Milyen múzeumi jelenléte lehetséges a mesének?

A folyóirat 74. száma arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen múzeumi jelenléte lehetséges a mesének, milyen szerepet játszik az irodalmi és történeti hagyományban és hogyan működik múzeumpedagógiai eszközként.

Berényi Marianna nemzetközi példákat hoz olyan múzeumokra, amelyek fiktív lények történetére épülnek, a Holle anyótól Rumcájszig. Basics Beatrix a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum történetét és kiállítását mutatja be, Hamvay Péter a diafilmek fénykorára emlékezik. Czingel Szilvia és Joó Emese felidézi, hogyan segített a „Sárközi Sárkány” a gyerekek számára is befogadhatóvá tenni a Néprajzi Múzeum mára bezárt állandó kiállítását, Emőd Terézia a Petőfi Irodalmi Múzeum meseterápiás programjait ismereti. Gréczi Emőke a Kisdobos és a Dörmögő Dömötör folyóiratok indulásáról, a politikának a gyermekfolyóiratokra tett hatásáról ír, Janikovszky János pedig a Móra kiadó korábbi évtizedeiről és megmentéséről beszél Karácsony Ágnesnek. Szvoboda Dománszky Gabriella a Vigadó Árgyélus királyfi-freskójának titkait fedi fel, Lovas Lilla és Somogyi Zsolt az OSZMI Bábtárának világába vezeti be az olvasót.

Radnóti Sándor tanulmányának témája John Ruskin tájelmélete, Szabadváry Tamás a holland-magyar múzeumi kapcsolatoknak egy különleges epizódját idézi fel. A Szemlében Kovács Zita a Kieselbach Galéria Nagy István-monográfiájáról, Babucs Zoltán a Magyar Nemzeti Múzeum Görgei-kötetéről ír. Csala Ildikó Pedro de Orrente egyik festményének restaurálási munkáját dokumentálja a lap Módszertan rovatában. A Híreket Magyar Katalin, a Kalendáriumot Basics Beatrix állította össze. A portréfotót Szilágyi Lenke készítette, a lapterv Pintér Józsefé, aki a Bábtár egyik kincsét helyzete a címlapra.

Fotó: Szesztay Csanád