Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

Orlai Petrics Soma: Petőfi Mezőberényben, 1849 Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum

ORLAI, A PETŐFI-FESTŐ (?)

MúzeumCafé 77.

szerző: BASICS BEATRIX

Volt egyszer egy a Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalatának nevezett, 1954-ben alapított könyvkiadó, amely sok hasznos és színvonalas művészeti kiadvány mellett egy nagyon sikeres külföldi sorozat – I maestri del colore – mintájára itthon is elkezdett megjelentetni művészmonográfiákat magyar művészekről, az olasz sorozathoz hasonlóan tanulmánnyal és oeuvre katalógussal, sok színes (!) képpel. Mindezt a nyolcvanas években. […]

Megyesi Zsolt és Vasáros Zsolt Szilágyi Lenke felvétele

„ELÉG SOK TEKINTETBEN PARADIGMAVÁLTÁS”

BESZÉLGETÉS MEGYESI ZSOLT ÉS VASÁROS ZSOLT ÉPÍTÉSZEKKEL

MúzeumCafé 75-76.

szerző: GRÉCZI EMŐKE

Lapunk történetének első különdíjasai egy olyan épületkomplexum tervezé­séért és kivitelezéséért érdemelték ki az elismerést, amely nemzetközi összevetésben is egyedülálló, és hosszú évtizedekre igazodási pont lehet a műtárgyraktározás megoldása kérdésében. Az egykori Szabolcs utcai kórház területén megvalósult Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) vezető tervezőjét, Vasáros Zsoltot, illetve projektvezetőjét, Megyesi Zsolt építészt (Narmer Építészeti Stúdió) […]

Róka Enikő, mögötte Lakner László: Suba (Bunda), 1970, olaj, vászon, 145×195 cm Szilágyi Lenke felvétele

PÁRHUZAMOS KÜLÖNIDŐK A KURÁTORI JELENBEN

BESZÉLGETÉS RÓKA ENIKŐVEL, A FŐVÁROSI KÉPTÁR VEZETŐJÉVEL

MúzeumCafé 75-76.

szerző: BERÉNYI MARIANNA

Róka Enikő 2014 decembere óta vezeti a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtárat. Azóta az intézmény több, egymáshoz sok szálon kapcsolódó, hálózatszerűen összefonódó kiállítási, kutatási és gyűjteményezési programot valósított meg, amely egyszerre reflektál a múzeum gyűjteményi sajátosságaira, az intézmény történetére és a kortárs művészet és társadalom jelenségeire. Az elmúlt években a Fővárosi Képtár úttörő módon a […]

Sándor Wolf borkereskedő, műgyűjtő, múzeumalapító

A Burgenlandi Tartományi Múzeum alapítása és a Wolf-gyűjtemény

MúzeumCafé 75-76.

szerző: Csapláros Andrea–Gert Polster

Burgenland, Ausztria legfiatalabb tartománya 1921 óta politikai és közigazgatási egysége az országnak. A tartományt alkotó területek évszázadokon át a Magyar Királyság részei voltak, elsősorban a határvédelem és a határsáv szerepét töltötték be. Az 1921 és 1938 közötti szűk két évtized egyértelműen a tartomány kulturális identitása megtalálásának, helyesebben kitalálásának, felépítésének a korszaka, mindez egyben az osztrák identitáshoz […]

Ismeretlen művész: Gróf Kreith Béla képmása Magyar Nemzeti Múzeum

AZ 1848–49-ES SZABADSÁGHARC EREKLYEMÚZEUMAI

MúzeumCafé 75-76.

szerző: BASICS BEATRIX

A 19. század végén három 1848–49-es ereklyemúzeum is létezett a történeti Magyarországon, kettő – az aradi és a kolozsvári – a közönség gyűjtése és adakozása révén jött létre, a harmadik, végleges helyet nem találó pedig egy lelkes gróf egyéni vállalkozásaként. A háromból mára egy sem maradt meg önálló intézményként, tárgyaik nagyobb része egy magyarországi és két romániai […]

Ipolyi Arnold, Barabás Miklós litográfiája, 1858

MŰTÁRGYMENEKÍTÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN

IPOLYI ARNOLD GYŰJTEMÉNYÉNEK NAGYVÁRADRÓL ESZTERGOMBA TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA

MúzeumCafé 75-76.

szerző: SÓTI LAJOS

Az első világháború alatti és utáni időszakból számos, műkincsek mozgatásával kapcsolatos forrás maradt fenn. Ezek iránya alapvetően kétfelé történt: Magyarország területére vagy területéről, ezt szabályozták később a trianoni békeszerződés 175. és 176. cikkei.1 Ezen tárgyak mozgásának módjára is számos lehetőség volt: szerződéses úton,2 csempészéssel,3 ajándékozással4 vagy menekítéssel. Ehhez kapcsolódnak a gyűjteményekben letétként elhelyezett tárgyak, melyekről […]

Az új bejárat kialakítása során egy kisfiú állt a majdani Arany-szobor helyére (1906)

AZ ARANY-HAGYOMÁNY NAGYSZALONTÁN

MúzeumCafé 75-76.

szerző: VADERNA GÁBOR

Arany János nagyszalontai kultusza nem a költő halála után indult. A város már 1856-ban olajképet rendelt neves szülöttéről Barabás Miklóstól.1 Mindössze négy esztendő telik el tehát Arany távozása és az első figyelemre méltó kultikus tiszteletadási forma között. Mindazonáltal nyilván Arany János 1882-ben bekövetkezett halála után indulhatott el az a folyamat, amelynek során a város végérvényesen emlékezetpolitikájának […]

Janovics Jenő Erdélyi Múzeum-Egyesület Kézirattára, Janovics Jenő hagyatéka

„A FÜGGÖNY UTOLJÁRA CSAPÓDOTT ÖSSZE”

SZÍNHÁZAK ÉS HATÁROK

MúzeumCafé 75-76.

szerző: KARÁCSONY ÁGNES

Színháztörténészek szerint 1918-ra egész Magyarországon a polgári léttel együtt járó belső igénnyé vált a színházba járás, és a közönség is hosszú időre „elveszett”, amikor az 1919/ 1920-as geopolitikai változások a teljes országterület kulturális rendszerét feldúlták. Ha csak a színházi struktúrát nézzük: nem csupán az utódállamok magyar társulatai kerültek válságba, ebből a szempontból – mutat rá […]

A múzeum információs szórólapja 
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára

„Ám bár a jelent elvesztettük is, a jövőt még biztosíthatjuk…”

Az Országgyűlés múzeuma a két világháború között

MúzeumCafé 75-76.

szerző: Feitl Írisz

A magyar múzeumi rendszer a 19. század óta sokszor sajátos vonásokkal és megoldásokkal rendelkezett. Sajátosnak mondható az egykori Országgyűlési Múzeum alapítása is, amely nem a vallás- és közoktatásügyi tárca javaslatára,2 hanem Scitovszky Béla3 házelnök kezdeményezésére jött létre.4 1922-ben a nemzetgyűlés százezer koronát szavazott meg a múzeum alapítására,5 a törvényhozó testület pedig az 1923. január 20-i ülésén […]

A Csemadok rendezvényén, 1959-ben

AZ INTÉZMÉNYNÉLKÜLISÉG KIÁLLÍTÁSI GYAKORLATAI

KÉT ESETTANULMÁNY CSEHSZLOVÁKIÁBÓL

MúzeumCafé 75-76.

szerző: NAGY ZSÓFIA

A Trianon után Csehszlovákiába került múzeumok helyzetének esetlegessége ellenére a kiállítási reprezentáció a kezdetektől jelen volt mint a kisebbségi identitáspolitika fontos eszköze. Ezek a tárlatok elsősorban nem muzeológiai és kutatási céllal születtek, hanem a közösségépítés és népnevelés ideológiai szándéka alatt. Az ilyen típusú kiállítási gyakorlatoknak leginkább nagy történelmi töréspontok idején van jelentős társadalmi funkciójuk, ezért egy […]