Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

Szentiványi Béla színházának plakátja Forrás: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

A VIDÉKI SZÍNHÁZ VÁLSÁGA TRIANON UTÁN

MúzeumCafé 77.

szerző: KARÁCSONY ÁGNES

Hirdetést közölt az Országos Színészegyesület saját újságjában, a Színészek Lapjában 1920 áprilisában: jelentkezzenek azok, akik valamely „megszállott területre utaznak, ahol magyar színház működik”, ugyanis pénzt küldenének velük, hogy a „megcsonkított Magyarország kinti vidéki társulatai” tovább játszhassanak. De hamar kiderült: a „benti” vidéki színtársulatok is „egyre-másra lesznek hajléktalanokká”; a Világ című lap erről már az 1920. […]

Miklós Szilárd jóvoltából

A MATTIS TEUTSCH-ÉLETMŰ RÉTEGEI

BESZÉLGETÉS MIKLÓS SZILÁRD KURÁTORRAL TÖRLÉSEKRŐL ÉS FELDOLGOZÁSRÓL

MúzeumCafé 77.

szerző: GRÉCZI EMŐKE

Hogyan lehet feltárni egy viszonylag ismertnek gondolt életmű fehér foltjait, és hogyan alkotásokat, restaurátori dokumentációt és politikatörténeti kontextust egyszerre bemutatni kismúzeumi keretek között? A Kassák Múzeumban év elején nyílt meg, majd az újranyitást követően még augusztus végéig látható a Mattis Teutsch – Avantgárd és konstruktív realizmus című kiállítás. Kurátorával, Miklós Szilárddal beszélgettünk. Képzőművész vagy, de kurátorként […]

A Képes Pesti Hírlap (1934. jan. 26.) fényképmelléklete: Wéber Gyula („X”-szel jelölve), a Kemenesaljai Múzeum régészeként feltárást végez a sári templom mellett, Tinódi Lantos Sebestyén maradványait kutatva (balra). A feltárt temetkezések egyike (jobbra)

RESTAURÁTORMUNKA AZ EGYKORI ORSZÁGOS MAGYAR TÖRTÉNETI MÚZEUM RÉGISÉGTÁRÁBAN ÉS WÉBER GYULA TEVÉKENYSÉGE

MúzeumCafé 77.

szerző: SZABADVÁRY TAMÁS

Egy hosszú időn keresztül közgyűjtemény birtokában lévő műtárgyról elmondhatjuk, hogy külön „múzeumi élete” alakul ki. Ez a modern kori tanulmányozó lehetőségeit számba véve – szerencsés körülmények között – nyomon követhető a leltárkönyvekben, egyes kiállítások vezetőiben, külföldi tárlatok katalógusaiban, szakkiadványok részletes közléseiben, esetleg adattári iratanyagban. A műtárgy „létéhez” a fent említetteken kívül azonban elválaszthatatlanul hozzátartozik tartásfokának konstans […]

Constantin Daniel Rosenthal: Maria Rosetti arcképe Forrás: Muzeul Naţional de Artă al României, Bukarest

EGY MAGYAR FESTŐ A ROMÁNIAI FORRADALOMBAN

MúzeumCafé 77.

szerző: BÍRÓ DÁLIA HADASSA

Különleges életút Constantin Daniel Rosenthalé (1820–1851): hogyan lesz egy pesti zsidó fiú a román nemzeti forradalom hőse, krónikása, majd mártírja? ¶ Rosenthal Dániel kereskedő apa gyermekeként született Pesten. Bécsi és párizsi tanulmányai során számos román művésszel került kapcsolatba. Első román barátját Bécsben szerezte az akkor a litográfia technikáját tanuló festő, Ion D. Negulici személyében. 1842-ben érkezett […]

The Metropolitan Museum of Art

JUBILEUM, JÁRVÁNY IDEJÉN

MúzeumCafé 77.

szerző: EMŐD PÉTER

Alapításának százötvenedik évfordulóját ünnepli idén a világ egyik legnagyobb és legfontosabb múzeuma, a New York-i Metropolitan Museum of Art. 1870-es születési dátumával még Amerikában sem tartozik a legrégebbiek közé – ezt a címet az 1773-ban alapított Charleston Museum viseli –, de gyűjteményeinek sokszínűsége és minősége világviszonylatban is gyorsan a legrangosabbak közé emelte. A magát a világ művészetének […]

Nagymosás egy dunai bárkán, 1936 Fotó: Kinszki Imre, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára

FÉNYKÉPEKHEZ KÖTŐDŐ SZERZŐI JOGOK A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM TÖRTÉNETI FÉNYKÉPTÁRÁBAN

PROBLÉMAFELVETŐ ÉS VITAINDÍTÓ GONDOLATOK

MúzeumCafé 77.

szerző: KISCSATÁRI MARIANNA

A Történeti Fényképtár gyűjteményeiben több ezer olyan felvétel kapott helyet, amely a szerzői jogi törvény értelmében „oltalom” alatt áll. Az ezeket az alkotásokat kezelő muzeológus kötelessége, hogy ezt a védelmet tiszteletben tartsa és tartassa – a szerző, illetve a jogutód védelmének és a kezelő közgyűjtemény korrekt eljárásának érdekében. Mivel több mint harminc éve kezelem a fényképtár […]

17-08

PEREG A FESTÉK, MÁLLANAK A FALAK: EGY EGYKORI ZSIDÓKÓRHÁZ TÖRTÉNETE 1889-TŐL NAPJAINKIG

MúzeumCafé 77.

szerző: SÜVEGES GRÉTA

Talán nincs is olyan ember, akinek ne lenne egy rövid története, egy történetfoszlány, ami az egykori legendás Szabolcs utcai kórházhoz és dolgozóihoz kötné. De amilyen pompával, díszben született meg az intézmény, története olyan csöndben és homályosan vált köddé – először az 1950-es államosítással, majd a 2007-es felszámolásával. Falroncsok, ötödik vakolatréteg és ráépítés alól előszedett stukkódíszítések, […]

Madarász Adeline és édesapja, Madarász Viktor

A RÁKOSPALOTAI MADARÁSZ-ÖRÖKSÉG

MúzeumCafé 77.

szerző: BASICS BEATRIX

Egy nagy festő gyermekének lenni, annak mesterségét folytatni, örökségéről gondoskodni nem könnyű még viszonylag problémátlan alkotók és életművek esetében sem – Madarász Viktor (1830–1917) lányának, Madarász Adeline-nek (1871–1962) azonban sokkal nehezebb, bonyolultabb sors jutott. A Képzőművészeti Főiskolán tanulmányait befejezve ezt írta: „Végre mikor már egy diploma a kezemben volt s azt találtam elérkezett az ideje hogy […]

Pulszky Ferenc Fotó: Ellinger Ede (1846–1915), 1880 körül, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Fényképtár

A KÉPZŐMŰVÉSZETI KÖZGYŰJTEMÉNYI RENDSZER KIALAKULÁSA PULSZKY FERENC MÚZEUMIGAZGATÓSÁGA IDEJÉN1

MúzeumCafé 77.

szerző: TÓTH FERENC

Igazgatói kinevezésével, 1869. március 4-én Pulszky Ferenc nemcsak az ország egyik legjelentősebb közintézményének az irányítását vette át: a Nemzeti Múzeum az országnak „a” nemzeti közgyűjteménye volt. A század első kétharmadát felölelő története során az intézménybe került és megőrzött képzőművészeti tárgyak a múzeum különböző táraiban lettek szétosztva. A plasztikai alkotásoknak – a kulturális és történelmi vonatkozású tárgyi emlékek […]