Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

Magyar régészeti kiállítás a kairói Egyiptom Múzeumban foto: Mátyus László

Százkét éve az egyiptomi sivatagban

Régészeti kiállítás a kairói Múzeumban a magyar kutatók által feltárt sírok leleteiből

MúzeumCafé 15.

szerző: Schreiber Gábor egyiptológus, Az ELTE BTK Egyiptológia Tanszékének adjunktusa

A kiállítás központi helyét az újbirodalmi sírszobrászat emlékei foglalják el, utalva arra, hogy a thébai sírprogram fő célja ma is a terület újbirodalmi emlékeinek feltárása. A közös alapzaton elhelyezett öt szobor az újbirodalmi magán-sírszobrászat öt különböző szobortípusát képviseli, főhelyen a Dzsehutimeszt szüleivel ábrázoló szoborcsoporttal, ami a 32-es számú sír egyik kultuszszobra volt. a kiállítási tér […]

Kovács Lehel illusztrációja

Miért nincs Magyarországon múzeuma a filmnek, avagy szüksége van-e a magyar filmművészetnek állandó kiállításra?

MúzeumCafé 15.

  Kitzinger Dávid a Neumann-ház ügyvezető igazgatója Ma nem lehet választ adni arra a kérdésre, hogy vajon kétszáz év múlva hálával emlegetné-e az utókor egy filmmúzeum alapítójának a nevét. Az is lehet, hogy addigra mindenki elő tudja húzni a zsebéből a saját filmmúzeumát. Manapság a tanulásnak, szórakozásnak, tájékozódásnak egyre kevésbé kiemelkedő helyszíne a múzeum. De […]

Deus ex machina, avagy Az örökség mint néma partitúra

A pécsi iskola emlékezetpolitikai filozófiája

MúzeumCafé 15.

szerző: P. Szűcs Julianna

A Krisztus utáni 4. században a Mecsek lábánál élő nép már ismerte a Te Deumot, a korai kereszténység hálaadó himnuszát. „Halál mérgét megtiportad, Mennyországot megnyitottad.” (Tu devicto mortis aculeo, aperuisti credentibus regna caelorum.) Megsemmisülés után öröklét: az új vallás ezt ígérte. A tetem őrzése és előkészület a feltámadásra: az új vallásnak ez lett az egyik […]

Látogasson el ön is Mátyás király egykori udvarába

MúzeumCafé 15.

szerző: Martos Gábor

Vajon milyen látvány tárulhatott Mátyás király szeme elé, amikor végigsétált a visegrádi palota udvarán, loggiáján, vagy éppen termeinek során? Ugyan kinek ne jutott volna eszébe ez a kérdés, amikor még gyermekként, vagy akár már a múltra kíváncsi felnőttként ellátogatott a Duna-parti város híres műemlék-együttesébe, amelyet történészek, régészek, restaurátorok a feltárt eredeti maradványok, emlékek, ábrázolások, leírások […]

„Nagyvonalú, több évtizedre elegendő bővítésre készülünk”

Baán László főigazgató az előrelátás fontosságáról

MúzeumCafé 14.

szerző: Hamvay Péter

Százhárom év és néhány fontos szerkezeti változást követően jelentős munkálatok várnak a Schickedanz Albert építész tervei alapján 1906-ban elkészült, és átadását követően mindig is kiállítótérként működő Szépművészeti Múzeumra Budapesten. A változás nem csupán az épület megszokott látványában hoz változást, de hatással lesz a Hősök tere építészeti egységére is. A vállalkozás léptékét mutatja, hogy több éves, […]

Időkapszula a múltból – múzeum a jelenben – imho

Hommage a Reimholz Péter (1942–2009)

MúzeumCafé 14.

szerző: György Péter

A tágabb kontextus Pár hete, az októberben átadott, Norman Foster által tervezett dallasi AT and T Performing Arts Center kapcsán a New York Times építészetkritikusa, Nicolai Ouroussoff egy építészeti korszak végéről írt, s nem pusztán az evidens okkal, a világgazdasági válsággal szoros összefüggésben. [1] Meghatározni egy korszak végét részben mindig önkényes döntés, de az elmúlt […]

Lili múzeumi naplójával győzte meg a bírálókat

A továbbépítőművész Karácsony Tamás

MúzeumCafé 14.

szerző: Borsos Roland

Nem akarja felrúgni a megszokásokat, ezért az eredeti bejárat tövében, a főlépcsőt megbontva engedi be a látogatókat az előcsarnok alatti térbe a Szépművészeti Múzeum bővítését tervező Ybl-díjas építész, Karácsony Tamás. Az esztergomi szakember meglepődött a pályázati felkérésen, sőt mi több, a tervjavaslat-versenynek is csendes résztvevője szeretett volna maradni. A múzeum jövőjéről döntő testületet azonban éppen […]

Schickedanz Albert Kiállítási palotája

Százéves hagyaték a hősök terén

MúzeumCafé 14.

szerző: Radványi Orsolya művészettörténész, Szépművészeti Múzeum

A Szépművészeti Múzeum térszín alatti bővítése kapcsán érdemes visszatekintenünk száz évvel, és megvizsgálni, milyen tanulságokkal szolgál az 1900 és 1906 között kivitelezett kiállítási palota építéstörténete. A kezdetek a Millennium időszakára nyúlnak vissza, az 1890-es évek közepére. A nagyszabású országos ünnepségek lebonyolításáért felelős Wekerle-kormány vállalta a képzőművészetnek helyet adó intézmény építési költségeinek előteremtését, a Főváros pedig […]

Franciás könnyedséggel kevert magyar virtus

Lukovich Tamás várostervező a tágabb összefüggésekről

MúzeumCafé 14.

szerző: Sztankay Ádám

Várostervező, négy cikluson keresztül volt a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Karának tanára, a közép-magyarországi regionális fejlesztésekkel foglalkozó Pro Régió Ügynökség ügyvezető igazgatója. Budapest helyzetét urbanisztikai szempontból nem látja túl rózsásnak, mégis hiszi: példaadó angolszász tapasztalatait némi franciás könnyedséggel adaptálni lehet fővárosunkra is. Ahogy az a Szépművészeti Múzeum bővítése során […]