…” [1] Ami magánál a javaslatnál is megdöbbentőbb: a bizottság elnökeként az előterjesztést az a Jókai […]
Milyen szerepet kellene vállalniuk az állami kiállítóhelyeknek a hazai kortárs képzőművészet bemutatásában? MúzeumCafé 34. Szoboszlai János művészettörténész, a Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet Tanszékének megbízott vezetője, a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet művészeti vezetője A kortárs képzőművészet intézményeinek missziójával, finanszírozásával és személyi kérdéseivel kapcsolatos aktuális vita hozzászólói egyetértenek abban, hogy a helyzet minden szempontból tarthatatlan. Eddig is az volt, de a 2012 és 2013 fordulóján kibontakozó heves diskurzus valószínűleg egy új időszak […]
Az arab-Öböl országainak új múzeumai: a múlt vagy a jövő hullámain? Keveredő tradicionális identitás és globális multikultúra MúzeumCafé 34. szerző: Flórián Kund PhD-hallgató, National University of Singapore Saadiyat Island, avagy A Boldogság Szigete egy 28 milliárd dolláros fejlesztés Abu Dhabi városközpontjától néhány percnyi autóútra, az Arab/Perzsa-öböl vizében. A sziget 27 négyzetkilométeren harminc hotelnek, nyolcezer villának és mintegy 125 ezer lakosnak szolgál majd otthonául. A 2018-ra tervezett 1,5 millió látogatót azonban nem csak a térség imázsát domináló luxus és kényelem ígérete hivatott a […]