Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

Thomas Bruce, Elgin 7. grófja, metszet Anton Graff festménye (1788 körül) alapján Forrás: British Museum

PARTHENON. ELGIN. HOI POLLOI

A PARTHENON-SZOBROK ELHELYEZÉSE

MúzeumCafé 95.

szerző: VARGA BENEDEK

A British Museum Parthenon-szobrainak gyűjteményét eredetileg Elgin-márványoknak nevezték,2 mivel az Egyesült Királyság isztambuli nagykövete, Lord Elgin (Thomas Bruce, Elgin 7., Kincardine 11. grófja, 1766–1841, isztambuli nagykövet: 1798/99–1803) 1801 és 1812 közötti az Akropoliszon folyt gyűjtésének eredményeként jött létre. A Parthenonból kibontott anyag a templom 19. század elejére megmaradt szobrainak és domborműveinek mintegy felére terjedt ki, és három […]

Fotó: Lang Nándor

TÁRGYAK A SENKI FÖLDJÉN

REJTŐZKÖDŐ TÁRGYAK ÉS GYŰJTEMÉNYEK REVÍZIÓJA

MúzeumCafé 95.

szerző: KUTI KLÁRA

Esszém hipotézise, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum úgynevezett jelenkori vegyes gyűjteményei, beágyazódva a mindenkori fenntartó intézmény egészébe, fennállásuk során fokozatosan elveszítették politikai szubjektumukat, ami a gyűjtemények teljes talajvesztéséhez vezetett (volna). Ezt a talajvesztést ellensúlyozandó, legitimitását fenntartandó a gyűjteményezés visszafordult önmagára, és saját önmuzealizációján keresztül tartotta fenn küldetésének látszatát. A gyűjteményekben megjelent a posztsztálinista és kádárista társadalom […]

Guisto Le Court Caristas Romana című szobrának elhelyezése a Szépművészeti Múzeum Márvány Csarnokában Fotó: Kund Laura, Szépművészeti Múzeum

A GYŰJTEMÉNYEK KÖLTSÉGHATÉKONY MOBILITÁSÁTÓL A FENNTARTHATÓ MOBILITÁSIG

MúzeumCafé 95.

szerző: GALAMBOS HENRIETT

Múzeumi gyűjteményeink rendkívül színes és gazdag bázisul szolgálnak kultúránk, múltunk megismeréséhez. A múzeumi gyűjtemény akkor képes leginkább kiteljesedni, amikor kutatják és a közönség számára hozzáférhetővé teszik: ez a múzeumok alapvető kötelessége és felelőssége alapítóik, fenntartóik és a társadalom felé. ¶ A gyűjtemények mobilitása kimagaslóan hatékony eszköznek bizonyult a kulturális örökségünkről megszerzett tudás megosztásában. A kétezres évek elejétől a kulturális […]

Az ICOM első, párizsi konferenciájának füzete, 1948

AZ ICOM MÚZEUMDEFINÍCIÓJÁNAK TÖRTÉNETE ÉS EVOLÚCIÓJA

MúzeumCafé 93-94.

szerző: SÁRI ZSOLT

Az elmúlt években a múzeumi szakma a múzeumdefiníció körül kialakult vitától volt hangos. Az ICOM által lefolytatott diskurzus nemcsak magát a szervezet rengette meg, de valódi párbeszédet is hozott a múzeumi világba. A mögöttünk lévő bő évtized megmutatta, hogy még ma is milyen mély különbségek, gyakran ellentétek húzódnak Európa, Észak-Amerika és a világ más részei között. […]

Dieter és Gertraud Bogner Fotó: Vojtěch Veškrna © Elle Decoration Czech

„A MÚZEUMOKNAK POLITIKUSAN KELL GONDOLKODNIUK”

Buchberg am Kamp-i beszélgetés Dieter Bognerrel, az elmúlt évtizedek ausztriai múzeumi színterének meghatározó szereplőjével

MúzeumCafé 93-94.

szerző: EMŐD PÉTER

A bécsi MuseumsQuartier (MQ) mellett olyan jelentős intézmények tartalmi és muzeológiai koncepciójának kialakítása, illetve a megvalósításukban való közreműködés fűződik Dieter Bogner nevéhez, mint a Kunsthaus Graz, a dessaui Bauhaus Museum, a lausanne-i Musée cantonal des Beaux-Arts, az ukrán múzeumok zászlóshajója, a kijevi Mystetskyi Arsenal vagy a New York-i New Museum of Contemporary Art – utóbbi intézmény […]

A Nemzeti Színház 1845-ben. Alt Rudolf rajza, Franz Sandmann színezett litográfiája Forrás: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Topográfiai Gyűjtemény

HONVÉD SZÍNÉSZEK A SZABADSÁGHARCBAN

„VENDÉGSZEREPET FOGOK JÁTSZANI A VÉRES DRÁMÁBAN”

MúzeumCafé 93-94.

szerző: KARÁCSONY ÁGNES

1848-ban a színészek új szerepbe „ugrottak be”: honvédnak álltak. Bár nincs pontos adat, teljes lista arról, hány színész vett részt a szabadságharcban, annyi bizonyos, hogy több mint háromszázan lehettek. Köztük neves művészek is, a kor „sztárjai”. Egyes kutatások szerint a magyar sereg első hősi halottja is színész volt: Szathmáry Dániel. Korabeli beszámolók, visszaemlékezések, naplók, jelentések, […]

Fedák Sári Kacsóh Pongrác János vitéz daljátékában, képeslap

PETŐFI VERSEINEK MEGZENÉSÍTÉSEI

MúzeumCafé 93-94.

szerző: MÁCSAI JÁNOS

Írja Ady Endre Hatvany Lajosnak, pártfogójának („küldöm szeretettel és hálával azért, mert szeret, bánt és félt”). A nem éppen szerény hangú Hunn, új legenda című vers nemcsak a költő öntudatának erőteljes kiáradása, hanem Ady ön-elhelyezése is a magyar irodalomban, voltaképp saját hatalomátvételének bejelentése. ¶ A vers keletkezésekor 1913-at írunk, és még mindig Petőfi, valamint Arany a meghatározó főszereplői […]

Bél Mátyás: Hungariae Antiquae et Novae Prodromus Nürnberg, 1723

A REFORMKOR HAJNALA. „A VILÁG FÖLMÉRÉSE”

A VIDÉK MINT ADAT

MúzeumCafé 93-94.

szerző: KEMÉNYFI RÓBERT

Szabó László (1939–2012) néprajzkutató egyetemi óráin gyakran hangoztatta annak az egyszerű igazságnak a fontosságát: ahhoz, hogy egy faluról a néprajztudomány bármit is tudjon mondani, a kutatónak először a település felmérését kell elvégeznie.1 Alapvető ismeretek feltárására, adattárak létrehozására, a cenzus felvételezésére, az írott lokális források összeszedésére, akár térképek szerkesztésére van szükség. Nem lehet semmit mondani a […]

Petőfi arcmása faragott rózsafa keretben. Készítette Bodor József, a kép keretének részlete Petőfi Irodalmi Múzeum, fotó: Gál Csaba

PETŐFI A TENGEREN TÚL

METSZETEK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ELŐTTI MAGYAR AMERIKÁBÓL

MúzeumCafé 93-94.

szerző: FEJŐS ZOLTÁN

Petőfi Sándor alakját kezdettől fogva számottevő figyelem övezte a hazától távolra vetődő magyarok körében. A szabadságharc emigránsai közül voltak, akik személyesen ismerték, ők szubjektív emlékét, mások legendássá vált verseit s hírét, nimbuszát éltették tovább új hazájukban. A még élő Petőfiről szőtt ábrándok is halvány visszhangra találtak, mégpedig abban a legendában, hogy a szabadságharc bujdosói között az amerikai […]

Madarász Viktor: Tanulmány a „Petőfi halála” című festményhez Forrás: MNM

A PETŐFI-KULTUSZ KÉPEI

„S akár hová nyitsz be széles e hazában, palotába vagy kunyhóba, saját képmásodat látod szembejönni; otthon vagy mindenütt…” (Jókai Mór, 1898)1

MúzeumCafé 93-94.

szerző: BASICS BEATRIX

Ernst Lajos saját, gyorsan híressé vált Petőfi-gyűjteményének anyagát feldolgozva tette közzé elsőként a költő portréit.2 Az ő írásának szempontjaitól eltérő célok eredményeképpen készítette el Petőfi életében készült portréinak első ikonográfiai feldolgozását Rózsa György.3 Az utóbbi tanulmány szolgált kiindulópontul a Petőfi Irodalmi Múzeum 2012-ben megjelent Arc poetica című kötetéhez.4 ¶ Rózsa György írásában a kultuszképekről így ítélkezik: […]