Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

https://muzeumcafe.hu/hu/az-allatorvostudomanyi-egyetem-anatomiai-gyujtemenye/

AZ ÁLLATORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM ANATÓMIAI GYŰJTEMÉNYE

MúzeumCafé 90.

szerző: REINITZ LÁSZLÓ ZOLTÁN

Az Állatorvostudományi Egyetem Anatómiai, Szövettani és Fejlődésbiológiai Tanszéke a kar egyik legrégebbi önálló tudományos műhelye, múzeuma egyidős az 1851-ben alapított tanszékkel. Ennek megfelelően féltve őrzött ritkaságok, százötven évesnél is régebbi preparátumok is láthatók, bár a második világháború jelentős kárt tett a gyűjteményben, amelynek leglátványosabb fejlődése a két világháború között, Zimmermann Ágoston professzor tanszékvezetése idején történt. […]

Az Anatómiai Múzeumot az 1898/99-es tanévben a Budapest Tűzoltó utca 58.-ba helyezték át, ahol a mai napig működik. A fénykép az 1900-as állapotot mutatja

A SEMMELWEIS EGYETEM ANATÓMIAI MÚZEUMA

MúzeumCafé 90.

szerző: BAKSA GÁBOR–VIDRA VERONIKA

A mai Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete (kezdetben Boncztani Intézet) a Nagyszombati Egyetemen 1769-ben alapított orvosi fakultással egyidős. Az intézet és az annak magángyűjteményeként működő Anatómiai Múzeum története szorosan összefonódik, hiszen az első gyűjteményi darabok egyfelől az orvosképzés során keletkező készítmények voltak, másrészt külső forrásokból kerültek a tanszékre. ¶ A gyakorlati oktatás – ha igencsak mostoha […]

A Gustavianum emberi maradványokat őrző raktára, a letakart polcokkal A szerző felvétele

EMBERI MARADVÁNYOK AZ UPPSALAI EGYETEM KÉT MÚZEUMÁBAN

MúzeumCafé 90.

szerző: WORLEY-SZILÁGYI JUDIT

Az anatómiai gyűjtemények, amelyek egykor annyira megbecsült kutatási és oktatási anyagot jelentettek, amit az intézetek büszkén mutattak meg látogatóiknak, elzárt és elfelejtett gyűjtemények lettek az orvosi kutatás fejlődése és az emberi maradványok iránti etikai nézetek megváltozása révén.1 A 19. századi anatómiai gyűjteményeket gyarapító emberi maradványok a társadalmi osztály, nem és etnikum szempontjából kevesebb joggal rendelkező emberektől […]

A mamutcsontok megtalálói: Sárdy János balról a második Forrás: A Magyarság képes melléklete 1934. 41. szám

A DUNAFÖLDVÁRI MAMUTBORJÚ

MúzeumCafé 90.

szerző: KUNNÉ TORNÓCZKY ANDREA

1934 szeptemberében néhány lelkes dunaföldvári tanító egy értékes, akkor csaknem ötven-hatvanezer évesre becsült mamutleletre bukkant egy kirándulás közben, a község tulajdonát képező Göböljárás vízmosásos területén. A lelet nagy feltűnést keltett a tudományos világban, hiszen ennyire teljes mamutcsontvázat Európa területén addig csak hármat találtak. A tanítókat nemcsak a lelet felfedezéséért illette elismerés, hanem mert tevékenyen részt vettek a […]

08-01

A NEPHTHYS PROJEKT ÉS AZ EGYIPTOMI MÚMIAKUTATÁS

MúzeumCafé 90.

szerző: GYŐRY HEDVIG–SCHEFFER KRISZTINA–SZVÁK ENIKŐ

A Nephthys Project 2018 őszén indult Szvák Enikő, a Szegedi Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola doktorandusz hallgatója kutatásaként. Kezdetben a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tár Egyiptomi Múmia Gyűjteményének multidiszciplináris vizsgálatát jelentette, idővel azonban a kutatás több intézmény bevonásával szerencsésen bővült. A vizsgálandó maradványok közé bekerült az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeumának múmiagyűjteménye és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Török Aurél […]

06-01

AZ EMBERI TEST TÁJKÉPEI – ANATÓMIA ÉS MŰVÉSZET

MúzeumCafé 90.

szerző: BASICS BEATRIX

Bár az első boncolások a Kr. e. 3. században történtek, kezdetben ezek célja elsősorban orvosi szempontú volt, az anató­miai tudás megalapozása és bővítése. Az emberi anatómia kutatása terén Galénosz (129–216 körül) állatboncolásait követően csak mintegy másfél évezreddel később, 1543-ban Andreas Vesalius (1514–1564) művének első kiadása hozott lényeges újdonságokat, felfedezve a korábbi eredmények pontatlanságait, tévedéseit.1 ¶ A boncolás […]

05-02

ÉLETEKEN ÁT – CSONTOKON KERESZTÜL

AZ ANTROPOLÓGIA MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE A KIÁLLÍTÁSI TEREKBEN

MúzeumCafé 90.

szerző: LÁSZLÓ ORSOLYA

Foglalkozása? – antropológus. Ezt a választ olykor mély értetlen csend követi, vagy épp ellenkezőleg, kérdések áradatát indítja el. Csend esetén mindenképpen ki szoktam egészíteni a válaszomat azzal, hogy a régészetben dolgozom, vagy – a konkrétabb lényegre rátapintva – emberi csontokat vizsgálok, amivel akár még nagyobb hallgatásba taszítom az embereket. Érzelmi reakciótól függetlenül a munkámról való […]

03-01

AZ ÉV MÚZEUMA DÍJAS MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM ÚJ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSÁNAK RÉGÉSZETI RITKASÁGAI

MúzeumCafé 90.

szerző: BÁCSMEGI GÁBOR

A Munkácsy Mihály Múzeum megújult régészeti tereinek felosztása idővonalra fűződik fel, folyamatosan haladva előre az időlabirintusban, ami összhangban áll a bemutatóterek elrendezésével. Az újkőkortól az egyes régészeti korszakokon át ismerhetjük meg Békés megye történetét egészen a Rákóczi-szabadságharc végéig. ¶ A bemutatott tárgyak kiválasztásakor a fő szempont az volt, hogy lehetőleg a legizgalmasabb, legérdekesebb leleteket helyezzük a vitrinekbe, de […]

02-03

AL-KÖTETEK, AZ ANTAL–LUSZTIG-GYŰJTEMÉNY FELDOLGOZÁSA

Nagy T. Katalin (szerk.): Az Antal–Lusztig-gyűjtemény 1–3. Déri Múzeum, Debrecen 1. kötet: 2018, 599 oldal; 2. kötet: 2020, 606 oldal; 3. kötet: 2021, 607 oldal

MúzeumCafé 90.

szerző: FARKAS ZSUZSA

A 2006 őszén megnyílt debreceni MODEM (Modern és Kortárs Művészeti Központ) és a legnagyobb magyar magángyűjtemény, az Antal–Lusztig-gyűjtemény története a kezdetektől szorosan összefonódott. A műgyűjtő Antal Péter tíz évre letétbe helyezett ott több mint háromszáz alkotást, és megállapodott az intézménnyel, hogy az kiállításokat rendez, és feldolgozza a kollekciót. Ez sajnos nem történt meg, s a tíz év […]