Amata-gyűjtemény: egy olasz orvos barokk festménykollekciója – imho MúzeumCafé 47. szerző: Csillag Eszter művészettörténész A 2013. október 26-án megnyílt Caravaggiótól Canalettóig című kiállítás [1] a Szépművészeti Múzeumban a 2009–2010-es Botticellitól Tizianóig című tárlat [2] folytatásaként az itáliai festészet 17. és 18. századi stílusirányzatait, témáit, műfajait mutatta be száznegyvenhárom remekművön keresztül. Az alábbi írás az olasz barokkot bemutató kiállítás két képéhez kapcsolódik. Az egyik kép (16. tétel [3]) a Spadarinóként […]
Egy közös „felhőbe” kerül a Magyar Kulturális Örökség adatbázisa MúzeumCafé 47. szerző: Képes Gábor muzeológus, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet főosztályvezetője A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) egy több évtizedes múltú, mégis viszonylag új szereplője a magyar közgyűjteményi szférának. A Magyar Nemzeti Filmarchívum bázisán hozta létre a magyar kormányzat 2011 nyarán, azzal a szándékkal, hogy egy közös felületet nyújtson a digitalizált magyar kultúrkincs különböző elemeinek. Emellett a hagyományos filmintézeti funkcióit is megtartotta az új […]
Patikamúzeumok és gyógyszerészeti gyűjtemények új hálózata MúzeumCafé 47. szerző: Berényi Marianna Vidéki erkölcsök alcímmel jelent meg 1857-ben Flaubert Bovaryné című regénye, amely két normandiai faluban, többek között az ottani orvosi rendelőben és patikában játszódik. A főszereplő Emma Bovary egy alkalommal emlékezetes látogatást tesz a gyógyszerész Homais családnál, amikor kicsik és nagyok barna kőedények között a leszemezett ribiszkével bajlódnak. Emma hallja, ahogy a papa éppen jelenetet rendez, […]
Szétbontás + átszállítás + újraépítés = mentés Az Erdély épületegyüttes jelenlegi állapota a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban MúzeumCafé 47. szerző: Vass Erika néprajzkutató, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1967-es alapítása óta az úgynevezett trianoni Magyarország egyes tájainak népi építészetét, lakáskultúráját, életmódját és gazdálkodását mutatja be. A múzeum alapító okiratába 1998-ban került be a határon túli kutatások lehetősége. Mind a néprajzi szakma, mind a látogatóközönség visszatérő igénye, hogy a Skanzen mutassa be a határainkon túl élő magyarság hagyományos népi kultúráját […]
Hogyan gyűjtik és mutatják be a magyarországi közgyűjtemények a határon túli magyar területek kultúráját, történetét? MúzeumCafé 47. Gyarmati Zsolt történész, a Csíki Székely Múzeum igazgatója Van némi rálátásom a magyarországi múzeumok gyűjteményeire, azt viszont nem tudnám megbecsülni, hogy mekkora arányt képviselnek bennük az erdélyi származású tárgyak, azaz hogy ebben a vonatkozásban milyen az ottani gyűjtési gyakorlat. Nagyon valószínűnek tartom, hogy az elcsatolt területek „magyar jellegű” anyagi és szellemi kultúrájának hordozói leginkább a […]
Tudomány és/vagy közönségcsalogatás? – imho Hogyan állnak a szakemberek az innováció szerepéhez a múzeumi művészetközvetítésben MúzeumCafé 47. szerző: Tóth Krisztina művészeti menedzser, a Szépművészeti Múzeum külső munkatársa Bár a címben szereplő két kulcsszó – az innováció és a múzeum – összefüggésbe hozása sokak számára már nem valamiféle elítélendő, eretnek gondolat, azért a kettő kapcsolata ma még mindig nem magától értetődő. Milyen legyen a múzeum a 21. században? Közösségi tér, élmények helye, interaktív, gyerekbarát, vagy személytelen, unalmas, szigorú? A legtöbben – szerencsére a […]
Múzeumidő Közép-Európában MúzeumCafé 47. szerző: Gyalókay Zoltán Az elmúlt huszonöt évben Közép-Európában a kortárs művészeti múzeumok olyan mértékű átalakuláson mentek keresztül, ami már egyfajta „jelenségként” is felfogható. Katarzyna Jagodzińska lengyel művészettörténész az ezen a területen folytatott kutatásainak eredményeit tárja az olvasók elé egy 599 oldalas, 147 képpel illusztrált könyvben. Kiinduló tézise szerint Közép-Európa országai – ami alatt ő elsősorban a Visegrádi Négyeket […]
Szakemberek fontos kézikönyve, művészetkedvelők jó olvasmánya MúzeumCafé 47. szerző: Basics Beatrix Egyetemistaként a trecento festészet európai rangú kutatójaként hallottam először Péter Andrásról. Nem akármilyen évfolyam hallgatójaként fejezte be budapesti egyetemi tanulmányait. Csoporttársai közül Zádor Anna volt az, aki a fiatalon a nyilasok által meggyilkolt művészettörténész írásainak későbbi kiadásáért a legtöbbet tette. Szakfolyóiratban, illetve önálló kötetben jelentette meg két fontos tanulmányát; utóbbit a Corvina kiadó A trecento […]
„A hadtörténet kissé le van sajnálva” Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese MúzeumCafé 46. szerző: Basics Beatrix Ha bárhol Hermann Róbert nevét emlegetik, még a laikusok számára is elsősorban az 1848–49-es forradalom és a szabadságharc hadtörténete kapcsolódik hozzá, a szakma képviselői pedig a téma és a korszak hadtörténetének kétségkívül legkiválóbb szakértőjét tisztelik benne. Töretlenül sikeres pályafutása a kívülálló számára elképzelhetetlenül sok és kitartó munka eredménye. Tevékenysége rendkívül szerteágazó: múzeumi szakember, publicista, szerkesztő, […]
Bronzkori telepek, földvárak és harangok egyetlen életműben Beszélgetés Patay Pál régésszel, százegyedik életévében MúzeumCafé 46. szerző: Gréczi Emőke Patay Pál kutatásai alapvetően két helyszínen zajlottak: a föld alatt, illetve templomtornyokban. Keresett bronzkori temetőket és telepeket, ókori szarmata erődítmény maradványait, kora középkori földvárakat, de megmászott ezerháromszáz templomtornyot is, hogy összeállítsa a magyarországi öntött harangok adatbázisát. Elapadhatatlan munkakedvét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy még a nyolcvanadik születésnapján is a Nemzeti Múzeum teljes munkaidőben foglalkoztatott […]