Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

Christoph Herttwig: Neues und Vollkommenes Berg-Buch, 1710

A SELMECBÁNYAI BÁNYÁSZATI ÉS ERDÉSZETI FŐISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK KÖLTÖZÉSEI 1918 UTÁN

MúzeumCafé 75-76.

szerző: SZŰTS ISTVÁN GERGELY

A Miskolci Egyetem és a Soproni Egyetem kétségkívül legértékesebb gyűjteményei az 1735-ben Selmecbányán alapított, majd onnan az első világháborút követően kényszerűen elköltöző Bányászati és Erdészeti Akadémia/Főiskola műemlékkönyvtárának kötetei.1 A Sopronba költöző főiskolából 1949-ben újonnan alapított Miskolci Nehézipari Egyetemre előbb a gépészek, majd 1949 és 1959 között a bányász és kohász szakok fokozatosan költöztek át Sopronból Miskolcra. A karok […]

Enteriőr az 1924. évi Kossuth-kiállításról 
Magyar Nemzeti Múzeum, Központi Adattár és Digitális Képarchívum

A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításpolitikája a két világháború között

MúzeumCafé 75-76.

szerző: Gál Vilmos

A Magyar Nemzeti Múzeum két világháború közötti történetének vizsgálata a kevés, illetve egyes területeket alig lefedő forrásanyag miatt komoly nehézségek elé állítja a kutatni vágyókat. Az intézmény iratanyagának jelentős része elpusztult, ezért elsősorban a múzeum éves jelentéseire, a fennmaradt iratanyagra, illetve a kiállításvezetőkre, katalógusokra és nem utolsósorban a sajtóban megjelent híradásokra alapozva lehet megrajzolni a Magyar […]

A Magyar Nemzeti Múzeum, 1875
Fortepan 85


Fordulat a magyar múzeumügyben: a múzeumok új irányítási rendszere (1918–1922)

MúzeumCafé 75-76.

szerző: Kálnoki-Gyöngyössy Márton

A 19. század első felében a Habsburg Birodalomban új fajta múzeumeszmény jelent meg: a nemzeti/tartományi múzeum a nemzet szükségleteit és képzését szolgálja, dicsőségét hirdeti, gyűjteményei a nemzet tulajdonában állnak, együttműködik az oktatási intézményekkel, és általában a szülőföld, a nyelv, az irodalom és a történelem megismertetését, valamint az irodalmi örökség terjesztését szolgálja. A birodalomban először Magyarországon jött létre […]

Teleki Téka, Marosvásárhely
Korabeli képeslap 53


Menekülő tárgyak

„Műtárgymentés” Magyarországon 1918 és 1920 között

MúzeumCafé 75-76.

szerző: Ablonczy Balázs

Az 1918 és 1924 közötti időszak történetében az egyik feltárásra váró témakör a menekülteké. Azok száma, akik a trianoni békeszerződést megelőzően, illetve azt követően a maradék Magyarországra kerültek, 400 ezer és 500 ezer fő közé tehető – miközben pontos számot nem ismerünk, és vélhetően nem is fogunk ismerni.1 A magyar történetírás korábban kitért a határon túli […]

Arany János szobra a főbejárat előtt
Fortepan

Nemzeti emlékhely, szoborpark, játszótér

MúzeumCafé 75-76.

szerző: Basics Beatrix

 A könyv borítója, Hans Götzinger (1867–1941) osztrák művész akvarelljének meseszerű életképével, a piros színű, iskolai füzeteket idéző betűkből megformált címmel azt sugallja, egy olyan könyvet veszünk kezünkbe, amelyet közhelyesen ismeretterjesztőnek szokás nevezni. Tudjuk azonban, hogy az úgynevezett ismeretterjesztés nem ellentéte a szakmaiságnak, netán tudományosságnak, épp ellenkezőleg: minél pontosabb, hitelesebb szakmailag és tudományos szempontból egy írás, annál […]

Murádin Jenő Nagybányán, a háttérben Majoros Valéria, Dobrik István (takarásban) és Sümegi György, 1993

Egy Nagybánya-kutató kolozsvári örmény történetei

MúzeumCafé 75-76.

szerző: Jurecskó László

 „A MúzeumCafé tavaszi száma kiemelten foglalkozik majd a Trianon utáni magyar múzeumi helyzettel…” – szól a felhívás tőlem kiemelt részlete. Elgondolkodom, hiszen Jenő sohasem dolgozott múzeumban. Aztán eszembe jut, ha ez nem is áll, de az mindenképpen, hogy ő maga egy intézmény. Mégpedig a 19–20. századi erdélyi művészet élő nagylexikonja, jegyzeteiben gyűjtött ismeretei szinte minden, a […]

Groningenbe elkerült dunaújvárosi lelőhelyű római kori agyagmécses (MNM-RR 47/1907.4.) tollrajz Paulovics István hagyatékában (Passuth Ödön munkája, MNM-RA Ha.2002.II.17.)

„SZOROSABBRA FOGJA FÜZNI A KELLEMES VISZONYT”

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ÉS A GRONINGENI EGYETEM (HOLLANDIA) KAPCSOLATAINAK KEZDETE AZ 1920-AS ÉVEKBEN

MúzeumCafé 74.

szerző: SZABADVÁRY TAMÁS

A Magyar Nemzeti Múzeum az első világháború és a Tanácsköztársaság halmozott terhekkel járó időszakát lezárva, súlyos anyagi nehézségekkel lépett az új évtizedbe. A közgyűjtemény vezetői a kialakuló új rendszerben jelentékeny erőbefektetéssel keresték azokat az utakat, melyekkel az egykori ellenséges országok területén fekvő intézményekkel felvehetnék a kapcsolatot – tanulmányom fókuszába ezen kezdeményezések egyik sikeres, ugyanakkor eddig kevéssé méltatott […]

Edwin Henry Landseer: Az öreg pásztort gyászoló kutyája, 1837. Olajfestmény

A VALLÁSOS TÁJTAPASZTALAT

RUSKIN ÉS A TERMÉSZET

MúzeumCafé 74.

szerző: RADNÓTI SÁNDOR

A Modern festők I. és II. kötetét (1843, 1846) a kétszáz éve született John Ruskin (1819–1900) Anglia tájművészeinek ajánlotta. A tájélmény és tájtapasztalat ezzel a paradigmatikus modern témaként jelent meg. A húszas éveiben járó szerző nem győzte hangsúlyozni, hogy a legnagyobb modern tájképfestő, Joseph Mallord William Turner (1775–1851) egyben minden idők legnagyobb tájképfestője. Első pillantásra ezt a querelle, […]

Szilágyi Lenke felvétele

„TÜNDÉR LALA IS HAZATÉRT”

INTERJÚ JANIKOVSZKY JÁNOSSAL, A MÓRA KIADÓ TULAJDONOSÁVAL

MúzeumCafé 74.

szerző: KARÁCSONY ÁGNES

Jövőre hetvenéves a Móra Kiadó: 1950-ben alakult, elsőként Fazekas Annát nevezték ki az élére, az Öreg néne őzikéje íróját. A Móra afféle „házi kiadója” volt – többek között – Kormos Istvánnak, Varga Katalinnak, Lázár Ervinnek, Csukás Istvánnak, Janikovszky Évának s jó néhány zseniális könyvillusztrátornak, köztük Réber Lászlónak, Reich Károlynak, Würtz Ádámnak, F. Győrffy Annának, K. Lukáts […]

Blattner Géza OSZMI

BÁBTÁR SZÜLETIK

A VÁNDOR BÁBJÁTÉKOSOKTÓL A REMSEY CSALÁDIG

MúzeumCafé 74.

szerző: LOVAS LILLA–SOMOGYI ZSOLT

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Mú­zeum és Intézet (PIM–OSZMI) Bábtárának egyedüli közgyűjteményként feladata a magyar bábművészet emlékeinek gyűjtése, őrzése, feldolgozása és bemutatása. Története az 1960-as évek végén kezdődött. Ekkor került az intézménybe Belitska-Scholtz Hedvig, aki kiemelkedően fontosnak érezte, hogy a magyar bábjátszás emlékei is helyet kapjanak a mú­zeum gyűjteményében. Ebben a folyamatban jelentős sikert […]