Milyen hatással lesznek a múzeumok munkájára a költségvetési okokból végrehajtott kényszerű létszámleépítések? MúzeumCafé 26. szerző: Demeter Zsófia a Fejér Megyei Múzeumi Igazgatóság vezetője Demeter Zsófia a Fejér Megyei Múzeumi Igazgatóság vezetője Létszámot csökkenteni nem nagy ügy. Persze emberileg nagyon nehéz, a kényszerű ok azonban nem tesz lehetővé megfontolást. A bátorság ahhoz kell, hogy a szakfeladatok egyre növekvő tömegét változatlan, sőt növekvő színvonalon akarjuk ellátni. Ehhez tényleg kell némi elszánás, összefogás, szakmaszeretet, az erők koncentrálása és számolatlan (utóbb már […]
Hatalom, urbanisztika és művészet két évszázad történelmében – imho A berlini Museuminsel válaszai a múzeumelmélet kérdéseire MúzeumCafé 26. szerző: Frazon Zsófia muzeológus Egyszerre tér és idő, mítosz és élmény, lehengerlő építészeti koncepciók együttese és ezek mai rekonstrukciója, tradíció és a tradíció önreflexív újraírása, kulturális örökség, a kikapcsolódás helye, a szabadidő eltöltésének korszerű formája, a saját kultúra és az egzotikus-távoli másik kulturális találkozása a berlini Museuminsel. A történeti épületegyüttes a császárkor kiteljesedésének elnyújtott pillanata, a demokrácia, majd a […]
Képesített filozófia MúzeumCafé 26. szerző: Martos Gábor Ha Orosz István meglehetősen egyéni „nézőpontból” közelített könyvében az abban (fő)szereplő két festményhez, akkor ez a kötet csak még „áttételesebben” képzőművészeti. 2002 óta a Magyar Filozófiai Társaság, a szegedi egyetem Filozófia Tanszéke és a Magyar Tudományos Akadémia közösen rendezi meg évente egy-egy új „hívószó” köré szervezve a Lábjegyzetek Platónhoz című konferenciát. A tavalyi téma az […]
Művészettörténeti nyomozás, avagy képnézésre tanító traktátus MúzeumCafé 26. szerző: Martos Gábor Végy két képet… – akár így is kezdődhetne Orosz István könyve, hiszen az elsősorban fantasztikus anamorfózisairól (a szó eredeti görög jelentése szerinti, a szemünk előtt lezajló „átalakulásairól”, azaz csak egy bizonyos nézőpontból, esetleg egy hengeres felületen tükröződve értelmezhető képeiről) ismert képzőművész valóban „vett” két képet, és elkezdett róluk – szóban és rajzban – elmélkedni. Ehhez […]
Római kori személynevekből felépített társadalomtörténet Interjú a Németországban élő Alföldy Géza régésszel MúzeumCafé 25. szerző: Marton Erzsébet A Colosseum építésére vonatkozó, 1995-ben közzétett elméletét – miszerint a római amfiteátrum megvalósítását a jeruzsálemi templomból elhurcolt aranykincsek elárverezéséből fedezték – Jeruzsálemtől Amerikáig elfogadja a tudós társadalom. „Erről eddig csak pozitív visszajelzéseket kaptam, persze ez nem zárja ki, hogy van, illetve lesz, aki ellentmond nekem; ez a tudományos élet nélkülözhetetlen velejárója” – válaszolja a kétkedőknek. […]
A Rózsabogár rend lovagjai Kitüntetett Múzeumpedagógusok a pesterzsébeti József Attila Általános Iskolából MúzeumCafé 25. szerző: Hamvay Péter A pesterzsébeti József Attila Általános Iskola az ország egyetlen múzeumpedagógiai gyakorló iskolája. Két tanára, Palotainé Simon Ilona és Szepesházyné Kurimay Ágnes tavaly elsőként kapta meg a Múzeumbarát Pedagógus díjat; az iskola pedig a két tanárnő munkájának köszönhetően ugyanakkor a Múzeumbarát Iskola címet nyerte el. Alábbi írásunkban őket faggatjuk, elsősorban arról, hogy hogyan is lehet használni […]
„Legyen érdemes eljönni ide Budapestről is egy tárlat miatt” Kukla Krisztián filozófus, a Modem új igazgatója MúzeumCafé 25. szerző: Borsos Roland Fellélegezhetnek a debreceniek: filozófus irányítja továbbra is a város modern és kortárs művészeti központját. A gép forog, vagy ahogy Kukla Krisztián fogalmaz: beletanult szerepébe a most ötévessé váló Modem. A május végén általános helyettesből igazgatóvá előlépett docens a Nyíregyházi Főiskolát hagyta el a debreceni múzeumért. Dékánhelyettes volt, elméletben pontosan tudja, hogyan érdemes közvetíteni a szépművészetet. […]
Tanulságos borzongások, avagy sétálni a szívben Varga Benedek, az Év Múzeuma díjas Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatója MúzeumCafé 25. szerző: Jankó Judit Egy korszak tudásáról sebészetről és szepszisről az antibiotikumok feltalálása előtt. Arról, hogy egy agyburokig hatoló sérülést is túl lehet élni, ha valaki úgy érzi, van még dolga. A felismerésről, hogy akit mi már csak kórháznévadóként ismerünk, az kiemelkedő orvos volt. A szomorú igazságról, miszerint a közelmúlt történelmét rendszerint alárendeljük a jelen érdekeinek. Arról, hogy a […]
„Rákosi elvtársnál most jó!” A Rádió- és Televíziótörténeti Múzeum kalandos útja két kolléga hobbijától a megnyitásig MúzeumCafé 25. szerző: Rajcsányi Gellért „A színes, plasztikus, hangos televíziós készülék, életnagyságú képeivel és ismétlő szerkezetével akár hónapok múlva is lepörgethetjük az elmúlt eseményeket” – csodálkozott rá a rádiónál éppen hogy fiatalabb találmányra, a televízióra Molnár Ferenc író 1935-ben. A többi immár történelem. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió már önmagában a történelem része: előbbi 1925-től, utóbbi 1957-től vált […]
„Tudni fogunk így egy helyet, ahol vele holtan találkozhatunk” Petőfi Szülőház és emlékmúzeum, másodszor az év múzeuma MúzeumCafé 25. szerző: Vágvölgyi Nóra „Végre bentről gyereksírás hangzott, fiú született… Piros, ráncos arcú kis emberke volt, semmivel sem különb, mint ilyenkor akármilyen más csecsemő. Ő volt akire vártak, akit a történelem kiszemelt” – írta Petőfi születéséről Illyés Gyula. Petőfi Sándor, legismertebb magyar költőnk, 1923. január 1-jén, Kiskőrösön látta meg a napvilágot. A kiváló író, a márciusi ifjak vezére, az […]