Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

Kodály Intézet, Kecskemét Forrás: Zeneakadémia / Fejér Gábor felvétele

KODÁLY. WHAT ELSE?

MúzeumCafé 81-82.

szerző: NEMES LÁSZLÓ NORBERT

Én vagyok a világ legboldogabb intézetvezetője. Hogy miért? Csodálatos tanárkollegáim és munkatársaim vannak, akik egy csapatként segítenek abban, hogy teljesítsük a Zeneakadémia Kodály Intézetének legfontosabb küldetését: megismertessük és gazdagítsuk egy olyan ember életművét és szellemi örökségét, aminek minden eleme a mai napig érvényes. Az intézet hallgatói a világ minden tájáról érkeznek, olyanok, akik valahol rátaláltak […]

Hajógyári-sziget, P. Mobil együttes, Szuperkoncert 1981. augusztus 22-én Fortepan / Urbán Tamás

NEKÜNK ÍRTÁK A DALT!

KÁDÁR-KORI POPTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS A MAGYAR ZENE HÁZÁBAN

MúzeumCafé 81-82.

szerző: HORN MÁRTON–JÁVORSZKY BÉLA SZILÁRD

Minden idők legátfogóbb Kádár-kori poptörténeti kiállítására készül a Magyar Zene Háza – a tervek szerint 2022 tavaszán megnyíló nagyszabású, élményközpontú tárlat a rendszerváltozás előtti évtizedek popkulturális vonatkozásait igyekszik minél több szempontból megragadni. A több mint nyolcszáz négyzetméteres kiállítás nemcsak a politikával átitatott korszak legkiemelkedőbb előadóira, zenekaraira, emblematikus slágereire és legfontosabb poptörténeti eseményeire fókuszál, hanem egyben bemutatja […]

Jan Miense Molenaer: Vidám társaság, 1610 körül

EGYMÁSRA HANGOLVA, AVAGY A HÁZIMUZSIKÁLÁSTÓL A ZENÉS HÁZAKIG

MUZSIKÁLÓ ALAKOK 17. SZÁZADI HOLLAND FESTMÉNYEKEN

MúzeumCafé 81-82.

szerző: NÉMETH ISTVÁN

A 17. századi holland festészetben, ezen belül is a korabeli életképeken különösen gyakran találkozhatunk önfeledten muzsikáló, éneklő alakokkal, illetve különféle húros, fúvós vagy éppen billentyűs hangszerekkel. Kérdés azonban, hogy ezek az ábrázolások mennyiben adnak reális, illetve hiteles képet a korabeli holland zenei életről, illetve a szóban forgó jelenetek vajon milyen gondolatokat, érzéseket, asszociációkat váltottak ki a […]

A Móra Ferenc Múzeum gyűjtése

A KORONAVÍRUS TERJEDÉSE A MÚZEUMI GYŰJTEMÉNYEKBEN

GYORS REAGÁLÁSÚ ONLINE GYŰJTŐKAMPÁNYOK

MúzeumCafé 81-82.

szerző: BERÉNYI MARIANNA

Nem túlzás azt állítani, hogy a muzeológia történetére a koronavírus épp olyan radikális hatással volt, mint a globalizált világ bármely szeletére. Ahogy közel hasonlóan reagáltak a kormányok, az egészségügy, a fogyasztói kultúra a pandémiára, a múzeumok a különböző online programok mellett szinte minden országban hirdettek olyan gyors reagálású gyűjtőkampányt, amely a pandémia mindennapi életre gyakorolt […]

Archív felvétel a Magyar Nemzeti Múzeum főlépcsőházáról Than Mór és Lotz Károly falképeivel

NEMZETI MÚZEUMOK, NEMZETI MŰGYŰJTŐK

Gábor Ébli: National Museums and Civic Patrons – Practices of Cultural Accumulation in Central and Eastern Europe, L’Harmattan, 2020

MúzeumCafé 81-82.

szerző: BASICS BEATRIX

Megörültem a kötet megjelenését megtudva, több okból is. Egyrészt mert végre angol nyelven adnak ki egy egész kötetet magyar múzeum- és kultúrtörténetről, másrészt, a címe alapján, nagyon fontos témát tárgyal. Amikor kinyitottam és végigolvastam a tartalomjegyzéket, némi csalódás ért. Szemben a cím által sugalltakkal, a kötet két tematikus félből áll – ebből eleve csak az […]

08-02

MACSKAKÖRMÖK

AZ ISMÉTLÉS KÜLÖNBSÉGEI

MúzeumCafé 72.

szerző: FISLI ÉVA

A MoMA 2014–2015 fordulóján nagy retrospektív kiállítást szervezett Sturtevant: Double Trouble címmel.1 A New York-i múzeum ezúttal olyan művészt választott, akinek életműve jelentős részben mások munkáinak megismétléséből állt. A kurátor, Peter Eleey a katalógusban ugyanakkor igyekezett leszögezni, minek nem tekinthető Elaine Sturtevant: „másolónak, plagizátornak, parodistának, hamisítónak vagy imitátornak.”2 Ehelyett inkább olyan alkotónak látta és láttatta, aki mások műveit terjeszti, […]

Részlet a kiállításból, Ferenc József tárgyaival

A MONARCHIA ÖRÖKSÉGE

Bruch und Kontinuität. Das Schicksal des habsburgischen Erbes nach 1918 Hg. von Ilsebill Barta und Martin Mutschlechner. SKB Eigenverlag, Wien 2019

MúzeumCafé 81-82.

szerző: BITTERA ÉVA

Az első világháború kitörésének centenáriuma alkalmából számos történeti, irodalmi és művészeti kiállítás valósult meg itthon és külföldön egyaránt. Hazai viszonylatban azonban méltánytalanul kevés szó esik a múzeumok és kiállítóhelyek tárlataiban a Nagy Háború lezárásáról, az 1918 és 1920 közötti folyamatos kormányválságokról és -váltásokról, valamint Trianonról – bár ezen a ponton, reprezentatív ellenpéldaként kell megemlítenünk a […]

Esterházy Lujza IV. Károly vonata előtt. A háttérben ifj. Andrássy Gyula és Ostenburg-Moravek Gyula (1921) Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár

„…EZT HIÁBA, SOHASEM LEHET MEGSZOKNI…”1

KÉT ESTERHÁZY ÉS A TRIANON-TRAUMA

MúzeumCafé 80.

szerző: BITTERA ÉVA

Az Esterházy család fordulatos, évszázadokon átívelő történetében ritkábban esik szó a 20. századi női szereplőkről. Kivételt képez az éppen száz éve született, prímabalerinából hercegnévé avanzsáló herceg Esterházy Pálné Ottrubay Melinda, aki az Esterhazy Stiftungen létrehozásával sokat tett a hercegi ág ausztriai birtokainak felvirágoztatásáért. A következő tanulmány egy fél generációval idősebb Esterházy nemzedék két női tagjának első […]

Szilágyi Lenke felvétele

„BÁRMIHEZ NYÚLSZ, VAN BENNE ANYAG, ÉS MÉG KÖZÖD IS VAN HOZZÁ”

BESZÉLGETÉS ESTERHÁZY MARCELL KÉPZŐMŰVÉSSZEL

MúzeumCafé 80.

szerző: GRÉCZI EMŐKE

Bőven jutott neki az Esterházy-örökségből. Kapcsolódó művei olyan konstrukciók, amelyek maguk is ezt az örökséget gyarapítják, ugyanakkor az író apa hagyatékának rendezése nagyon is konkrét feladatot szabott rá. Esterházy Marcell képzőművésszel beszélgettünk. Meddig tudnál visszamenni a történelemben? Milyen mélységig tudnál felrajzolni egy családfát? ¶ Mindig azt hiszik, hogy ez egy hatalmas család, pedig számszerűen nem vagyunk […]

Iratcsomó a fraknói levéltárból Fotó: Viskolcz Noémi

AZ ESTERHÁZY HERCEGI LEVÉLTÁR

MúzeumCafé 80.

szerző: VISKOLCZ NOÉMI

Az Esterházy hercegi család levéltára klasszikusan magánlevéltár, s mint ilyen, elsősorban a család hatalmas vagyonát biztosító jogi, gazdasági és történeti dokumentumait tartalmazza. A története legalább négyszáz éves: a tudatos iratgyűjtés kezdetei és a levéltár felállítása a családot a felemelkedés útján elindító Esterházy Miklós gróf (1583–1645) idejére nyúlik vissza. Már az ő működése alatt komoly méretű iratanyag […]