Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

Múzeumok a nagyváros változó szövetében 2.

Neues Museum, Berlin

MúzeumCafé 16.

szerző: György Péter

Egy évtizeddel az Altes Museum megnyitása után, 1840-ben III. Frigyes Vilmos új múzeum tervezésével bízta meg August Stülert, Schinkel tanítványát. Amilyen figyelemreméltó a két intézmény alapítása között eltelt időszak rövidsége, éppen annyira interpretációra érdemes az azok architektúrája, gyűjteményi és installációs filozófiája közötti drámai különbség – miközben javarészt ugyanazok a szereplők alakították ki mindkettőt. Igen rövid […]

A mádi zsinagóga belső tere A mádi zsidóság a XVIII. század végén, copf stílusban építette fel zsinagógáját. Ma Közép-Európában a mádin kívül csak egy hasonló stílusban épült zsinagóga van. A templom belső térkialakítása lengyelországi hagyományokat követ. A központi teret a négy hatalmas oszlopon fekvő kilenc boltszakasz fedi, s itt helyezték el a függönyös tóraszekrényt és tóraolvasó asztalt is. A közelmúltban kívülről és belülről is felújított templomban a falakat bibliai szövegű kartusok díszítik, valamint egy márványtábla, ami a II. világháború idején elhurcolt 336 mádi zsidó emlékét őrzi. A felújítási munka Európa Nostra-díjat kapott. A zsinagóga bejelentkezéssel látogatható.Szép formája, gazdag s idegenszerű belseje érdekesen képviseli a hajdani magyarországi zsidóság leghagyományosabb csoportját, a Galíciával szomszédos észak-keleti megyék ortodoxait. Az épület szerkezetében és elrendezésében nagymúltú hagyományok képviselője: kilencosztatú nagyterme a lengyel-litván reneszánsz 16. századi találmánya, olyan építészeti kompozíció, amely a szószék és az építészeti szerkezet között alkot kapcsolatot, azaz a tanításra és imára rendelt tér lényegét fejezi ki. (A négy oszlop, egyes vélemények szerint, a sivatagi sátorban a frigyládát rejtő belső szentély négy akác tartórúdja /Exod. 27,32/, a zsinagóga maga tehát az első, Isten parancsa szerint a számára készített hajlék képe.)

Mivé lettek az egykori magyar zsidó imaházak?

Bútorraktár, vívóterem, galéria… – zsinagógák a mai Magyarországon

MúzeumCafé 16.

szerző: Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó múzeum és Levéltár igazgatója

  A zsinagóga nem templom. A templom a zsidó vallásban a két bibliai, jeruzsálemi szentélyt jelenti, ahová a zarándokünnepeken valamennyi zsidó igyekezett eljutni. A második szentély elpusztítása után (Kr. u. 70.) a zsinagóga lett a zsidó élet központja. Az egykori magyarországi zsinagógák épületei közül ugyan a legtöbb – ellentétben a német- vagy a lengyelországiakkal – […]

Nagykanizsán vendégeskedtek A Thrák Királyok aranykincsei

MúzeumCafé 16.

szerző: Kőfalvi Csilla, a Magyar Plakát Ház igazgatója

„Hisz ha kivántok a trójaiak tömegébe hatolni, itt legszélen a nemrégjött thrákok hada nyugszik: és a király köztük: Rhészosz, fia Éioneusznak. Láttam az ő nagytermetü és gyönyörű paripáit: hónál szebbszinűek s úgy futnak, mint a sebes szél. Hadszekerét az arany meg ezüst veretek díszítik: s ő irdatlan arany fegyverben jött seregünkhöz, bámulatosban: a földi halandónak […]

Vigyázó szemetek Cécile-re vessétek!

Fogyatékkal élők a múzeumokban

MúzeumCafé 16.

szerző: Magyar Katalin

Hogy milyen bonyolult dolog a múzeumok akadálymentesítése, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy a témakörben rendezett konferencia kerekes székes résztvevőinek igencsak meggyűlt a bajuk a csak korlátozott ideig ingyenes parkolással, a büfé használhatatlan lépcsőliftjével és a mozgássérült-WC működésképtelen mosdócsapjával a Ludwig Múzeumnak is helyet adó Művészetek Palotájában. De nézzük pozitívan az eseményeket: maguk az […]

Egy régi hangszer újjászületése

És annak néhány problémája

MúzeumCafé 16.

szerző: Remsey Balázs művészettörténész, Iparművészeti Múzeum

Különleges hangszer szólalt meg ez év február 14-én este a Szépművészeti Múzeum Barokk csarnokában a Botticellitől Tizianóig című kiállítás finisszázsán. A budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött, 1898-ban készült Pleyel zongora az elmúlt években több koncerten is szerepelt ugyan, ám csaknem másfél éven át tartó, több szakaszból álló teljes restaurálásának befejezése óta most első alkalommal láthatta […]

Büszkeség és balítélet

A műtörténet és a hamisítók

MúzeumCafé 16.

szerző: Török László akadémikus, régész-ókortörténész

február 12-én a Magyar Tudományos Akadémián konferenciát rendeztek Kihívások és lehetőségek – A budapesti Szépművészeti Múzeum bővítése és jövőbeni stratégiája címmel. A felszólalók között volt mások mellett Karácsony Tamás építész, a bővítés tervezője, Gabriele Finaldi, a madridi Prado igazgatóhelyettese, Snježana Pintarić, a zágrábi Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója, Rényi András művészettörténész és György Péter esztéta. Török […]

A klasszikus önarckép… és még egy – imho

Csontváry Kosztka Tivadar: Önarckép (1893 körül, olaj, vászon, 55,5 × 45,5 cm, jelezve nincs, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 6585)

MúzeumCafé 16.

szerző: Molnos Péter művészettörténész

Színes, ám a legkevésbé sem tetszetős csokrot állíthatnánk össze azokból a történetekből, amelyek a magyar műtárgyállomány egy-egy jeles darabjának megsemmisüléséről, elvesztéséről szólnak. A villamoson felejtett Vajda-mappa, Szobotka kubista festményeinek első világháborús párizsi kálváriája, a Kassák által 1926-ban Bécsben hagyott bőrönd, amelyben az emigrációs években kiadott Ma-számok teljes reprodukciós „alapanyaga” pihent – csak néhány közismert példa […]

Hol és hogyan lehetne méltó módon bemutatni Magyarországon Csontváry Kosztka Tivadar egyedülálló életművét?

Nemrégiben jelent meg a Kieselbach Galéria és a Népszabadság Kiadó közös gondozásában Molnos Péter művészettörténész új Csontváry-albuma Legendák fogságában címmel. A kiadvány kapcsán újra fellángoltak azok az időről időre felhangzó viták a hazai művészettörténész- és muzeológusszakmában, amelyek arról szólnak, hogy vajon jó helyen vannak-e az egyik legjelentősebbnek tartott magyar festő munkái – vagy azoknak legalábbis […]

Világnapi majálissal ünnepelnek a hazai múzeumok

Újabb elismeréseket tervez a Pulszky társaság

MúzeumCafé 16.

szerző: Hamvay Péter

Minden évben több tízezres tömeg tapossa a Nemzeti Múzeum kertjét a május 18-hoz, a múzeumi világnaphoz legközelebb eső hétvégén. A Múzeumok Éjszakáját kivéve ez a legjelentősebb, a múzeumok világát népszerűsítő esemény az országban. Ezen a napon adja át a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület a hazai múzeumi világ egyik jeles kitüntetését, Az év múzeuma […]

Mi volt az autópályák helyén?

MúzeumCafé 16.

szerző: Marton Erzsébet

Egyik kedvencem a Magyarországon a Park kiadó által jegyzett, eredetileg a Dorling Kindersley Ltd. kiadásában megjelenő Szemtanú című sorozat. Mindig irigyeltem a tipográfiáját, a beszédes képeket, az okos, de egyszerű magyarázatokat, amelyek szakmailag hitelesek, de a gyermekek olvasótáborára szabottak. És mindig sajnáltam, hogy a szép, jól válogatott képeken soha nem láthatunk magyarországi leleteket. Örömmel üdvözöltem […]