„MEGSZOKTAM A MENETÜTEMET”

BESZÉLGETÉS KOVÁCS VILMOS EZREDES-MÚZEUMVEZETŐVEL

MúzeumCafé 83.

szerző: KARÁCSONY ÁGNES

Negyvenkét éve katona, három évtizede dolgozik a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban, és több mint tíz esztendeje vezeti az intézményt Kovács Vilmos ezredes, aki egyben kutató és muzeológus is. Közvetlenül az első világháború után jött létre az intézmény, amely ma már sokkal inkább egy hadtörténeti kompetencia-központ, egyszerre kutatóhely, levéltár, könyvtár és múzeum. Szimbolikus helye ez […]

KOLONIALIZMUSKRITIKA GYARMAT NÉLKÜL?

MAGYAR MÚZEUMOK ÉS A POSZTKOLONIALITÁS

MúzeumCafé 83.

szerző: BERÉNYI MARIANNA

A gyarmatosítás kulturális örökségének, hatásának kritikai vizsgálata az elmúlt negyven évben egyre több rétegét érintette a múzeumi munkának, a múzeumokról való gondolkodásnak. A szemléletmód nemcsak a gyarmatosító múlttal, a gyarmatosított helyzettel vagy a gyarmati örökséggel rendelkező államok távoli területekről származó „kincseinek”, „egzotikus” tárgyainak bemutatására épülő reprezentatív intézményekben, hanem szinte minden olyan területen progresszív szerepet játszhat, ahol a […]

TESTETLEN ÖRÖKSÉG

A FÉLREÉRTETT VUDU ÉS TÁRGYKULTÚRÁJA A KOLONIALIZMUSTÓL NAPJAINKIG

MúzeumCafé 83.

szerző: KÖVESDI VERONIKA

A vudu, az egyik leginkább félreinterpretált vallás múzeumi reprezentációjának problémája két irányból közelíthető meg. Az egyik a nyugati kulturális miliő szerint elfogadott vallási hagyományoknak megfeleltethető tárgykultúra hiánya, a másik pedig a populáris kultúra közvetítésével megerősödött negatív kontextus. ¶ A vudu története a rabszolgakereskedelemmel kezdődött.1 A szülőföldjükről elhurcolt afrikaiak a számukra ismert világ szimbólumrendszerét, jelentéseit és önmaguknak a világhoz fűződő […]

„KINCSEK PUSZTULNAK EL AZ ÉVEK FOLYAMÁN AZ AMERIKAI MAGYARSÁG KEZÉN”

VÁZLATOK A MAGYAR KIVÁNDORLÁS ÉS DIASZPÓRA MUZEALIZÁCIÓJÁRÓL első résZ, 1910–1945

MúzeumCafé 83.

szerző: FEJŐS ZOLTÁN

„Teremtsük meg az amerikai magyarság múzeumát!” Egy magyar múzeum életre hívásának gondolata az Egyesült Államokban első ízben 1910 nyarán fogalmazódott meg. A New Yorkban megjelenő országos napilap, az Amerikai Magyar Népszava vetette föl, hogy meg kellene őrizni az Amerikába került magyar értékeket. Amerikai magyar problémák címmel indítottak cikksorozatot, amelyben aktuális ügyeket, megoldandó kérdéseket tárgyaltak. Napról napra […]

DEKOLONIZÁCIÓ ÉS RESTITÚCIÓ

PÉLDÁK AZ ÚJRAGONDOLÁSRA

MúzeumCafé 83.

szerző: BASICS BEATRIX

Az európai antropológiai múzeumok a „világkultúra” múzeumai, a legkorábbi intézmények a nagy gyarmatbirodalommal rendelkező államokban jöttek létre a 19. században. Gyűjteményük egyfajta időutazást tett lehetővé, egyúttal az európai imperializmus ideológiai igazolásai is voltak, bemutatva a „primitív művészet” és a civilizáció közötti különbséget. A posztkoloniális világban évtizedek elteltével kérdőjeleződik meg ennek jogosultsága és értelme, újragondolásra késztetve ezeknek […]

A KOLONIALIZMUS UTÁN, A RASSZIZMUS IDEJÉN

Török László emlékére

MúzeumCafé 83.

szerző: GYÖRGY PÉTER

Előre szeretném bocsájtani, hogy az alábbi szöveg mindkét része, ha más-más olvasókban is, reményeim szerint némi zavart is kelthet, s alkalmanként – ezt még jobban remélném – indulatmentes, a jobbik argumentum figyelembevételére épülő, elfogulatlan vitákat gerjeszthet. Általam eddig nem ismert vagy el nem ismert, komolyan nem vett szempontok kerülhetnek a nyilvánosságban egymás mellé, amelyek adandó […]

LÁTÁSSÉRÜLT LÁTOGATÓK A MÚZEUMOK LÁTÓTERÉBEN

EGY SZAKMAI KÉPZÉS (NEM CSAK SZAKMAI) TAPASZTALATAI

MúzeumCafé 83.

szerző: MAROSI ÁGNES

A Tegyük láthatóvá a múzeumot! műhelymunka-sorozat 2019 szeptemberében indult útjára, azzal a céllal, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye múzeumi szakembereit felkészítse a látássérült személyek fogadására. A projekt kivitelezője a miskolci Látás-Mód Alapítvány, szakmai partnere a Herman Ottó Múzeum volt. A részt vevő intézmények között végül a múzeumok mellett több, kiállítással rendelkező vár, valamint kastély és élménypark is […]

LEGENDA A FRANCIA KÖNYVKIÁLLÍTÁSRÓL

Árvai Mária, Véri Dániel: A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött. Ferenczy Múzeumi Centrum, 2020

MúzeumCafé 83.

szerző: GRÉCZI EMŐKE

A francia könyvkiállítás 1959-ben, a Műcsarnokban sok szempontból kora szimbólumaként is értelmezhető: a kádári konszolidáció, a nyugati nyitásra törekvés terméke, a levegőhöz jutni vágyó művészvilág és értelmiség spontán akciója, billegés a legális és az illegális határán. Az erről írott kötet pedig azt jelképezi, hogyan lehet a kevés – lényegében egyfüzetnyi – rendelkezésre álló információból vaskos kiadványt […]

A PÁRISI UDVAR ÜVEGABLAKAINAK SZIMBOLIKÁJA

RÓTH MIKSA MŰVÉNEK ÉRTELMEZÉSI LEHETŐSÉGEI

MúzeumCafé 81-82.

szerző: ORBÁN ESZTER

A Párisi udvar mai épületének elődjét 1817 körül Pollack Mihály (1773–1855) tervei alapján báró Brudern József építtette. Ez volt Magyarország egyik első, modern értelemben vett üzletháza, melyben Pollack a párizsi Passage des Panoramas mintájára alakította ki az üzletsori folyosót, a passzázst, ami miatt a pesti köznyelv hamar „Párisi-ház” néven kezdte emlegetni. Az épület azonban idővel veszített […]

„ÚGY TESZÜNK, MINTHA MINDEN RENDBEN LENNE”

INTERJÚ FABÉNYI JÚLIÁVAL

MúzeumCafé 81-82.

szerző: GRÉCZI EMŐKE

Különleges éve volt a Ludwig Múzeumnak a 2019-es: alapításának 30. évfordulóját több kiállítással, rendezvénnyel is ünnepelte, a Pulszky Társaság pedig az Év Múzeuma díjjal ismerte el. A 2020-as tervekről tartott év eleji sajtótájékoztató hasonlóan gazdag programot ígért, a folytatást pedig ismerjük. A múzeumot 2013 óta vezető Fabényi Júliával tapasztalatokról, díjakról, hiányokról és készenlétről beszélgettünk. Vezetőként dolgoztál a […]