Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

Ismeretlen fotográfus: Kossuth Lajos, 1852

„ELSZÓRÓDTUNK A FÖLD HÁTÁN, MINT EGY MÁSODIK IZRAEL…”

A KOSSUTH-EMIGRÁCIÓ VONZÁSAI ÉS VÁLASZTÁSAI (1849–1867)

MúzeumCafé 87–88.

szerző: CSORBA LÁSZLÓ

Zivataros idők súlyos szavú prédikátorainak bibliás nyelvén jellemezte így a visszatekintő Kossuth Lajos az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc leverése után külföldre menekültek helyzetét. Már az nagyszerű emberi teljesítmény volt, ha valaki meg tudott kapaszkodni ebben az elszóratásban, és tisztes megélhetést tudott teremteni önmagának, netán vele menekülő családjának. De voltak olyanok is, akik ennél többre […]

A BTM-ben megrendezett kiállítás plakátja

„ITT MINDENNEK MÁS A SZAGA”

A GYERMEKVONAT-AKCIÓ TRANSZNACIONÁLIS KUTATÁSA ÉS A MIGRÁCIÓ

MúzeumCafé 87–88.

szerző: RÉTHELYI ORSOLYA

A Budapesti Történeti Múzeum Úti cél: Remény. A nemzet­közi gyermekvonat-akció a két világháború között című kiállításának gazdag tárgyanyagában egész biztosan nem az Országos Gyermekvédő Liga 1929–1931-es iktatókönyvének két kötete a leglátványosabb tárgyegyüttes.1 Sok szempontból ez a két kötet mégis egy fontos, fizikailag is bemutatható csomópontot kínál, amelyben a gyermekvonatok kutatásának sokszínű és bonyolult történetszálai összefutnak. Nem véletlen, […]

Magyar Műhely-találkozó – Schöffer-szeminárium, Kalocsa, 1985. Bujdosó Alpár, Kassákné Kárpáti Klára, Schöffer Miklós, Nagy Pál és Papp Tibor Fotó: Vattay Elemér

„TEREBÉLYES FA” A PETŐFI IRODALMI MÚZEUMBAN

MÓDSZERTANI KÖZELÍTÉS A PÁRIZSI MAGYAR MŰHELY GYŰJTEMÉNYÉHEZ

MúzeumCafé 87–88.

szerző: SULYOK BERNADETT

A folyóiratot az 1956-os magyar forradalom leverése után Nyugat-Európába menekült egyetemisták, főiskolások és fiatal értelmiségiek indították el 1962 tavaszán, Párizsban. 2008-ban, amikor a Kézirattárba kerültem (előtte a múzeum Közművelődési és Marketing Főosztályán dolgoztam), az akkori főosztályvezető, Varga Katalin azzal a feladattal bízott meg, hogy dolgozzam fel a folyóirat akkor mintegy hatvan kézirattári szabványdobozt kitevő anyagát:1 leveleket, […]

Jacques-Louis David (1748–1825): Napóleon átkel az Alpokon, 1801

MIGRÁCIÓ ÉS MŰVÉSZI IDENTITÁS

MúzeumCafé 87–88.

szerző: BASICS BEATRIX

A művészettörténet-írás időről időre vizsgálja a művészeti migrációt, vándorlást, akár tervezett, akár külső tényezők által kikényszerített helyváltoztatásról van szó, mivel ezáltal jobban megérthetők a kölcsönhatások. Mások voltak a külső tényezők például a középkorban, a kora újkorban vagy éppen a 19–20. század történelmi kataklizmái közepette. A migráció hatása nemcsak az egyes életműveken követhető nyomon, de konkrét alkotások is […]

Deutsches Auswandererhaus, 2008 PhilippN, Wikimedia Commons

MIGRÁCIÓ & MÚZEUM

EGY NEMZETKÖZI (CSONKA) KÖRKÉP

MúzeumCafé 87–88.

szerző: BAZSÓ BORKA

Migráció, vándorlás az egyik legalapvetőbb társadalmi tapasztalatunk. Szinte mindenki számára kézenfekvő, van, akinek közvetlen, személyes emlékei vannak, mások családi legendákból, elmesélt történetekből, meghallgatott mesékből ismerik. Valahogy mégis mindenki tud hozzá kötődni. A jelen korunk egyik legmeghatározóbb és legtöbbet vitatott témája. A témát rengeteg szempontból lehet vizsgálni és beszélni róla: gazdaság, politika, szociológia, kultúra stb., hiszen az emberi […]

A Bethlen Múzeum és Levéltár épületterve, 1990 körül Reprodukció

A NAGY TERVEK ÉS AZ ÉPÍTKEZÉSEK KORSZAKA

VÁZLATOK A MAGYAR KIVÁNDORLÁS ÉS DIASZPÓRA MUZEALIZÁCIÓJÁRÓL AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN. MÁSODIK RÉSZ1

MúzeumCafé 87–88.

szerző: FEJŐS ZOLTÁN

Egy 2009-ben megjelent kézikönyv szerint az Egyesült Államokban 1162 olyan múzeum, illetve múzeum jellegű intézmény működött, amely a kontinensnyi ország etnikai történetével és kultúrájával foglalkozik.2 Közülük 622-t valamilyen etnikai csoport tartott fenn, 478 pedig ilyen közösségtől függetlenül működött. Ezek városi, állami, szövetségi, egyetemi fenntartású múzeumok, illetve közintézmények voltak, esetenként magángyűjtők nyilvánossá tett kollekciói. A kötet szerzője, […]

A kötet címlapja

KELET-EURÓPA – NYUGATI SZEMMEL

Katarzyna Murawska-Muthesius: Imaging and Mapping Eastern Europe. Sarmatia Europea to Post-Communist Bloc. Routledge Advances in Art and Visual Studies. Routledge, New York 2021

MúzeumCafé 87–88.

szerző: MOLNÁRNÉ ACZÉL ESZTER

Hogyan is látjuk magunkat, országunkat, vagy mit gondolhatnak rólunk a külföldiek, időről időre valamilyen kötetben – igen hullámzó minőségben – megfogalmazódik a magyar könyvkiadásban. Leggyakrabban szokásaink, tipikus viselkedési mintáink kerülnek terítékre, s egyes elemek valamely módon konstruált voltának kérdése többnyire fel sem vetődik. ¶ Rögtön fel is tehetjük a kérdést, országunkat melyik régióba soroljuk: Kelet-Euró­pába, Kelet-Közép-Európába? […]

A kötet címlapja

DISKURZUS A MŰTÁRGYMÁSOLATOKRÓL

Júlia Papp ed.: Engraving, Plaster Cast, Photograph. Chapters from the History of Art work Reproduction. Bp. 2021, 241 oldal. Eötvös Loránd Research Network. Institute of Art History, Research Centre for the Humanitás

MúzeumCafé 87–88.

szerző: FARKAS ZSUZSA

A művészeti normatívák kialakulásának, változásának problematikája csak az 1990-es évek óta került a művészettörténeti kutatás előterébe. A mindenkori kanonizáció, reprezentáció szerepével kapcsolatos kutatások a képzőművészet számára is hasznosnak bizonyultak. A kánon definíciója magába foglalja a mérték, irányvonal, kritérium, mintakép, modell, szabály és norma fogalmát is, mindez a jelentős műtárgyakról készült metszetek, másolatok, gipszöntvények, galvanoplasztikai sokszorosítások, fényképezett műtárgyfelvételek jelentőségének […]

A városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom

A TEMPLOMÉPÍTÉSZET KÉSŐI ARANYKORA

Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között Budapest Főváros Levéltára, 2021

MúzeumCafé 87–88.

szerző: BASICS BEATRIX

Az érdeklődő olvasó elgondolkodhat, miért fontos ez az időszak – majd a kötetet végiglapozva nyilvánvalóvá válik, nemcsak az épületek nagy száma, de építészettörténeti, sőt társadalomtörténeti jelentőségük is szükségessé tette a feldolgozás hatalmas munkáját. Az emlékanyag a lehető legváltozatosabb, mind stiláris szempontból, mind az egyes épületek célközönsége vonatkozásában. Sokféle indíttatásból emeltek templomokat a korszakban – a […]

Szilágyi Lenke felvétele

„HA A GYŰJTEMÉNYT NEM GYARAPÍTJUK, A MÚZEUM NEM FOG FEJLŐDNI”

BESZÉLGETÉS BERECZKI IBOLYÁVAL

MúzeumCafé 86.

szerző: GRÉCZI EMŐKE

A néprajzi muzeológiára számos nézőpontból tekinthetünk. Bereczki Ibolya személyében olyan interjúalanyt választottunk, aki egyszerre intézményi háttérrel és intézmények feletti perspektívából is szemlélheti az utóbbi évek, év­tizedek folyamatait. Arra gondoltam, hogy az interjú apropóján neked is feltenném az intézményvezetőknek elküldött kérdéseket. Két részből állt a kérdéssor. Az első felével kezdhetnénk ezt a beszélgetést, a másodikkal zárnánk. Tehát: […]