Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

A költői alkotásvágy manifesztuma és a művészet új dimenziói

MúzeumCafé 19.

szerző: Heilmann Anna

A kötet az 1936-ban Párizsban megjelent Manifeste dimensioniste mellett Tamkó Sirató Károly eddig publikálatlan töredékes írásait is tartalmazza, így valóságos irodalmi, kultúrtörténeti és művészettörténeti rehabilitáció. A könyvben az univerzális tehetségű szerző személyes hangon vezeti végig az olvasót a múlt század húszas évei síkverseinek keletkezésétől az 1930-as évek párizsi planizmusának kialakulásáig, majd megismerkedhetünk a dimenzionimuselv formálódásával, […]

Radnóti Sándor kritikus, esztéta

A múzeum ma a szellemi élet centrális metaforája

Radnóti Sándor esztéta, az ELTE professzora

MúzeumCafé 18.

szerző: Rajcsányi Gellért

Az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének egyetemi tanára, az ott folyó doktori képzés programvezetője nemcsak számos – magyarul és idegen nyelveken is megjelent – könyvében, hazai és külföldi tudományos folyóiratokban közölt tanulmányaiban, a hazai lapokba írt gyakori képzőművészet-, illetve intézménykritikáiban foglalkozik rendszeresen a múzeumok helyzetével és problémáival, de oktatóként is gyakorta tart előadásokat, szemináriumokat ebben […]

Hatalmas műtárgyegyüttes aprópénzre váltva

Beszélgetés Antal Péter műgyűjtővel

MúzeumCafé 18.

szerző: Eszéki Erzsébet

Antal Pétert a kereskedő nagyapa, Lusztig Sámuel indította el a „lejtőn”, már ami a műgyűjtést illeti. A két, sokáig egymást követően, majd egy időben már párhuzamosan fejlődő kollekció a nagyapa 1978-ban bekövetkezett halálakor összeolvadt, és azóta Antal–Lusztig-gyűjteményként él tovább. A nagyjából száz év képzőművészetét felölelő, közte számos jelentős alkotó kiemelkedő műveit felvonultató anyag ma körülbelül […]

Nincsenek lefektetve az alapelvek, hogy mi az állam célja a kortárs képzőművészettel

Mélyi József műkritikus

MúzeumCafé 18.

szerző: Marton Erzsébet

Mélyi Józsefet nemrégiben választották meg az AICA (Association Internationale des Critiques d’Art, azaz a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége) Magyar Tagozatának új elnökévé. A rendszeresen – elsősorban a kortárs művészetről, illetve az azt felvállaló intézményekről – publikáló műkritikust s alkalmanként kurátorként is dolgozó művészettörténészt a szervezet működésével kapcsolatban tervezett céljai mellett saját kritikusi munkájáról, a kortárs művészetkritika […]

Régi boszorkányüldözésektől mai „in situ” tárgyakig

Tóth G. Péter, a Néprajzi Múzeum történész-etnográfusa

MúzeumCafé 18.

szerző: Borsos Roland

„Két énem alakult ki, az egyik a folklorista, történeti antropológiával foglalkozó, a másik pedig a muzeológus. Sokáig párhuzamosan futott a kettő, hiszen még egyetemistaként kapcsolódtam be Pécsen a magyarországi boszorkányüldözést feltáró kutatásokba; ez − lassan 17-18 éve − most is zajlik. Viszont kenyérkereső állást is kellett találnom, ezért, amint lehetőséget kaptam, elmentem dolgozni a veszprémi […]

Arkangyalok találkozója a momentgép üveglapján

Beszélgetés E. Csorba Csillával, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával

MúzeumCafé 18.

szerző: Szablyár Eszter

Szívgyógyfürdő, perzsaszőnyegek, valamint Brachfeld császári és királyi szállító mérték utáni szabósága mellett Székely Aladár művészi fényképeit ajánlotta a nagyérdemű figyelmébe a Nyugat címlapja 1916 nyarán. A papír alapú örökkévalóság Váci utcai szentélyébe ekkor már örökbérletet váltott Ady, a várakozás klubgarnitúráján gyakran Babits lapozgatta a legfrissebb művészeti folyóiratokat, Rippl-Rónai a pasztell-lilára pingált falakat csodálta, Szinyei pedig […]

Szélcsend a szélmalmok körül

Nyugat-európai jó példák alapján lehetne hasznosítani különleges műemlékeinket

MúzeumCafé 18.

szerző: Berényi Marianna

1863-ban 476, 1873-ban 854, 1906-ban 691 szélmalom őrölt Magyarországon. Közülük csaknem negyven még ma is áll, ebből huszonegyet védett műemlékként részben felújítottak, a többi pedig új funkciót talált magának, vagy pedig üresen, kulcsra zártan várja az idők végezetét. A többségükben a Kiskunságban, a Nagykunságban vagy a dunántúli Tésen helyben megőrzött, vagy szabadtéri néprajzi múzeumokba, esetleg […]

A velünk élő téglák

Hétköznapok építőművészete és a történelem keze nyoma a Tegulariumban

MúzeumCafé 18.

szerző: Halmos György

Mielőtt az a vád érne, hogy túlságosan szenzációhajhász, már-már bulváros a cím, hadd mondjak annyit a védelmében, hogy nem véletlenül nincs a téglák szó idézőjelben, hiszen jelen esetben nem titkos levéltári anyagok napvilágra hozatala a téma, hanem a veszprémi építőipari múzeum leglátogatottabb kiállítása, a Tegularium. A sejtelmes levéltári kutatások és a téglamúzeum között egyébként annyi […]

A szándék és a kényszer tökéletes harmóniája

A veszprémi Dubniczay-palota megújulása

MúzeumCafé 18.

szerző: Halmos György

Talán nem túlzás az átadás után négy évvel úgy fogalmazni, hogy halottaiból támadt fel, s lett mára a veszprémi vár egyik büszkesége a Szentháromság téren álló Dubniczay-palota. Az az épület, amelyet a renoválás előtt takargatni kellett a Veszprémi Ünnepi Játékokra érkező világhírű előadók és a vendégek tekintete elől, ma pedig a vele szemben álló érseki […]

Han van Meegeren (1889-1947), ‘The Supper at Emmaus’ viewed by Dirk Hannema (jobbra), director of Museum Boymans, and Hendrik Luitwieler (balra), restorer. 1938.

Ki festette jan Vermeer Emmauszi vacsoráját?

Néhány esettanulmány a műtárgyak attribúciójának nehézségeiről

MúzeumCafé 18.

szerző: Martos Gábor

A bécsi Albertina tavaly ősszel megnyitott és idén februárban bezárt impresszionista–posztimpresszionista kiállításának (Hogyan került a fény a vászonra?) a százhetven válogatott remekmű – másokéi mellett Courbet, Manet, Degas, Renoir, Pissarro, Signac, Seurat, Sisley, Van Gogh, Toulouse-Lautrec, Gauguin, Cézanne munkái – között is az egyik legizgalmasabb fala talán az volt, ahol Claude Monet-nak az 1885-ben festett […]