Vásári képmutogató táblája

MúzeumCafé 86.

szerző: Tasnádi Zsuzsanna

A 17–19. századi Európában a képmutogatás műfaja elterjedt vásári látványosság volt, magyarországi megjelenéséről a 18. századtól vannak adatok. Az előadás kedvelt témái közé tartoztak a tragikusan végződő szerelmi történetek, rablógyilkosságok, természeti katasztrófák és más borzalmas események, amelyek többnyire tanulsággal zárultak. A képmutogató egyszerre használta a képet, az éneket és a zenét. Mondanivalóját állványra akasztott, cégtáblafestő által készített […]

Hadzsi Ahmed fametszet világtérképe

MúzeumCafé 86.

szerző: Tasnádi Zsuzsanna

Hadzsi Ahmed (Hajji Ahmed) világtérképének ma csak tíz fennmaradt példányát ismerjük: a világ nagy gyűjteményeiben található darabok mellett egyet a Néprajzi Múzeum őriz. ¶ A térkép részleteinek nyomtatásához készített hat körtefa dúcot 1559–1560-ban faragták egy velencei műhelyben. A képen a klisékből 1795-ben, Velencében készült huszsonnégy lenyomat egyike látható. A térkép készítőjéről a nemzetközi szakirodalomban sokféle feltételezés és vélemény olvasható. […]

GYŰJTEMÉNY ÉS KIÁLLÍTÁS

A NÉPRAJZI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYI ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSA

MúzeumCafé 86.

szerző: NM FORGATÓKÖNYV-FEJLESZTŐ CSOPORT1

A Néprajzi Múzeum állandó kiállításának kiindulópontja a gyűjtemény. A kiállítás arról mond el történeteket, hogy mi ez a múzeum, milyen tárgyai vannak, ezek hogyan olvashatók, miként álltak össze az idők során gyűjteménnyé és múzeummá. A gyűjteményi kiindulópont és a gyűjtemény mint narratíva azonban nem azt célozza, hogy a kiállítás pusztán a tudományos közönség számára legyen érdekes és izgalmas, […]

Sasvári Pietà

MúzeumCafé 86.

szerző: Sedlmayr Krisztina

A felvidéki Sasvár (ma Šaštín, Szlovákia) a történeti Magyarország egyik legjelentősebb búcsújáróhelye volt. Kegyszobra évszázadokon át vonzotta a bűnbocsánatra, gyógyulásra, Mária közbenjárására vágyó híveket. A legenda szerint a szobrot 1564-ben faragtatta gróf Czobor Imre nádor felesége, Bakics Angéla, aki a férfi iránta érzett haragjának enyhülését köszönte meg a fogadalmi felajánlással. Az útszéli képházban elhelyezett Pietànak hamarosan csodatevő […]

Cifra szűrkabát

MúzeumCafé 86.

szerző: Katona Edit

 Az 1873-as bécsi világkiállításon külön térben mutatták be a részt vevő országok háziiparát. A fogalmat tágan értelmezve nemcsak az eladásra szánt paraszti termékeket, hanem a kézművesipar köznép számára készített árucikkeit is ide sorolták. Magyarországon Rómer Flórist és Xántus Jánost bízták meg a „népipari kollekció” létrehozásával. A szűrkabát is ennek a gyűjtésnek köszönhetően került be a Rómer gyarapította […]

RÖPKÉPTELEN DINOSZAURUSZ VAGY ADAPTÍV MADÁR?

GONDOLATOK AZ EURÓPAI ETNOLÓGIAI MÚZEUMOK JÖVŐJÉRŐL

MúzeumCafé 86.

szerző: FOSTER HANNAH DAISY

Tálib hatalomátvétel Afganisztánban, I can’t breathe, ausztráliai bozóttüzek, Greta Thunberg, pandémia, klímasztrájk, #IstandWithMyanmar, pride, David Attenborough, metoo, Black Lives Matter (#blm), #StopAsianHate, Covid–19, LMBTQ*-jogok, pusztuló amazóniai esőerdő, égő Notre- Dame, George Floyd. ¶ Ha az elmúlt két-három év történéseit vizsgáljuk, joggal tehetjük fel a kérdéseket: mi történik a világunkkal? Fenntartható ilyen formájában? Vajon lesz még élő […]

Maja agyagedény

MúzeumCafé 86.

szerző: Gyarmati János

A spanyol hódítás előtti Amerika alighanem legkifinomultabb kultúráját mondhatták magukénak a maják az i. sz. I. évezredben. Művészi szintre emelt kézművességük egyik legmarkánsabb ágát a kerámia képviselte, legnagyszerűbb alkotásaikat halotti mellékletként helyezték el az uralkodói sírokban. Noha a maja edények többségükben egyszerű formájúak – tányérok, tálak és henger alakú vázák –, többszínű festett vagy domborműves díszítésük nem […]

Szankviltap, a vogul nemzeti lant  

MúzeumCafé 86.

szerző: Kerezsi Ágnes

¶ A szankviltap (manysi) vagy naresz-juh (hanti), azaz „zenélőfa” nevű húros hangszer az obi-ugor népeknél ősi múltra tekint vissza, hagyományosan vallási szertartásokon használták. Általában cirbolyafenyőből vagy erdei fenyőből készül. A hangszer testének alsó része csónak formájúra van kifaragva, amelyet rezonátor gyanánt egy vízszintes lappal borítanak. A hangszer egyik vége csúcsos, erre rögzítik a húrokat összefogó bőrdarabot. Másik vége kettéágazik: […]

Körkérdés

Miként látja saját intézményén keresztül a néprajztudomány és a kulturális antro- pológia mai társadalmi és tudományos szerepét és lehetőségeit? Hova pozicionálja mindebben a néprajzi muzeológiát, és milyen szerepet érezne ideálisnak a megújuló és új épületbe költöző Néprajzi Múzeumnak?

MúzeumCafé 86.

Balogh Balázs igazgató, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet ¶  Az egyes tudományszakok állandó megújulásának szükségessége alapigazság, amely fokozottan érvényes a néprajztudományra is. Az európai társadalmak változásából, a parasztság egyre gyorsabb ütemű megszűnéséből, az akkulturációból, valamint a modernizációból és globalizációból következő társadalmi átformálódás szükségszerűen elméleti szemléletváltozásra, módszertani megújulásra készteti tudományszakunkat, hogy az új társadalmi folyamatokat, jelenségeket is […]

A MŰVÉSZETEK BÁSTYÁI SZOMBATHELYEN

A SZOMBATHELYI KÉPTÁR ÉS AZ ÉVA-MALOM REHABILITÁCIÓJA

MúzeumCafé 85.

szerző: CZENKI ZSUZSA–CSAPLÁROS ANDREA–VIG KÁROLY

Szombathely kulturális negyedének kialakítása az Éva-malom és a Szombathelyi Képtár felújításával befejeződött. Az Iseum, a Szombathelyi Képtár, az Éva-malom a Schrammel-gyűjteménnyel, a régi zsinagóga a Bartók Teremmel, a zsidó emlék- és imaház városunk kulturális centrumává vált. A Szombathelyi Képtár alapításától jelentős szerepet játszott a magyar képző- és iparművészeti életben, de a 2010-es évekre elveszítette meghatározó szerepét. […]