Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

19-02

„AZ ÉPÍTÉSZET KÖLTÉSZET – KÜLDETÉSSEL”

INTERJÚ FERENCZ MARCELLEL

MúzeumCafé 86.

szerző: KARÁCSONY ÁGNES

A Liget Budapest Projekt részeként – az Ötvenhatosok terén, a hajdani parkoló helyén – megvalósuló új Néprajzi Múzeum tervét előbb Európa, majd a világ legjobb középületének választották 2018-ban. Az International Property Awards történetében először esett meg, hogy kategóriájában egy magyar épület lett a világ legjobbja. Szerző tervezője Ferencz Marcel, a NAPUR Architect építésziroda vezetője. Az Ybl-díjas […]

18-01

TERVEZÉS, KÖLTÖZÉS, MŰKÖDÉS – HÁROM DOLOG, AMI KÜLÖN-KÜLÖN IS ELÉG EGY MÚZEUMNAK!

INTERJÚ KEMECSI LAJOSSAL, A NÉPRAJZI MÚZEUM FŐIGAZGATÓJÁVAL

MúzeumCafé 86.

szerző: BERÉNYI MARIANN

A Néprajzi Múzeum főigazgatóját, Kemecsi Lajost nem csak az intézménye előtt álló kihívásokról kérdeztük. A múzeum megújulásának folyamata mellett szakmai pályafutása is kirajzolódik: kiderül, hogy a tatai múzeumból induló, a szentendrei Skanzenen át vezető úton etnográfusként és muzeológusként hogyan tett szert arra a tudásra és tapasztalatra, amelyből akkor is meríthet, amikor az új Néprajzi Múzeum épületének, kiállításainak, […]

17-01

Ember alakú méhköpű

MúzeumCafé 86.

szerző: Hajdú Ágnes

Az első ránézésre szobornak tűnő tárgy valójában egy méhköpű, azaz fatörzsből kivájt, hengeres méhlakás. Egyike a Gyűjtögetésgyűjteményben őrzött tíz darab, emberalakot formázó köpűnek. ¶ A változatos formai megoldású méhkasok közül a legkezdetlegesebbek a köpűk vagy bodonok, amelyek azonban – anyaguknál és kialakításuknál fogva – jól faragható, sima és jól díszíthető felületűek. ¶ A tíz emberalakos méhlakás közül hét a […]

Üvegkép Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy

NÉPRAJZI TARTALMAK DIGITÁLIS FEJLESZTÉSE SZÉKELYFÖLDÖN

GYAKORLATI RELEVANCIÁK EGY ORSZÁGOS KOMPETENCIAFELADATBAN

MúzeumCafé 86.

szerző: ODLER ZSOLT

Jankó János századfordulón megfogalmazott gondolatainak relevanciája élő és naprakész. Némileg árnyalja azonban a képet, hogy a fenti szavakat éppen elkeseredésében vetette papírra.2 A Néprajzi Múzeum második vezetője3 fiatalos lendülettel látott munkához kinevezése után. Munkásságának szűk évtizede alatt sokszorosára növelte a műtárgyállományt, ugyanakkor kiemelt figyelmet fordított a megszerzett javak adatainak megbízhatóságára, valamint sokrétűségére. Legalább ekkora elánnal próbálta […]

15-01

Pálmaboros kupa Torday Emil kongói gyűjteményéből

MúzeumCafé 86.

szerző: Földessy Edina

Torday Emil (Budapest, 1875–London, 1931) többéves kongói hivatali szolgálat után, 1907 és 1909 között járt kutató- és gyűjtőexpedíción a Kongó, a Sankuru, a Kasai és a Kwilu folyók vidékén, gőzhajóval és gyalogosan, a londoni Királyi Antropológiai Intézet megbízásából. Útja alatt tizenkét népet keresett fel, csaknem négyezer néprajzi tárgyat gyűjtött, és természetrajzi, fizikai antropológiai gyűjteményt is […]

Szőnyegek, pokrócok, terítők hengeres tárolása karos tárolókon (Gyűjteményi Központ)

ÁLLOMÁNYVÉDELMI SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÜLÉSE A NÉPRAJZI MÚZEUM MŰTÁRGYAINAK KÖLTÖZTETÉSE SORÁN

MúzeumCafé 86.

szerző: TUMPEK ETA

A Néprajzi Múzeum kiemelt figyelmet fordít a műtárgyak állományvédelmi szempontból megfelelő kezelésére, a károsító környezeti hatások kiküszöbölése, a műtárgyak számára optimális műtárgykörnyezet megteremtésére/kialakítására és fenntartására a műtárgyak bemutatási (kiállítóterek) valamint raktározási környezetében egyaránt. ¶ A műtárgyak optimális elhelyezését egy műemléképület adottságai sok esetben nem teszik lehetővé. A Néprajzi Múzeum 1974 és 2021 között a Kossuth téren álló, egykor a […]

13-01

Muszlim kendő

MúzeumCafé 86.

szerző: Vörös Gabriella

A fekete-szürke mintás kendő a 2015-ös migrációs hullám idején akadt fenn a szerb–magyar határövezetben több kilométer hosszan felhúzott határzár szúrós pengéin, és erősen megrongálódott. Mivel használóját nem ismerjük, a tárgy egyelőre leletként annyit árul el, hogy a drótakadály leküzdése közben hagyták el, anyaga selyem és természetes alapú műszál, azaz viszkóz, mintázata gépi szövésű, viseléshez egy vagy […]

12-01

MEGÉRKEZTÜNK! TÁRGYTÖRTÉNETEK A NÉPRAJZI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL

IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS A MÚZEUM ÚJ ÉPÜLETÉBEN

MúzeumCafé 86.

szerző: SEDLMAYR KRISZTINA

Mit tudunk a néprajzi múzeumi tárgyak történetéről: a készítés, a használat körülményeiről, a fizikai és státusbeli változásokról, a tulajdonosváltásokról, a múzeumba kerülés nagy korszakhatáráról? Minél régebbi egy gyűjtemény, annál nagyobb lehet a távolság a szerzeményezéskor érvényesített szempontok és a mai kurátor kérdései között. Nap­jainkban a terepen végzett gyűjtésnek elengedhetetlen része a behozott tárgy előéletének minél […]

11-01

Halicá bocskor

MúzeumCafé 86.

szerző: Fülöp Hajnalka

Az ókori lábbeliket idéző fél pár bocskor növényi cserzéssel kikészített kecskebőrből, egy darab sík bőrlapból szabott – elkészítéséhez nem volt szükség különösebb szakértelemre. Lábra illeszkedő formáját a talp és a felsőrész összefűzésével alakították ki. Mérete szokatlanul nagy, szalagjai hosszabbak, mint más bocskoroknak. ¶ A bocskor a hagyományos zsidó közösségekben a halicá, az elbocsátás szertartásának legfontosabb kelléke. A Tóra […]

10-01

Vásári képmutogató táblája

MúzeumCafé 86.

szerző: Tasnádi Zsuzsanna

A 17–19. századi Európában a képmutogatás műfaja elterjedt vásári látványosság volt, magyarországi megjelenéséről a 18. századtól vannak adatok. Az előadás kedvelt témái közé tartoztak a tragikusan végződő szerelmi történetek, rablógyilkosságok, természeti katasztrófák és más borzalmas események, amelyek többnyire tanulsággal zárultak. A képmutogató egyszerre használta a képet, az éneket és a zenét. Mondanivalóját állványra akasztott, cégtáblafestő által készített […]