Museo dell’ Novecento Térben a metrótól a Dóm tornyáig, időben a római kortól napjainkig ível a milánói spirál MúzeumCafé 24. szerző: P. Szabó Ernő A milánói metró mélyéből 140 méter hosszú, spirális emelkedő vezet egészen az égig, de legalábbis a város főterén álló Duomo tornyainak a magasságába. Milánó új, szenzációs múzeumépületébe könnyű bejutni, a város bármelyik pontjáról is érkezzen is ide a látogató, a Piazza del Duomo, illetve a via Marconi felől nyíló földszinti bejárat mellett ugyanis a tér […]
Az iskolából a múzeumba vezető utak buktatói Hol és hogyan képzik ma Magyarországon a jövő múzeumi szakembereit? MúzeumCafé 24. szerző: Hamvay Péter Bárki bármit is mond, nem állunk rosszul a múzeumi képzésekkel: amire az egyetemek lassabban mozdulnak rá, ott maguk a múzeumok szállnak ringbe. Számos országos múzeum tervezi, hogy szakterületén megindítja a muzeológusképzést. Felfutó ág a múzeumpedagógia, amelynek különböző szintjei a legtöbb tanárképző intézményben elérhetők. Ugyanakkor a bizonytalan egyetemi átalakítások, a múzeumi szférát sújtó megszorítások lefékezték az […]
A tavasz ébredése Székesehérváron – imho Kurátori szemmel Csók Istvánról MúzeumCafé 24. szerző: Révész Emese művészettörténész Pár nemzedékkel előttünk Csók festészetét Vaszary János vagy Szőnyi István alkotásaival egyenrangúként ítélték meg, míg napjainkra divatos vélekedéssé vált eltévelyedett giccsfestőként aposztrofálni őt. Változó megítélése önmagában is elgondolkodtató, történészként azonban nem esztétikai minősége érdekelt, hanem e sokszínű művészi pálya értelmezési lehetőségeinek gazdagsága. Sosem volt kérdéses számomra, hogy Csók pályája a 20. század első fele legizgalmasabb […]
A mítosztól a képig és a kiállításig Id. Markó Károly és művészköre MúzeumCafé 24. szerző: Hessky Orsolya művészettörténész, Magyar Nemzeti Galéria Néhány évvel ezelőtt egy fiatal művészettörténész kopogtatott a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményi igazgatójánál, és az iránt érdeklődött, hogy nem lehetne-e hamarosan kiállítást rendezni id. Markó Károly műveiből. Számos olyan dátumot számolt ki és kutatott fel, amelyek külön-külön is indokolttá tették a kiállítás megrendezését, így például a művész születésének közelgő 220., halálának 150. évfordulója, vagy az […]
Hétpettyes és más katicabogarak Idén először lett az Évnek rovara MúzeumCafé 24. szerző: Merkl Ottó főmuzeológus, Magyar Természettudományi Múzeum Több magyarországi szervezet kampányt indított azért, hogy egy-egy növény- vagy állatfaj évenkénti kijelölésével felhívja a figyelmet a természetvédelem és a környezettudatos élet fontosságára. Ezzel a gesztussal ráadásul nemcsak az adott faj, hanem annak életkörülményei is a figyelem előtérébe kerülnek, így a lépés a természeti folyamatok jobb megértését is elősegítheti. Ezért választja ki a Nyugat-magyarországi Egyetem […]
Arcrekonstrukció: a szépművészeti egyik múmiájának „életre keltése” MúzeumCafé 24. szerző: Kustár Ágnes antropológus, Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tár, Végvári Zsófia kutatási koordinátor, Tondo SP1 Kft., Fazekas Ferenc tervezőmérnök, Tondo SP1 Kft A kutatókat és a laikusokat egyaránt érdekli egy-egy régi koponya láttán: vajon milyen lehetett az egykor eleven emberi arc? Bármely jó megtartású koponya tudományos szempontú rekonstrukciója elkészíthető. A múlt század derekán német anatómusok főleg olyan hírességek arcát rekonstruálták, akikről hiteles ábrázolás is maradt fent; Wilhelm His bázeli orvostanár Johann Sebastian Bach arcát (1895), August Froriep […]
Hortesznaht, Rer és más pesti múmiák Interdiszciplináris vizsgálatok a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményében – Először készült 3D-s arcrekonstrukció az egyik budapesten őrzött leletről MúzeumCafé 24. szerző: Petrik Máté egyiptológus, a kiállítás kurátora A Szépművészeti Múzeum 2011-ben átfogó kutatási programot indított (Budapest Múmia Projekt) a gyűjteményében őrzött négy mumifikált test vizsgálata céljából, ezzel csatlakozva a világ múzeumaiban az utóbbi évtizedekben folytatott modern múmiakutatásokhoz. A múmia szóval leggyakrabban az ókori Egyiptomból származó, speciális konzerválási és balzsamozási eljárások révén tartósított emberi testek kapcsán találkozunk. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy […]
Szükséges-e ma Magyarországon roma múzeumot létrehozni, és ha igen, minek a bemutatása legyen a feladata? – imho MúzeumCafé 24. Fejős Zoltán néprajzkutató, a Néprajzi Múzeum főigazgatója Mindenekelőtt bővítsük, pontosítsuk a feltett kérdést: 1. Kinek kellene létrehoznia „egy magyarországi roma múzeumot”? 2. Egy vagy a „magyarországi roma múzeum” létrehozásáról beszélünk? 3. Kinek az elvárásai szerint tesszük fel a kérdést, hogy a szóban forgó intézménynek „mit kellene bemutatnia”? 4. Mi annak a jelentősége, hogy a magyarországi […]
Úttörő felköszönti nagyapját – imho A szocreál keresi a helyét a fejekben, a művészettörténetben és a közgyűjteményekben MúzeumCafé 24. szerző: Gréczi Emőke Mindaz, ami megmaradt az ötvenes–hatvanas évek művészetéből, jelenleg ideológiai és fizikai rezervátumba zárva pihen. Néha előveszik, és elrettentésül mutogatják, mint egy torzszülöttet a vásárban: ilyen is van, adott esetben ez is lehet látványosság. Szeretettel nézzük filléres emlékeinket, hahotázunk az élettelen életképeken. Eközben lázas kutatás tárgya: részei-e ezek a tárgyak a magyar művészet történetének, vagy tegyük […]
Kis kurátor- és művészképző MúzeumCafé 24. Petrányi Zsolt művészettörténész – előbb a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet, majd 2005 és 2010 között a Műcsarnok igazgatója – praktikus „kismindenes” kézikönyvében hitelesen analizálja a kortárs művészeti szcéna két kulcsfontosságú szereplőjét: a művészt és a kurátort. Könyvében tökéletesen megfér egymás mellett a sikeres szakemberré válás emelkedett receptúrája és a bagatellnek látszó praktikus segédeszközök – például […]