Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

Arkangyalok találkozója a momentgép üveglapján

Beszélgetés E. Csorba Csillával, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával

MúzeumCafé 18.

szerző: Szablyár Eszter

Szívgyógyfürdő, perzsaszőnyegek, valamint Brachfeld császári és királyi szállító mérték utáni szabósága mellett Székely Aladár művészi fényképeit ajánlotta a nagyérdemű figyelmébe a Nyugat címlapja 1916 nyarán. A papír alapú örökkévalóság Váci utcai szentélyébe ekkor már örökbérletet váltott Ady, a várakozás klubgarnitúráján gyakran Babits lapozgatta a legfrissebb művészeti folyóiratokat, Rippl-Rónai a pasztell-lilára pingált falakat csodálta, Szinyei pedig […]

Szélcsend a szélmalmok körül

Nyugat-európai jó példák alapján lehetne hasznosítani különleges műemlékeinket

MúzeumCafé 18.

szerző: Berényi Marianna

1863-ban 476, 1873-ban 854, 1906-ban 691 szélmalom őrölt Magyarországon. Közülük csaknem negyven még ma is áll, ebből huszonegyet védett műemlékként részben felújítottak, a többi pedig új funkciót talált magának, vagy pedig üresen, kulcsra zártan várja az idők végezetét. A többségükben a Kiskunságban, a Nagykunságban vagy a dunántúli Tésen helyben megőrzött, vagy szabadtéri néprajzi múzeumokba, esetleg […]

A velünk élő téglák

Hétköznapok építőművészete és a történelem keze nyoma a Tegulariumban

MúzeumCafé 18.

szerző: Halmos György

Mielőtt az a vád érne, hogy túlságosan szenzációhajhász, már-már bulváros a cím, hadd mondjak annyit a védelmében, hogy nem véletlenül nincs a téglák szó idézőjelben, hiszen jelen esetben nem titkos levéltári anyagok napvilágra hozatala a téma, hanem a veszprémi építőipari múzeum leglátogatottabb kiállítása, a Tegularium. A sejtelmes levéltári kutatások és a téglamúzeum között egyébként annyi […]

A szándék és a kényszer tökéletes harmóniája

A veszprémi Dubniczay-palota megújulása

MúzeumCafé 18.

szerző: Halmos György

Talán nem túlzás az átadás után négy évvel úgy fogalmazni, hogy halottaiból támadt fel, s lett mára a veszprémi vár egyik büszkesége a Szentháromság téren álló Dubniczay-palota. Az az épület, amelyet a renoválás előtt takargatni kellett a Veszprémi Ünnepi Játékokra érkező világhírű előadók és a vendégek tekintete elől, ma pedig a vele szemben álló érseki […]

Han van Meegeren (1889-1947), ‘The Supper at Emmaus’ viewed by Dirk Hannema (jobbra), director of Museum Boymans, and Hendrik Luitwieler (balra), restorer. 1938.

Ki festette jan Vermeer Emmauszi vacsoráját?

Néhány esettanulmány a műtárgyak attribúciójának nehézségeiről

MúzeumCafé 18.

szerző: Martos Gábor

A bécsi Albertina tavaly ősszel megnyitott és idén februárban bezárt impresszionista–posztimpresszionista kiállításának (Hogyan került a fény a vászonra?) a százhetven válogatott remekmű – másokéi mellett Courbet, Manet, Degas, Renoir, Pissarro, Signac, Seurat, Sisley, Van Gogh, Toulouse-Lautrec, Gauguin, Cézanne munkái – között is az egyik legizgalmasabb fala talán az volt, ahol Claude Monet-nak az 1885-ben festett […]

Vadászjelenetek Budakalászról

Késő antik korsó avar kori sírból

MúzeumCafé 18.

szerző: Vida Tivadar régész, ELTE Régészettudományi Intézete, MTA Régészeti Intézete

A budakalászi avar kori temető (Kr. u. 6–8. sz.) feltárásakor, 1989-ben előkerült, vadászjelenetekkel díszített korsó a késő antik és kora bizánci művészet rangos Kárpát-medencei emlékei közé tartozik. Utolsó tulajdonosai zsákmányként vagy diplomáciai ajándékként juthattak hozzá, és ebbe a páratlan, nekik egy idegen kultúra formanyelvét és szimbólumait magán viselő edénybe avar szokás szerint az eltemetett számára […]

Aláragasztással és/vagy varrással?

Régi textíliák restaurálása

MúzeumCafé 18.

szerző: Katkóné Bagi Éva textilrestaurátor, Móra Ferenc Múzeum, Szeged

Mivel textiltárgyainkat élő szervezetek által létrehozott fehérje- és keményítő-alapanyagú elemi szálakból állítják elő, ennek következtében a kémiai és fizikai kölcsönhatások révén hosszabb-rövidebb idő alatt porrá válnak. Különösen a színezett textíliák veszélyeztetettek, mivel fény hatására a színezőanyag oxidálódik, megváltozik a szerkezete, a textil elemi szálai gyengülnek, a színezék fakul. A textil állandó kölcsönhatásban van az őt […]

Székelyudvarhely, Haáz Rezső múzeum

Mária-tisztelet Erdélyben

MúzeumCafé 18.

szerző: Fábián Gabriella néprajzkutató

A Mária-tisztelet Erdélyben című kiállítás célja egy nagyon gazdag, de eddig kevéssé ismert emlékanyag bemutatása volt, amelynek darabjai templomokban vagy közgyűjteményekben maradtak fent napjainkig. A gazdag tárgyi emlékeken belül a kiállítás csak a Mária-szobrokra és Mária-képekre összpontosított, figyelmen kívül hagyva a hasonlóan fontos és gazdag falképállomány, valamint a nyomtatványok, a textilmunkák, az ötvöstárgyak és a […]

Konferenciák az átalakulásról

A múzeumok és a „valami más”

MúzeumCafé 18.

szerző: Czékmány Anna színháztörténész, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

„A gyűjtő boldogsága, a magányos boldogság […] Vajon nem ez ama átszellemítés, ami emlékeinket uralja? Hogy bennük dolgokkal vagyunk egyedül, melyek hallgatva körénk rendeződnek, és hogy még az emberek is, akik közben felmerülnek, a dolgoknak ezt a megbízható, szövetségszerű hallgatását veszik fel. A gyűjtő »elcsendesíti« sorsát. S ez azt jelenti: eltűnik az emlékezés világában.” [1] […]

A felnőttképzés paradigmája a múzeumi kultúra-közvetítésben

MúzeumCafé 18.

szerző: Kurta Mihály múzeumandragógus, Hermann Ottó Múzeum, Miskolc

Hazánkban nemzetközi szintű a múzeumpedagógia elmélete, és ugyanilyen szintű képzés és gyakorlat folyik. Az ez irányú hazai tevékenység az európai múzeumi élmezőny színvonalához közelítő, egyben a magyar muzeológia „húzóágazata”. Kitűnő elméleti és gyakorlati szakembereink vannak, akik vagy a múzeumirányítás területén, vagy oktatóként-kutatóként, vagy gyakorló muzeológusokként végeznek jelentős munkát; Vígh Annamária, Káldy Mária, Vásárhelyi Tamás, Foghtűy […]