Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

A hétköznapok kincses világa

Sedlmayr Krisztina néprajzkutató a közelmúltat és a jelent feldolgozó kiállításokról

MúzeumCafé 16.

szerző: Borsos Roland

A kortárs társadalmi jelenségek kutatása és értelmezése ugyanúgy a néprajz feladata, mint a régmúlt vizsgálata – állítja Sedlmayr Krisztina néprajzkutató, nem titkolva, hogy szakmai berkekben a MaDok-program elindulása után hét évvel is érzékelhető még egy-fajta ellenállás a jelenkorkutatással szemben. A Néprajzi Múzeum kommunikációs osztályának új, megbízott vezetője szerint a kiállítások rendezőinek érdemes számolniuk az egyre […]

Ábel, a fiókos szobor

Reinhold würth műgyűjtő útja a szereléstechnikától a mecenatúráig

MúzeumCafé 16.

szerző: Eszéki Erzsébet

Reinhold Würth német vállalkozó tizenkilenc éves volt, amikor 1954-ben átvette a családi cég vezetését. A vállalat mára 86 országban működő szereléstechnikai-kereskedelmi konszernné nőtte ki magát. Würth úr időközben tekintélyes mecénás és műgyűjtő is lett. Kollekciója ma már sok ezer műalkotást számlál, s a tulajdonos az évek során több saját kiállítóhelyet is teremtett ezek bemutatására. A […]

El kell felejteni, amit tudunk

Sinkó Katalin a magyar nemzeti galéria ötven évéről és a kutatás módszereiről

MúzeumCafé 16.

szerző: Radványi Orsolya

Sinkó Katalin évtizedek óta a gyűjtés- és intézménytörténet egyik avatott szakértője; a művészettörténész társadalom emellett a kritikai szempontú ikonográfiai kutatások megalapítójaként is tiszteli. Pedig kezdetben erős kétkedéssel fogadták újfajta módsze-reit, ahogyan tárgyait szokatlan perspektívából, a néprajz, a társadalomtudomány és a forráskritika eszközeinek felhasználásával vette vizsgálat alá. A társtudományok határmezsgyéjén mozgó kultúrtörténeti vizsgálódásai azonban mára nemcsak […]

A spanyol király is ülhet néha sámlin

Gabriele Finaldi, a museo nacional del Prado főigazgató-helyettese

MúzeumCafé 16.

szerző: Szablyár Eszter

IV. Fülöp, a spanyol aranykor királya előszeretettel ücsörgött kedvenc udvaronca műtermében, és különbejáratú sámlijáról figyelte ecsetvonásait. Mivel azonban az 1651-ben királyi kamarássá is kinevezett Diego Velázquez maga hajtotta fel az udvari gyűjtemény új képeit – Rubens, Tiziano, és Raffaello vásznait –, és ő rendezte be tükrökkel, szőnyegekkel, szobrokkal az uralkodói „magánmúzeumot”, egyre kevesebb ideje maradt […]

Kosztolányi kávéscsészéje, avagy kis pénzből nagy vendéglátás

A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum „érintései”

MúzeumCafé 16.

szerző: Sztankay Ádám

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum az egész világon egyedülálló. És bár alapításának ötlete már a 19. században megfogalmazódott, a mai intézmény csak a múlt század hatvanas éveiben nyílt meg. És működik azóta is, rendületlenül, mindenekelőtt munkatársai töretlen lelkesedésének köszönhetően. A múzeumot sokan ismerik – tavaly húszezren látogattak el kiállításaira, rendezvényeire –, ám alighanem azok […]

Múzeumok a nagyváros változó szövetében -2

Neues Museum, Berlin

MúzeumCafé 16.

szerző: György Péter

Egy évtizeddel az Altes Museum megnyitása után, 1840-ben III. Frigyes Vilmos új múzeum tervezésével bízta meg August Stülert, Schinkel tanítványát. Amilyen figyelemreméltó a két intézmény alapítása között eltelt időszak rövidsége, éppen annyira interpretációra érdemes az azok architektúrája, gyűjteményi és installációs filozófiája közötti drámai különbség – miközben javarészt ugyanazok a szereplők alakították ki mindkettőt. Igen rövid […]

A mádi zsinagóga belső tere A mádi zsidóság a XVIII. század végén, copf stílusban építette fel zsinagógáját. Ma Közép-Európában a mádin kívül csak egy hasonló stílusban épült zsinagóga van. A templom belső térkialakítása lengyelországi hagyományokat követ. A központi teret a négy hatalmas oszlopon fekvő kilenc boltszakasz fedi, s itt helyezték el a függönyös tóraszekrényt és tóraolvasó asztalt is. A közelmúltban kívülről és belülről is felújított templomban a falakat bibliai szövegű kartusok díszítik, valamint egy márványtábla, ami a II. világháború idején elhurcolt 336 mádi zsidó emlékét őrzi. A felújítási munka Európa Nostra-díjat kapott. A zsinagóga bejelentkezéssel látogatható.Szép formája, gazdag s idegenszerű belseje érdekesen képviseli a hajdani magyarországi zsidóság leghagyományosabb csoportját, a Galíciával szomszédos észak-keleti megyék ortodoxait. Az épület szerkezetében és elrendezésében nagymúltú hagyományok képviselője: kilencosztatú nagyterme a lengyel-litván reneszánsz 16. századi találmánya, olyan építészeti kompozíció, amely a szószék és az építészeti szerkezet között alkot kapcsolatot, azaz a tanításra és imára rendelt tér lényegét fejezi ki. (A négy oszlop, egyes vélemények szerint, a sivatagi sátorban a frigyládát rejtő belső szentély négy akác tartórúdja /Exod. 27,32/, a zsinagóga maga tehát az első, Isten parancsa szerint a számára készített hajlék képe.)

Mivé lettek az egykori magyar zsidó imaházak?

Bútorraktár, vívóterem, galéria… – zsinagógák a mai Magyarországon

MúzeumCafé 16.

szerző: Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó múzeum és Levéltár igazgatója

  A zsinagóga nem templom. A templom a zsidó vallásban a két bibliai, jeruzsálemi szentélyt jelenti, ahová a zarándokünnepeken valamennyi zsidó igyekezett eljutni. A második szentély elpusztítása után (Kr. u. 70.) a zsinagóga lett a zsidó élet központja. Az egykori magyarországi zsinagógák épületei közül ugyan a legtöbb – ellentétben a német- vagy a lengyelországiakkal – […]

Nagykanizsán vendégeskedtek A Thrák Királyok aranykincsei – imho

MúzeumCafé 16.

szerző: Kőfalvi Csilla, a Magyar Plakát Ház igazgatója

„Hisz ha kivántok a trójaiak tömegébe hatolni, itt legszélen a nemrégjött thrákok hada nyugszik: és a király köztük: Rhészosz, fia Éioneusznak. Láttam az ő nagytermetü és gyönyörű paripáit: hónál szebbszinűek s úgy futnak, mint a sebes szél. Hadszekerét az arany meg ezüst veretek díszítik: s ő irdatlan arany fegyverben jött seregünkhöz, bámulatosban: a földi halandónak […]

Vigyázó szemetek Cécile-re vessétek!

Fogyatékkal élők a múzeumokban

MúzeumCafé 16.

szerző: Magyar Katalin

Hogy milyen bonyolult dolog a múzeumok akadálymentesítése, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy a témakörben rendezett konferencia kerekes székes résztvevőinek igencsak meggyűlt a bajuk a csak korlátozott ideig ingyenes parkolással, a büfé használhatatlan lépcsőliftjével és a mozgássérült-WC működésképtelen mosdócsapjával a Ludwig Múzeumnak is helyet adó Művészetek Palotájában. De nézzük pozitívan az eseményeket: maguk az […]

Egy régi hangszer újjászületése

És annak néhány problémája

MúzeumCafé 16.

szerző: Remsey Balázs művészettörténész, Iparművészeti Múzeum

Különleges hangszer szólalt meg ez év február 14-én este a Szépművészeti Múzeum Barokk csarnokában a Botticellitől Tizianóig című kiállítás finisszázsán. A budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött, 1898-ban készült Pleyel zongora az elmúlt években több koncerten is szerepelt ugyan, ám csaknem másfél éven át tartó, több szakaszból álló teljes restaurálásának befejezése óta most első alkalommal láthatta […]