AZ ESTERHÁZY CSALÁD MEGÚJULÓ KASTÉLYAI MúzeumCafé 80. szerző: MOLNÁR GYÖNGY Magyarország egyik legjelentősebb nemesi családja a galántai Esterházy família. Származásukat a Trophaeum szerint a Salamon nemzetségből származó Mogudig tudják visszavezetni, aki III. Béla király hivatali törvényszolgája volt. Az Esterházy nevet elsőnek Benedek használta 1553-ban, majd fia, Ferenc vette fel a galánthai előnevet és az unoka, Esterházy (I.) Miklós volt a család hírnevének megalapozója. Felesége, Dersffy […]
EGY PRÍMABALERINA ASSOLUTA HERCEGNÉRŐL MúzeumCafé 80. szerző: KARÁCSONY ÁGNES Ottrubay Melindát a magyar balett története a harmincas évek jelentős táncművészei között jegyzi. Tanult Párizsban, főszerepeket táncolt az Operaházban, tanulmányokat írt a tánc művészetéről. Prímabalerina assoluta címet kapott 25 évesen. Folyamatosan cikkeztek róla a lapok, reklámarc is volt. Miután hercegné lett 1946-ban, már csak elvétve adott interjút. Férjét, galántai Esterházy (V.) Pált a Mindszenty-per negyedrendű […]
NYUGAT ÉS KELET – ESTERHÁZY MIKLÓS ÉS FELESÉGE 17. SZÁZADI REPREZENTATÍV PORTRÉIN MúzeumCafé 80. szerző: SZVOBODA DOMÁNSZKY GABRIELLA A 17. század legragyogóbb, és azóta is sokat emlegetett karrierje Esterházy Miklós (1582–1645) nevéhez kötődik. Ő volt családja felemelkedésének elindítója, két évtized alatt szédületes politikai és vagyoni karriert futott be, protestáns köznemesi sorsból felemelkedve egészen a nádori méltóságig. Sikertörténetét azzal kezdte, hogy tanulmányai végeztével katolikus hitre tért, és a későbbiekben feltétlen hűséggel volt a mindenkori Habsburg-uralkodóhoz. Ám […]
MEGŐRZÖTT KÜLDEMÉNYEK ESTERHÁZY BERNADETTE-LEVELEK MúzeumCafé 80. szerző: KEMÉNYFI RÓBERT A társadalomtörténet hazai kibontakozását jóval megelőzve írt Hanák Péter (1921–1991) az első világháború éveiből fennmaradt levelek forrásértékéről, és jelölte ki nagyobb vonalakban a népi írásbeliség e műfajának lehetséges értelmezési kereteit, illetve szólt egyáltalán a paraszti levelek születésének előfeltételeiről (például az általános népoktatás bevezetéséről – 1868).1 A történész utal írásában arra a fontos paraszti gesztusra, amely alapvetően a […]
MŰVÉSZETTÖRTÉNET RAJZOKON ÉS METSZETEKEN ESTERHÁZY MIKLÓS GRAFIKAI GYŰJTEMÉNYE MúzeumCafé 80. szerző: KÁRPÁTI ZOLTÁN Mint a művészettörténetben oly gyakran, itt is Giorgio Vasarival kezdődött minden. Ő volt az első, aki szisztematikusan kezdett rajzokat gyűjteni. Mivel Firenzében úgy tartották, a rajz (disegno) valamennyi művészeti ág alapja, Vasari szerette volna rajzokon keresztül is bemutatni a toszkán művészet történetét. Amikor A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek életének második, bővített kiadásán (1568) dolgozott, már igyekezett […]
TISZTELET A GYŰJTŐNEK ESTERHÁZY II. MIKLÓS KÉPTÁRA MúzeumCafé 80. szerző: RADVÁNYI ORSOLYA „Itt édesapám neve következik! – Ez a név álmot jelent; magyar álmot a pazarló gazdag emberről, a bugyellárisában két kézzel vájkáló úrról, a bankókat gabona módjára szeleltető, az aranyat és ezüstöt vékaszámra mérő gazdáról, akinek alakja szinte a népmeséből való. Jelentette a gazdag magyart… A magyar fantáziában az édesapám neve jelentette mindazt, ami a földön kis […]
FERENCZY IDA ÉS ERZSÉBET KIRÁLYNÉ MAGYAR UDVARTARTÁSA KIÁLLÍTÁS A CIFRAPALOTÁBAN MúzeumCafé 80. szerző: PALLAGI MÁRIA kurátor Volt Magyarországnak egy áldott emlékezetű királynéja, Erzsébet, ki életében védő angyala volt ez országnak, a magyar nemzetnek…” Jókai Mór emlékezett e szavakkal Erzsébetre, a magyarok királynéjára. Jókai Mór, aki éveken át „baráti” viszonyt ápolt Sisivel, aki mindig szívesen látott vendég volt a budai várban. A tárlat Erzsébet királyné Magyarországhoz, magyarokhoz fűződő viszonyát mutatja be, különös tekintettel […]
EMBERKÖZELBŐL: KISVÁROS A VÖRÖS- ÉS A FEHÉRTERROR VIHARAIBAN K. Németh András: Tamási 1919-ben. Ellenforradalom, vörösterror, fehérterror Tamási Helytörténeti Alapítvány, 2019 MúzeumCafé 80. szerző: BERÉNYI MARIANNA A Tolna megyei Tamási nevét Esterházy „Fényes” Miklós herceg miklósvári vadászatai tették Európa szerte híressé a 18. században. A ma magántulajdonban álló barokk vadászkastély az 1770-es évek végétől 1847-ig nagy költségvetéssel megrendezett pompás vadászatoknak adott otthont. A 19. század második felében a főúri lak elveszítette jelentőségét, 1919-ben Tolnatamási nem a trófeák és a vadászzsákmány gazdagsága miatt, hanem a […]
ADALÉKOK EGY SZOMORÚ CSALÁDTÖRTÉNETHEZ Drága Rudolf – Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz Sajtó alá rendezte: Vér Eszter Virág, Borovi Dániel Fordította: Nyizsnyánszki Ferenc MúzeumCafé 80. szerző: BASICS BEATRIX A kötet forrása az 1991-es osztrák kiadás, de mint Vér Eszter Virág a Bevezetésben megjegyezte, a mostani vállalkozás azért különösen fontos, mert az eddig különböző szerzők által különféle kiadványokban közzétett levelek nem az eredeti, autográf kéziratok szövegei, hanem a német fordítások alapján jelentek meg magyarul. Már amelyik eredetileg magyarul íródott. Nyilvánvaló mindezek alapján, hogy a fordítónak […]
MŰVÉSZETFÖLDRAJZ ÉS IDENTITÁS Vécsi Nagy Zoltán (szerk.): 100 év – Erdélyi magyar képzőművészet Iskola Alapítvány MúzeumCafé 79. szerző: KESERÜ KATALIN 100 év – Erdélyi magyar képzőművészet címmel megjelent egy vaskos, három- (magyar, román angol) nyelvű kötet Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ igazgatója szerkesztésében a kolozsvári Iskola Alapítvány Kiadónál (hivatalosan: Editura Fundaţiei pentru Şcoală), 2019-ben. ¶ Másként mondva: az „erdélyi magyar képzőművészetnek” van egy különös, mert határozott dátummal kezdődő, kerek száz éve. Ez […]