Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

Tihany, 1949 Fortepan / Gyöngyi

FELOSZLATÁSOK ÉS ÚJRAINDÍTÁSOK: TIHANYI BENCÉS MŰTÁRGYSORSOK

MúzeumCafé 78.

szerző: KUTNYÁNSZKY ILDIKÓ

Tihany. Nem hiszem, hogy túl sok olyan ember van Magyarországon, akinek e szó hallatán ne idéződne fel a hegytetőn álló apátság sziluettje. Aki valaha járt már az apátságban, örökre magában hordozza a mindig félhomályban úszó királyi kripta látványát a kristályosan csillogó királyi sírkő képével. Tanulmányainkból pedig azt is tudjuk: a tihanyi apátság alapítólevele a magyar […]

Zichy Mihály, fotográfia, 1881

MAGYAR LÉLEK – IDEGENBEN ÉS OTTHON

ZICHY MIHÁLY MŰVÉSZETE ÉS ÖRÖKSÉGE ZALÁN

MúzeumCafé 78.

szerző: RAJCSÁNYI GELLÉRT

„Magyar lélek, magyar hajlandóság, amely idegen földön fejlődik, idegenben munkálkodik és rólunk alkotva és hozzánk szólva is gyakran idegen hatást kelt. Idegenben él és hazafiúi lángolást formál rajzba patetikus allegóriáival; gyökeres magyar ember, mégis kozmopolita témák ragadják őt a legnagyobb alkotásokra. A cárok bizalmasa és forradalmi képeket rajzol magyar fajtája számára” – villantja fel Zichy Mihály […]

A két siófoki: Varga Imre szobra Kálmán Imréről a Millennium parkban A szerző felvétele

A MŰVÉSZ ÉS VÁROSA

VARGA IMRE KULTUSZA SIÓFOKON

MúzeumCafé 78.

szerző: GRÉCZI EMŐKE

Mindannyian tudnánk olyan szobrot említeni Varga Imrétől, amit kedvelünk, és olyat is, amit nagyon nem. Siófokon, a művész szülővárosában (vagyis falujában) jelenleg 182 köztéri alkotás látható mintegy látványraktárként lefedve a teljes életművet, e helyre megrendelt vagy idemenekített, eredeti kontextusukból kiemelt alkotásokkal, bőségesen megtámogatva a Varga szobrászata ellen érvelőket éppúgy, mint azokat, akik a 20. század […]

A balatonfüredi színház épülete, képes levelezőlap, 1920 Forrás: PIM–OSZMI

LOMBKOSZORÚS PÁHOLYOK

A FÜREDI JÁTÉKSZÍN ÉS ARÉNA TÖRTÉNETE

MúzeumCafé 78.

szerző: KARÁCSONY ÁGNES

Balatonfüred a 19. század elején Zala vármegyei falucska volt. Már akkor divatos fürdőhelye előkelő társaságoknak. Kisfaludy Sándor kezdeményezésére emeltek színházat itt, ami 1831. július 3-án nyílt meg. Időrendben a harmadik magyar kőszínház volt – a kolozsvári és a miskolci után, és hat évvel megelőzte a pesti Nemzeti Színházat. Kisfaludy játékszínének emlékét hat kőoszlop őrzi ma […]

Balatonföldvár, Budapesti Hajtóműgyár üdülője Forrás: archív képeslap

VÁLTOZÓ PERSPEKTÍVÁK: A BALATON-PART 20. SZÁZADI ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK HELYZETKÉPEI

MúzeumCafé 78.

szerző: WETTSTEIN DOMONKOS

A Balaton-parti épületek a közösségi emlékezet fontos elemei, mégis összetett az értékelésük. Sokak számára nosztalgikus emlékeket idéznek, míg mások az adott korszak társadalompolitikájának lenyomataként tekintenek rájuk. A szakmai értékelés is rendkívül komplex, az 1965-ös UIA Abercrombie-díj a nemzetközi szakmatörténetben is kiemeli a tópart fejlesztésének jelentőségét, miközben számos kritika is megszületett a korszakról. Az építészek visszaemlékezéseikben az „ártatlanság” építészeteként […]

Vécsey tábornok megcsókolja a kivégzett Damjanich kezét Forrás: Gracza György: Az 1848–49-iki magyar szabadságharc története, V. kötet, A vérbosszú

TÖRTÉNETEK EGY AJTÓ MÖGÖTT

AVAGY MIT ÍRHATUNK AZ ELMÚLT 171 ÉV MARGÓJÁRA

MúzeumCafé 77.

szerző: MIZSUR ANITTA KINGA

1849. október 6. hajnalán, miután a puskadörrenések elcsendesültek, kilencen készültek, hogy társaikhoz csatlakozzanak. Kilencen álltak a bitófák előtt, akik közül a legnehezebb sors talán gróf Vécsey Károlynak jutott. Bár tőle minden bajtársa búcsút vett, ő már nem volt kitől elbúcsúzzon, ezért Damjanich János kezét csókolta meg,1 majd keresztjét szorítva nézett szembe sorsával, amelyet már a […]

Szentiványi Béla színházának plakátja Forrás: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

A VIDÉKI SZÍNHÁZ VÁLSÁGA TRIANON UTÁN

MúzeumCafé 77.

szerző: KARÁCSONY ÁGNES

Hirdetést közölt az Országos Színészegyesület saját újságjában, a Színészek Lapjában 1920 áprilisában: jelentkezzenek azok, akik valamely „megszállott területre utaznak, ahol magyar színház működik”, ugyanis pénzt küldenének velük, hogy a „megcsonkított Magyarország kinti vidéki társulatai” tovább játszhassanak. De hamar kiderült: a „benti” vidéki színtársulatok is „egyre-másra lesznek hajléktalanokká”; a Világ című lap erről már az 1920. […]

Miklós Szilárd jóvoltából

A MATTIS TEUTSCH-ÉLETMŰ RÉTEGEI

BESZÉLGETÉS MIKLÓS SZILÁRD KURÁTORRAL TÖRLÉSEKRŐL ÉS FELDOLGOZÁSRÓL

MúzeumCafé 77.

szerző: GRÉCZI EMŐKE

Hogyan lehet feltárni egy viszonylag ismertnek gondolt életmű fehér foltjait, és hogyan alkotásokat, restaurátori dokumentációt és politikatörténeti kontextust egyszerre bemutatni kismúzeumi keretek között? A Kassák Múzeumban év elején nyílt meg, majd az újranyitást követően még augusztus végéig látható a Mattis Teutsch – Avantgárd és konstruktív realizmus című kiállítás. Kurátorával, Miklós Szilárddal beszélgettünk. Képzőművész vagy, de kurátorként […]

A Képes Pesti Hírlap (1934. jan. 26.) fényképmelléklete: Wéber Gyula („X”-szel jelölve), a Kemenesaljai Múzeum régészeként feltárást végez a sári templom mellett, Tinódi Lantos Sebestyén maradványait kutatva (balra). A feltárt temetkezések egyike (jobbra)

RESTAURÁTORMUNKA AZ EGYKORI ORSZÁGOS MAGYAR TÖRTÉNETI MÚZEUM RÉGISÉGTÁRÁBAN ÉS WÉBER GYULA TEVÉKENYSÉGE

MúzeumCafé 77.

szerző: SZABADVÁRY TAMÁS

Egy hosszú időn keresztül közgyűjtemény birtokában lévő műtárgyról elmondhatjuk, hogy külön „múzeumi élete” alakul ki. Ez a modern kori tanulmányozó lehetőségeit számba véve – szerencsés körülmények között – nyomon követhető a leltárkönyvekben, egyes kiállítások vezetőiben, külföldi tárlatok katalógusaiban, szakkiadványok részletes közléseiben, esetleg adattári iratanyagban. A műtárgy „létéhez” a fent említetteken kívül azonban elválaszthatatlanul hozzátartozik tartásfokának konstans […]

Constantin Daniel Rosenthal: Maria Rosetti arcképe Forrás: Muzeul Naţional de Artă al României, Bukarest

EGY MAGYAR FESTŐ A ROMÁNIAI FORRADALOMBAN

MúzeumCafé 77.

szerző: BÍRÓ DÁLIA HADASSA

Különleges életút Constantin Daniel Rosenthalé (1820–1851): hogyan lesz egy pesti zsidó fiú a román nemzeti forradalom hőse, krónikása, majd mártírja? ¶ Rosenthal Dániel kereskedő apa gyermekeként született Pesten. Bécsi és párizsi tanulmányai során számos román művésszel került kapcsolatba. Első román barátját Bécsben szerezte az akkor a litográfia technikáját tanuló festő, Ion D. Negulici személyében. 1842-ben érkezett […]