ÁRGYÉLUS KIRÁLYFI ÉS TÜNDÉRSZÉP ILONA A VIGADÓBAN

MúzeumCafé 74.

szerző: SZVOBODA DOMÁNSZKY GABRIELLA

A historizmus általában, de még inkább a 19. század közepén magyar földön patetikusan komoly stílus. Láttán a lélek emelkedik, a befogadó elgondolkodik, de semmiképpen sem szórakozik sőt mulat, a művek előtt pedig inkább elvonul, nem táncolva vagy pezsgős vacsora közben pillant rá. Márpedig Budapesten a 19. század második felében, a historizáló, világi falképfestés egy táncpalotában, a […]

„KI FIA BOCSA?”

AZ 1945 UTÁNI GYERMEKIRODALOM MAGASSÁGAI ÉS MÉLYSÉGEI

MúzeumCafé 74.

szerző: GRÉCZI EMŐKE

A cím Rákos Klárától származik, aki a munkásmozgalom régi harcosaként került az 1957-ben induló Dörmögő Dömötör főszerkesztői székébe, de más vonalon is meghatározta a korszak ifjúsági irodalmát, hogy mára teljesen feledésbe merüljön a tevékenysége. Egy, az Élet és Irodalomban zajló vitához szólt hozzá 1973-ban, aminek témája a gyermekirodalom állapotának áttekintése volt. Kiindulópontunk 1949, az Ifjúsági és […]

A MESE ÚTJA

FOGLALKOZÁSOK A PETŐFI IRODALMI MÚZEUMBAN

MúzeumCafé 74.

szerző: EMŐD TERÉZ

Muzeológus könyvtárosként számomra a legnagyobb kihívás, hogy a múzeumi gyűjteményeket, az aktuális kiállításokat, valamint a helyszínt magát hogyan lehet felhasználni úgy, hogy a gyermeklátogatók – az élményen túl – valamilyen krea­- tivitásra vagy továbbgondolásra késztető többletet kapjanak. ¶ A szépirodalmi művek, a mesék és az irodalmi kiállítások sok tekintetben hasonlítanak: egyaránt jellemzi őket a szerteágazó tematika, valamint […]

JOÓ EMESE

A SÁRKÖZI SÁRKÁNY

MúzeumCafé 74.

szerző: CZINGEL SZILVIA

A gyermekeknek szóló múzeumi interpretáció legfejlettebb formája a gyermekmúzeum vagy gyermekkiállítás, amelyben a tudomány gyermeknyelven szól a gyermekekhez,1 és ahol éppen ezért nincs szükség arra a „korosztályra fordító” tevékenységre, amit a felnőttkiállításokban a múzeumpedagógusok végeznek annak érdekében, hogy a felnőtt-tartalmak és a gyermekvilág kapcsolódásait megtalálják. Egyes kiállításokban a felnőtteknek szóló tartalommal párhuzamosan futó vagy bizonyos pontokon […]

LELÉPTEK A FALVÉDŐRŐL

DIAFILM: A MAGYAROK TARTJÁK ÉLETBEN

MúzeumCafé 74.

szerző: HAMVAY PÉTER

A meséhez hozzátartozik a diafilm, legalábbis így volt ez az „átkosban”, de úgy tűnik, sem a rendszerváltás, sem a digitális forradalom nem volt olyan erős, hogy a diafilmet a múltba száműzze, a világon egyedül Magyarországon ma is jelennek meg új filmek. Sőt múzeuma is van a diának, az viszont a lehető legkorszerűbb: bárki otthonából végignézheti gyermekkora […]

JÁTÉK ÉS NAIV MŰVÉSZET

KIS MÚZEUMSZIGET KECSKEMÉTEN

szerző: BASICS BEATRIX

A világ legnagyobb játékmúzeumaként számon tartott Strong Museum of Toy vagy másképpen National Museum of Play alapítójának, Margaret Woodbury Strongnak a nevét viseli. A New York állambeli Rochester városában nyílt meg, alapítójának 1969-es halála után tizenhárom évvel. A nevében is nemzeti múzeumként megjelenő intézmény küldetésnyilatkozatában magát a világ legteljesebb, 400 ezer darabos gyűjteményét őrző játéktörténeti múzeumaként határozza meg, […]

FIKTÍV LÉNYEK MÚZEUMA(I)

MúzeumCafé 74.

szerző: BERÉNYI MARIANNA

Lehet-e egy kitalált lénynek, mesehősnek, egy fiktív figurának múzeuma? Milyen módon lehet hitelesen beszélni olyan teremtményekről, amelyek a kreatív valóságban léteznek? A múzeumi világ eszközei alkalmasak-e arra, hogy szellemi örökségünk fantáziatartományának lényeit a fizikai világ pontokban és koordinátákban kifejezhető valóságában rögzítsék? Alkalmasak-e a múzeumi dimenzióban használt fogalmak arra, hogy ezt a folyamatot értelmezzék? Felmerülnek-e ezek a […]

PEDRO DE ORRENTE FESTMÉNYÉNEK RESTAURÁLÁSA A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN

MúzeumCafé 74.

szerző: CSALA ILDIKÓ

A Szépművészeti Múzeum Régi Képtárában sétálva szinte megelevenednek a Biblia lapjai. A spanyol termek egyikében a nemrégiben a múzeum baráti köre támogatásával és Nyerges Éva művészettörténész, kurátor vezetésével restaurált festményt, Pedro de Orrente Krisztus Emmausban című kompozícióját is láthatjuk. ¶ Pedro de Orrente (Murcia 1580–1645 Valencia) a kortársaihoz képest igen sokat utazó spanyol festő az andalúziai és valenciai […]

A GRAFIKA DICSŐSÉGÉRE

MúzeumCafé 74.

szerző: Gréczi Emőke

 A születésnapi kötetek körülírják mindazt, amiért az ünnepelt „megérdemelte” az ajándékot: az írások egy része személyes, emberi és munkakapcsolatokról, a közös emlékekről szól, más részük szakmai, a szakterület, esetünkben a művészettörténet, azon belül a grafika története gazdagodik néhány újabb esszével. A végére összeáll a kép: milyen állapotban lenne a művészettörténet, illetve a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteménye […]

„ÁRULÓ?… SOHA!”

MúzeumCafé 74.

szerző: Babucs Zoltán

„És miért ez az egész? – gondolja magában Görgey (…) – A rengeteg vér, a sok 
fiatal élet? És a rengeteg vér, ami még ömleni fog, s a sok fiatal élet, ami még 
elveszik? A mi nemzedékünk elpusztul a szabadságért, a következő generáció már nem érdemli, s a harmadik megérett rá, hogy elvegyék tőle…” – Sárközi György […]