Az Angyali üdvözlet restaurálása

A restaurálás megnyitotta a lehetőséget a tudományos vizsgálódásokra, amelyeket a kép korábbi állapota nem tett lehetővé. A restaurálás megkezdése előtt a kép meglehetősen rossz, kiállításra alkalmatlan állapotban volt. Számtalan régi javítás rontotta a mű megjelenését, színvonalát. A kép színei oly mértékben változtak meg, hogy Mária kék köpenye egyértelműen zöldnek látszott, Gábriel arkangyal ruhájának színéről pedig nem lehetett megállapítani, hogy sárga-e, vagy fehér. A szennyeződés és az elszíneződött lakk a világos színeket éppúgy torzította, mint a sötéteket. Az ilyen mértékű elváltozások nem engedik érvényesülni a festő jellegzetes színeit és a kép részleteit, amelyek a festő személyének meghatározásához elengedhetetlenek. A festékréteg sok helyen felemelkedett, elvált a kb. három centiméter vastag nyárfa-alaptól. A 157 centiméter átmérőjű, kör alakú képet hat deszkából ragasztották össze. Ezek az elemek a fa száradása miatt az évszázadok során elváltak egymástól, felületük megdomborodott. Ahol a deszkák elmozdultak egymástól, ott az addig összefüggő festékfelület szétvált, repedések keletkeztek rajta. A szerencse, és bizonyára a festő ügyessége miatt – aki elkerülte, hogy a hangsúlyos részek az illesztésekre kerüljenek –, a kép legfontosabb részei viszonylag kevéssé károsodtak: sem Mária, sem az angyal arcán nem fut át repedés. A leginkább károsodott területek a fatáblát alkotó hat deszka találkozásánál találhatók, ami a faanyag romlásával is összefügg. Majdnem féltenyérnyi hiány vált láthatóvá az átfestés eltávolítása után a liliom és a zöld függöny környékén. Bár sok kisebb, elszórt, s néhány nagyobb felületű hiányra derült fény a kép tisztítása után, megállapíthattuk azt is, hogy ezek a károsodások a kép kiemelt helyeit nem érintették.

A tisztítás nem csak a hiányok feltárását segítette elő. Nyereség, hogy a festő eredeti színvilágát és a festmény szépséges részleteit újra láthatjuk. A kép retusálásával a tondó egységes megjelenést kapott. Ugyanakkor a retusálással csak a mű értékét rontó, bántó hibákat javítottam, megőrizve és tisztelve a művész egyéniségének jegyeit.

A restaurálást főigazgatói engedéllyel a Szépművészeti Múzeum restaurátorműhelyében végeztem, ezért külön köszönettel tartozom Baán László főigazgatónak. A műtárgyat több olasz vendég, művészettörténész és restaurátor látta, akiknek felkeltette az érdeklődését a váratlanul előbukkant, magas művészi kvalitású kép.

A restaurálást több vizsgálat segítette, így festékréteg- és anyag-meghatározás, amit az MTA Geokémiai Kutató Intézetében Tóth Mária és munkatársai végeztek. Az infravörös vizsgálatot Fáy András készítette. Mind a két vizsgálati eredmény véleményem szerint segíteni fogja a festő személyének azonosítását. Köszönettel tartozom munkatársaimnak és múzeumi kollégáimnak segítségükért, amit a szép műtárgy megújításának érdekében nyújtottak nekem.