GÖRÖGKATOLIKUS MÚZEUM NYÍREGYHÁZÁN MúzeumCafé 92. szerző: PUSKÁS BERNADETT A görögkatolikus egyház liturgikus tárgyainak művészeti, történeti értéke még szakmai körökben is, egészen az 1980-as évek elejéig kétséges volt. A legfeljebb népművészeti emlékeknek vélt, használatból már kikerült templomi berendezési darabok, ikonok, ötvöstárgyak vagy textilek nagy része emiatt elenyészett, illetve a profanizálódástól tartva elégették ezeket. Így rendkívüli fordulatot jelentett, amikor 1983-ban Dr. Timkó Imre hajdúdorogi görögkatolikus megyéspüspök megalapította […]
HARALD SZEEMANN AZ IGAZSÁG HEGYÉN MúzeumCafé 92. szerző: GRÉCZI EMŐKE A Getty Research Archive and Library őrzi Harald Szeemann-nak (1933–2005), a radikális, kísérleti kurátori gyakorlat svájci mesterének szellemi hagyatékát. Az archívum minden egyes munkáját dokumentálja, minden olyan projektet, amelyben Szeemann részt vett, a kiállításoktól a kiadványokig, interjúkig, cikkekkel, filmekkel, tárgyi anyaggal. A több mint hatszáz dobozból és több ezer dokumentumból álló hagyaték felbecsülhetetlen értéket képvisel a Szeemann-életmű […]
GODOT-RA VÁRVA – ÉRTÉKVESZTÉS ÉS ÉRTÉKKERESÉS MúzeumCafé 92. szerző: HARMATI BÉLA LÁSZLÓ „Két csavargó, Vladimir és Estragon, várakozik egy országút mentén egy fa mellett. Estragon sikertelenül próbálja levenni cipőjét, közben Vladimir a kalapjával van elfoglalva. Beszélgetésükből kitűnik, hogy Godot érkezésére várnak, aki hosszas várakozásuk ellenére sem akar megérkezni. Eldöntik hát, hogy elmennek, de végül »nem mozdulnak«.” Samuel Beckett abszurd drámájának első jelenetét választottam bevezetőnek. ¶ Az érték és […]
A NÉPRAJZI MÚZEUM EGYHÁZI GYŰJTEMÉNYE – KIÁLLÍTÓTÉRBEN MúzeumCafé 92. szerző: SEDLMAYR KRISZTINA A Néprajzi Múzeum Egyházi gyűjteménye a Kárpát-medence területén élő népcsoportok szakrális tárgyainak heterogén együttese: templomi tárgyak és az egyéni vallásosság emlékei a 17. századtól napjainkig. A tárgytípusok nagyobb része felekezethez köthető, míg egyes típusokra közös örökségként tekinthetünk. A gyűjtemény darabjai a készítés szempontból is különbözőek, egyedi kézműves remekek és filléres gyári tömegtermékek egyaránt találhatók közöttük. ¶ A népi vallásosság iránti […]
ORSZÁGOS ÉS VIDÉKI MÚZEUMOK EGYHÁZI ADOMÁNYOZÓI ÉS GYŰJTEMÉNYEI MúzeumCafé 92. szerző: BASICS BEATRIX A 19. század végi és a 20. század eleji múzeumalapítási láznak érdekes jellemzője volt, hogy elsősorban és leggyakrabban a közép- és felsőoktatási intézmények, egyletek és civil intézmények hoztak létre gyűjteményeket, alapítottak múzeumokat. Az első világháborút követően az alapjaiban átalakított múzeumi rendszer, középpontjában az Országos Magyar Gyűjteményegyetemmel, az alapításkori intézmények jelentős részének megszüntetésére törekedett, legalábbis egyfajta vegetálásra […]
KOMPROMISSZUM HELYETT PÁRBESZÉD A KORTÁRS MŰVÉSZET ÉS A PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG MúzeumCafé 92. szerző: BERÉNYI MARIANNA Milyen kölcsönhatások alakulhatnak ki, ha egy szerzetesrend világi kurátorokkal, munkatársakkal dolgozik együtt, ráadásul kortárs művészeti projekteken? Beszélgetésünk Dejcsics Konrád bencés szerzetessel, kulturális igazgatóval, Mélyi József művészettörténésszel, kurátorral, a Pannonhalmi Főapátság művészeti főtanácsadójával, Szikra Renáta művészettörténésszel, kurátorral nemcsak az együttműködés, az együttgondolkodás ritkán látható rétegeit és mélységeit tárja fel, hanem azt is megmutatja, milyen erős és […]
A RÉSZLETEKBE REJTETT ÜZENET, AVAGY BOSCH REJTÉLYES VILÁGA AZ ANTWERPENI MÚZEUM FESTMÉNYÉNEK RESTAURÁLÁSÁRÓL MúzeumCafé 92. szerző: CZIFRA MÓNIKA festőrestaurátor művész, Szépművészeti Múzeum Restaurátor Osztály Hieronymus Bosch nevét és művészetét – nagynevű kortársaihoz hasonlóan – a halála óta eltelt, bő fél évezred sem feledtette. Érdekességként: Leonardo da Vinci, Michelangelo Buonarroti és Raffaello Sanzio ugyanebben az időszakban tevékenykedtek, mégis kevéssé valószínű, hogy ismerhették németalföldi kortársuk munkásságát. Míg utóbbiak az antik gondolkodóktól megismert, itáliai reneszánszban kiteljesedő, embercentrikus világképük igényeként a „hitelesen szépet” […]
„OLYKOR MAGA A KULTÚRA A PUSZTÍTÁS CÉLPONTJA” BESZÉLGETÉS IHOR POSHYVAILÓVAL AZ UKRÁN ÖRÖKSÉG FENYEGETETTSÉGÉRŐL MúzeumCafé 91. szerző: BAZSÓ BORKA A European Museum of the Year Award éves konferenciáján voltunk Tartuban, Észtországban, 2022 májusában. A konferencia egyik szekciója, valószínűleg az orosz–ukrán fegyveres konfliktus aktualitása miatt, a háborúról és az Ukrajnában kialakult helyzetről szólt. Ihor Poshyvailo, az ukrajnai Maidan Múzeum igazgatója ennek keretében adott elő, online. Bevallom, engem akkor kevésbé a mondandója fogott meg, mint inkább a technikai […]
„EGY HADISÍR FIZIKAI ÉRTELEMBEN VÉGÉRVÉNYESEN ELPUSZTUL” BESZÉLGETÉS POLGÁR BALÁZS RÉGÉSSZEL MúzeumCafé 91. szerző: GRÉCZI EMŐKE A konfliktusrégészet alig pár évtizedes tudományág: a csatatereken végzett kutatások során egy-egy terepről még mindig több száz, a harcokhoz köthető tárgy kerül elő, ezek segítségével ismert történelmi eseményekről válik alaposabbá, árnyaltabbá a tudásunk. Ennek módszertanáról, az utóbbi néhány év legfontosabb kutatásairól, Mohácsról, Segesvárról, a világháborús hadisírok feltárásának etikai kérdéseiről Polgár Balázst, a Hadtörténeti Múzeum régészét kérdeztük. […]
A MAGYAR ÉPÍTÉSZET ÚJ OTTHONA A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új kiállítóhelye, a Walter Rózsi-villa tárlata a modern magyar lakóház-építészetről MúzeumCafé 91. szerző: MAGYARÓVÁRI FANNI IZABELLA–SEBESTYÉN ÁGNES ANNA A Magyar Építészeti Múzeum hallatán sokaknak „az egyik legsanyarúbb sorsú közgyűjtemény” vagy egy „raktárba zárt múzeum” jut eszébe – legalábbis szakmai körökben, hiszen a nagyközönség számára többnyire még ennyire sem volt ismert. 2022 májusában viszont mesés fordulatot vett az öt éve Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) néven működő intézmény sorsa, amikor is […]