Szükség van-e Magyarországon önálló építészeti múzeumra, ha igen, mit gyűjtsön, és hogyan mutassa be az anyagát? MúzeumCafé 29. Ahogyan azt már többször ígértük, a MúzeumCafé fontos feladatának tartja, hogy teret adjon az utóbbi idők legnagyobb hazai múzeumi beruházása, a budapesti 56-osok terére elképzelt új „múzeumi negyed” megvalósulása körül kialakuló, bármilyen alapállásból megfogalmazott véleményeknek. Az ezzel kapcsolatban nyilvánosságot kapott ötletek között már eddig is többször elhangzott, hogy az esetlegesen majd ide kerülő kiállítási intézmények […]
A bürokrácia bevonulása szerző: Géczi Emőke Horváth György: A művészek bevonulása. A képzőművészet politikai irányításának és igazgatásának története 1945–1992 Corvina, 2015 Nehezen befogadható Horváth György könyve, részben azért, mert a CD-mellékletként csatolt Szöveggyűjteménnyel együtt többkötetnyi az olvasnivaló, de azért is, mert a tetemes mennyiségű adattal megtűzdelt hivatali nyelvezet nem teszi könnyen fogyaszthatóvá a szöveget, holott választott témája alapján a művészeti (köz)élet számos […]
Egyetlen nyomdagéptől a neoavantgárdig MúzeumCafé 54. szerző: Jankó Judit Képtaktikák. Makói Grafikai Művésztelep 1977–1990, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, 2016. március 11.–április 17., Kurátorok: Üveges Krisztina, Tóth Árpád, Neon Galéria és Ludwig Múzeum–Kortárs Művészeti Múzeum 2016, koncepció és szerkesztés: Tóth Árpád A kötet a Ludwig Múzeum azonos című, 2016 tavaszán rendezett kiállításának katalógusaként jelent meg, vállalása alapján az 1977-től a rendszerváltásig tartó időszak […]
Régészet és nyilvánosság Bárki számára elérhető a Nemzeti Múzeum új régészeti adatbázisa MúzeumCafé 54. szerző: Kreiter Attila–Kulcsár Zsolt A régészeti feltárások során összegyűlt anyagok bekerülnek a múzeumok raktáraiba, a legszebb, szerencsésebb darabok esetleg egy kiállításban végzik. De mi van a többi leletanyaggal és azzal a sok dokumentációval, ami a lelőhelyekről készült? Hogyan hasznosulnak ezek a régészeten belül, vagy hogyan válnak ismertté az érdeklődők számára? Gondoljunk csak bele! Ez éppen olyan, mintha a Google megírta […]
Oktatási segédeszköz mint művészeti gyűjtemény Kutatás a Képzőművészeti Egyetemen MúzeumCafé 54. szerző: Albert Ádám A Magyar Képzőművészeti Egyetem (és elődje, az 1871-ben alapított pesti Mintarajztanoda¹) Művészeti Anatómia, Rajz- és Geometria Tanszék oktatási segédanyagainak gyűjteménnyé rendezése 2011-ben kezdődött. Azóta megtörtént az egyes darabok számbavétele, kiemelt hangsúlyt helyezve a tárgyak állagmegóvására. Többek között a további sérülések megelőzése érdekében és a gyűjtemény oktatási célú felhasználhatóságának megerősítése céljából az egész gyűjtemény átkerült az anatómia […]
A kiállítás mint exportcikk „Kis, működő kapitalizmus a szocializmusban” (Antal Pál grafikus) MúzeumCafé 54. szerző: Szőnyeg-Szegvári Eszter A Hungexpo Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda Külföldi Kiállítási Igazgatósága a hatvanas évektől egészen a nyolcvanas évek végéig rendezett kereskedelmi jellegű¹, ipari árubemutató és országimázs kiállításokat külföldön. Az intézmény a Magyar Kereskedelmi Kamara külkereskedelmi részlegéhez tartozott, ahonnan 1965-ben vált ki, hogy később, az akkor még Magyar Vásár- és Kiállításszervező Iroda névre hallgató vállalatot, külügyminiszteri utasításra, […]
Kádár vidéki kis világai A „helytörténeti mozgalom” MúzeumCafé 54. szerző: Keményfi Róbert néprajzkutató, egyetemi tanár, DE A tudománytörténet egyik legizgalmasabb és érdekfeszítőbb kérdése, hogy milyen módon jutnak érvényre és válnak meghatározóvá, fő vezérlő gondolattá bizonyos elméletek, illetve mely úton váltják fel e magyarázati rendszereket más értelmezési minták, gondolati hálók. A paradigmaváltás szerkezetének (Thomas Kuhn) „tiszta” értelmezése mellett – ellentétben a természet-, illetve élettudományokkal – a térség megszenvedett történelme miatt Közép- és Kelet-Európában természetesen […]
Egységben volt az erő A megyei múzeumi rendszer megszületése és sajátosságai MúzeumCafé 54. szerző: Basics Beatrix A Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége jegyzéket állított össze 1944-ben a felügyelete alá tartozó közgyűjteményekről, egyéb muzeális gyűjteményekről és könyvtárakról. A felsorolt közgyűjteményeket a következő kategóriákba rendezte fenntartásuk szerint: vármegyei, városi, egyesületi, egyházi, állami. Ez az utolsó pillanatkép a magyarországi vidéki múzeumokról a második világháború vége előtt. A hét vármegyei, hat egyesületi, egy egyházi és egy magánfenntartású múzeum mellett tizenkilenc […]
Alulról jövő múzeumalapítók A kádár-rendszer civil kezdeményezésre létrejövő múzeumai MúzeumCafé 54. szerző: Berényi Marianna A legtöbb múzeum genezise visszavezethető egyetlen emberhez, családhoz, kisebb csoporthoz, amely természetes velejárója, hogy az alapító(k) személye része lesz az intézmény identitásának. Elegendő csupán Széchényi Ferencre, a váci Tragor Ignácra, a szekszárdi Wosinsky Mórra vagy a debreceni múzeum alapítójára, Déri Frigyesre gondolnunk. Az adományozó, a múzeumalapító, a múzeum elindításán fáradozó főurak, egyházfők, polgárok alakjai, szándékaik évtizedekre, […]
Kádár Szentendréje – Magyarország vitrinje Hogyan tanította meg Kovács Margit az országot múzeumba járni? MúzeumCafé 54. szerző: Kende Tamás „Szentendre egyetlen múzeum. Mindenestül átitatottan az. Ebben a múzeum-masszában a templomok, miként a betonsárban az összetartó vashuzalok, vagy miként a hús és izomszöveteknek tartást adó csontozat – akként szerepelnek.”¹ Így lelkendezett Szentendréről 1963-ban Szeberényi Lehel, a kor emblematikus írója, aki évtizedekig a város egyik lobbistájaként tevékenykedett. Akkoriban a „múzeum-masszában” valójában egyetlen, alig évtizedes múltra visszatekintő, […]