Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

Több mint száz szkíta sírt „adott” az M0-s autóút új nyomvonala

MúzeumCafé 19.

szerző: Bencze Zoltán régész, Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztálya

Ha Magyarországon a szkíták nevét halljuk, a legtöbb embernek az 1923-ban egy tápiószentmártoni kurgánban talált, elektronból (arany és ezüst ötvözete) készült, aláhajtott lábú szarvas és az 1928-ban Mezőkeresztes-Zöldhalompusztán előkerült, aranylemezből készült, hátrafelé tekintő szarvas jut az eszébe. Mindkét tárgy valószínűleg egy-egy díszpajzs verete lehetett. Jelenlegi tudásunk szerint a szkíta kultúra legrégebbi régészeti emlékei Belső-Ázsiából, a […]

Hogyan lett Szegedből hírös város?

A Móra Ferenc Múzeum húsz év után megújult állandó néprajzi kiállítása elsősorban arra keresi a választ, hogy mitől is sajátságos a „szögedi nemzet” , hogy mi mindentől is lett igazán hírös város Szeged

MúzeumCafé 19.

szerző: Bárkányi Ildikó néprajzos, muzeológus

Idén február végén, csaknem húsz év után bezárt a szegedi múzeum Csongrád megye népművészete címet viselő tárlata. A kiállítás 1991-ben nyílt meg, harmadikként a múzeumépület 1989-es felújítását követően rendezett új, állandó kiállítások sorában. A tárlat keretében a megyében működő, jelentősebb néprajzi gyűjteménnyel rendelkező múzeumok népművészeti tárgyainak színe-javát láthatta a közönség, a legkorábbi, 18. század közepéről […]

Hogyan változtatja meg a régészeti feltárások helyzetét és lehetőségeit az új törvény?

MúzeumCafé 19.

2008 februárjában, a MúzeumCafé 3. számában ugyanebben a rovatban azt a kérdést tettük fel, hogy „Elősegíti-e a régészeti munkát a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) megalakulása?”. Virágos Gábor, a kulturális kormányzat által 2007 tavaszán létrehozott új szervezet megbízott főigazgatója határozott igennel, míg Jankovich-Bésán Dénes, a Magyar Régészszövetség elnöke határozott nemmel válaszolva fejtette ki akkor az érveit […]

Magánpénzek, közgyűjtemények – imho

A tőke és a múzeumok viszonyáróla Magyar Nemzeti Galéria Kovásznai-kiállítása kapcsán

MúzeumCafé 19.

szerző: Dékei Kriszta

Számos kérdés vethető fel a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett Kovásznai György életmű-bemutató kapcsán (június 5.–szeptember 26.). Íme néhány. Mi a múzeum feladata és státusa? Miként lehet egy rejtett életművet kontextualizálni, illetve egy túlértékeltet revízió alá vetni és újrapozicionálni? Mire jók – vagy esetleg éppen nem jók – a magánmúzeumok? Hogyan használhatja fel saját céljaira a […]

Ki nyer ma? Játék…

MúzeumCafé 19.

szerző: Martos Gábor

…és (muzsika helyett ezúttal) képzőművészet. Aki kérdez: Eszéki Erzsébet. Aki válaszol: Baán Lászlótól Várszegi Asztrikig, Bereczky Lorándtól Fehér Lászlóig, Hegyi Lórándtól Kieselbach Tamásig, Nádas Pétertől Petrányi Zsoltig, Koltai Lajostól Néray Katalinig egyfelől a hazai művészeti-múzeumi világ, másfelől a közélet egyéb területeinek csaknem harminc jeles szereplője. Pontosabban: nem is válaszolnak, hanem mesélnek; ki-ki egy-egy képről, merthogy […]

A költői alkotásvágy manifesztuma és a művészet új dimenziói

MúzeumCafé 19.

szerző: Heilmann Anna

A kötet az 1936-ban Párizsban megjelent Manifeste dimensioniste mellett Tamkó Sirató Károly eddig publikálatlan töredékes írásait is tartalmazza, így valóságos irodalmi, kultúrtörténeti és művészettörténeti rehabilitáció. A könyvben az univerzális tehetségű szerző személyes hangon vezeti végig az olvasót a múlt század húszas évei síkverseinek keletkezésétől az 1930-as évek párizsi planizmusának kialakulásáig, majd megismerkedhetünk a dimenzionimuselv formálódásával, […]

Radnóti Sándor kritikus, esztéta

A múzeum ma a szellemi élet centrális metaforája

Radnóti Sándor esztéta, az ELTE professzora

MúzeumCafé 18.

szerző: Rajcsányi Gellért

Az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének egyetemi tanára, az ott folyó doktori képzés programvezetője nemcsak számos – magyarul és idegen nyelveken is megjelent – könyvében, hazai és külföldi tudományos folyóiratokban közölt tanulmányaiban, a hazai lapokba írt gyakori képzőművészet-, illetve intézménykritikáiban foglalkozik rendszeresen a múzeumok helyzetével és problémáival, de oktatóként is gyakorta tart előadásokat, szemináriumokat ebben […]

Hatalmas műtárgyegyüttes aprópénzre váltva

Beszélgetés Antal Péter műgyűjtővel

MúzeumCafé 18.

szerző: Eszéki Erzsébet

Antal Pétert a kereskedő nagyapa, Lusztig Sámuel indította el a „lejtőn”, már ami a műgyűjtést illeti. A két, sokáig egymást követően, majd egy időben már párhuzamosan fejlődő kollekció a nagyapa 1978-ban bekövetkezett halálakor összeolvadt, és azóta Antal–Lusztig-gyűjteményként él tovább. A nagyjából száz év képzőművészetét felölelő, közte számos jelentős alkotó kiemelkedő műveit felvonultató anyag ma körülbelül […]

Nincsenek lefektetve az alapelvek, hogy mi az állam célja a kortárs képzőművészettel

Mélyi József műkritikus

MúzeumCafé 18.

szerző: Marton Erzsébet

Mélyi Józsefet nemrégiben választották meg az AICA (Association Internationale des Critiques d’Art, azaz a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége) Magyar Tagozatának új elnökévé. A rendszeresen – elsősorban a kortárs művészetről, illetve az azt felvállaló intézményekről – publikáló műkritikust s alkalmanként kurátorként is dolgozó művészettörténészt a szervezet működésével kapcsolatban tervezett céljai mellett saját kritikusi munkájáról, a kortárs művészetkritika […]

Régi boszorkányüldözésektől mai „in situ” tárgyakig

Tóth G. Péter, a Néprajzi Múzeum történész-etnográfusa

MúzeumCafé 18.

szerző: Borsos Roland

„Két énem alakult ki, az egyik a folklorista, történeti antropológiával foglalkozó, a másik pedig a muzeológus. Sokáig párhuzamosan futott a kettő, hiszen még egyetemistaként kapcsolódtam be Pécsen a magyarországi boszorkányüldözést feltáró kutatásokba; ez − lassan 17-18 éve − most is zajlik. Viszont kenyérkereső állást is kellett találnom, ezért, amint lehetőséget kaptam, elmentem dolgozni a veszprémi […]