Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

Gropius táblájának kiállított másolata © Deutsches Historisches Museum Fotó: David von Becker

AZ ELBESZÉLÉS [IDEJE] ÉS A TÁRGYAK [HALLGATÁSA] A DEUTSCHES HISTORISCHES MUSEUM (BERLIN) KIÁLLÍTÁSAIRÓL

MúzeumCafé 72.

szerző: KUTI KLÁRA

Amikor 1919. augusztus 20-án a weimari német alkotmányozó nemzetgyűlés arra készült, hogy a bő hat hónapig tartó gyűlést másnap bezárja, és visszaköltözzön Berlinbe, a majdan Türingiának nevezett egyesített tartomány államminisztere, Arnold Paulssen bejelentette, hogy a gyűlésnek otthont adó weimari színház falán márványtábla fogja emlékeztetni a későbbi nemzedékeket az alkotmány megszületésére. Két évvel később, 1921. július […]

Andrea del Verrocchio és műhelye

MÁTYÁS KIRÁLY BUDAI MÁRVÁNYKÚTJÁNAK TÖREDÉKEI A FIRENZEI ELSŐ VERROCCHIO-ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSON

MúzeumCafé 72.

szerző: FARBAKY PÉTER

Firenze a világ egyik legfontosabb turistacélpontja, évente négy-öt millió turista keresi fel, és – mint a reneszánsz bölcsője és a múzeumok városa – elsősorban művészeti emlékei, múzeumai állnak az érdeklődés középpontjában. Az állandó kiállítások mellett nagy figyelmet kapnak a külföldi és a hazai látogatók részéről is az időszaki tárlatok. Az idei tavasz kiemelkedő firenzei programja […]

Ary Scheffer: Angyali üdvözlet a pásztoroknak (1844), az előtérben látható nőalak Pauline Viardot arcvonásait viseli

UT PICTURA MUSICA – TÁRSMŰVÉSZETEK IHLETÉSÉBEN

STERN ÁRMIN ELVESZETT ARY SCHEFFER-KÉPADOMÁNYA A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM RÉSZÉRE

MúzeumCafé 72.

szerző: NAGY LÁSZLÓ

A 20. század diktatúráiban Stern Ármin (Pest, 1862. március 2.–Budapest, 1922. december 26.) zeneszerzőnek, ügyvédnek, műgyűjtőnek, a Szépművészeti Múzeum adományozójának1 emléke is a feledés homályába merült. A Monarchia két fővárosa, Budapest és Bécs vonzáskörében élő tehetős középpolgár egyszerre valósította meg a polgári eszményt és a romantikus művészideált. Az utóromantika irányzatát képviselő, a Zulejka című balettjével egyműves szerzőként […]

Bálint Endre Pán Imréhez címzett levelének borítékja, 1957. augusztus 14. Magángyűjtemény

ÚJRAKEZDENI ÉS MEGHALADNI

NÉHÁNY MEGJEGYZÉS PÁN IMRE 1957-ES PÁRIZSI EMIGRÁCIÓJÁT KÖVETŐ ÉVEIRŐL, GYŰJTÉSÉRŐL, MAGYARORSZÁGI KAPCSOLATAIRÓL 1960-IG

MúzeumCafé 72.

szerző: PÓCS VERONIKA

Minden emigrációval kapcsolatos személyes történetben felvetődik a kérdés, hogyan sikerülhet az egyiknek, ami a másiknak ugyanolyan körülmények között nem. Hogy miként lehet a munkaszolgálatot, a család nagy részének elvesztését és a teljes elszegényedést követően a lehető legprogresszívabb módon aktuális művészeti problémákról, kérdésekről gondolkodni, beszélni, alkotni? Pán Imre (1914–1972) ezeket a kérdéseket magától értetődően, a szellemi […]

Shop a Bacon, Freud és a Londoni Iskola kiállításhoz Magyar Nemzeti Galéria

A MÚZEUMI BOLTOK MŰHELYTITKAI

BESZÉLGETÉS KÉGLI BALÁZZSAL

MúzeumCafé 72.

szerző: EMŐD PÉTER

A múzeumok világának fontos új trendje volt az elmúlt évtizedekben a mú­zeumshopok gyors terjedése, azaz a széles és változatos, nemcsak az intézmények profiljához, hanem az egyes kiállításokhoz is kapcsolódó, saját, csak itt kapható termékeket is magába foglaló kínálat megjelenése a mind nagyobb és egyre igényesebben kialakított múzeumi árusítóhelyeken. A Szépművészeti Múzeum és a hozzá tartozó intézmények boltjait […]

Vasarely Múzeum, Budapest

VASARELY: KORTALAN MŰVÉSZET VAGY IDEJÉTMÚLT DIVATJELENSÉG?

BESZÉLGETÉS OROSZ MÁRTONNAL

MúzeumCafé 72.

szerző: GRÉCZI EMŐKE

Az 1969-es műcsarnokbeli kiállítás fél évszázados jubileuma, a párizsi Pompidou Központ most zárult sikeres tárlata kapcsán Orosz Mártont, a budapesti Vasarely Múzeum igazgatóját kérdeztük Victor Vasarely hazai és nemzetközi recepciójáról, az életmű kutatásának problémáiról és eredményeiről. A MúzeumCafé 2013-ban veled és Fehér Dáviddal készített interjút annak apropóján, hogy a Szépművészeti Múzeum Majovszky Termeiben kiállítást rendeztetek a […]

A fémkeresőzés a lelőhelyek pontos keltezését teszi lehetővé, valamint a korabeli anyagi kultúra differenciált megismerését 2017. ősz

KÖZÖSSÉGI RÉGÉSZET

EGY ÚJ KUTATÁSI ELJÁRÁS SZÜLETÉSE

MúzeumCafé 72.

szerző: RÁCZ TIBOR ÁKOS, Ferenczy Múzeumi Centrum

Kincskeresés, kaland, kikapcsolódás – olyan hívószavak, amelyekre könnyen felfigyelnek a múlt értékeire fogékony, új tapasztalatokra vágyó és tettre kész polgárok. Egy jól felépített közösségi régészeti program biztosítani tudja a felfedezés izgalmát, a közösségi élményt, a szabadtéri tevékenység kellemes fáradtságát, a rekreációt. Az örökségvédelmi intézményeknek fokozottan figyelniük kell a civil szféra által megfogalmazott kulturális igényekre, hiszen […]

Néprajzi Múzeum

AZ ELMOZDULÓ SZÍNFALAK MÖGÖTT

KÖLTÖZIK A NÉPRAJZI MÚZEUM

MúzeumCafé 72.

szerző: SCHLEICHER VERA

A gyűjteménykezelés1 elméleti és gyakorlati problémáit taglaló kézikönyvek jellemzően nem tekintik feladatuknak a gondolkodást a gyűjtemények költöztetéséről. Ezt nemcsak az magyarázhatja, hogy szerencsére nem túl gyakori eseményről van szó, hanem az is, hogy maga a költözés a műtárgyak megőrzésére és fejlesztésére irányuló múzeumi elméletbe csak ellentmondásosan illeszthető. ¶ Ha a gyűjteménykezelést általánosságban a fizikai és kulturális formációs […]

10-02

AZ INFORMÁCIÓ HATALOM, AVAGY KEREKESSZÉKKEL A MÚZEUMBAN 2.0

MúzeumCafé 72.

szerző: MAGYAR KATALIN

„Azt is írd meg, amikor fél órát kóvályogtunk Pécsett az udvaron, míg megtaláltuk a múzeum akadálymentes bejáratát: mindig lépcsőbe vagy meredek dombba futottunk, felirat sehol, te pedig belesüppedtél a kerekesszékkel a bokáig érő murvába!” – biztat barátnőm, mikor megtudja, hogy jó egy évtized múltán1 ismét összegzem a benyomásaim múzeumi kalandjaimról. És ebben a mondatban valóban […]

A washingtoni Smithsonian National Museum of Natural History kutatóhelyisége

A NYILVÁNTARTÁS NYILVÁNOSSÁGA

A MEGOSZTÁS JOGI ÉS ETIKAI KÉRDÉSEI

MúzeumCafé 72.

szerző: BASICS BEATRIX

A múzeumokban őrzött tárgyak adatainak leltárban történő számbavétele, rögzítése – a világ nagy múzeumi szervezetei­nek megállapítása szerint – elsősorban biztonsági okokból szükséges. A múzeumok jogilag felelősek és etikai szempontból is kötelesek naprakész információval szolgálni a gyűjteményeikben őrzött tárgyakról. Az 1906-ban alapított American Association of Museums például ezt fogalmazza meg, hozzátéve, hogy a leltározás hatalmas, nem látványos, ám […]