Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

A híd, amiért valaki megátkozta még a legnagyobb magyart is

MúzeumCafé 17.

szerző: Deák A. András történész, főmuzeológus

Széchenyi István egyetlen alkotásához sem kötődött olyan bensőséges érzelemmel, mint a Lánchídhoz. Nem is csoda, hiszen ennek megvalósítása „nehéz szülés volt”. Talán a legnagyobb akadály Bécs volt: az osztrákok önérzete tiltakozott az ellen, hogy akkor, amikor náluk és az örökös tartományokban a folyókon való átkelést mindenütt kompok és hajóhidak bonyolították, a magyarok állandó híddal íveljék […]

Felemelő század

Polgárosodás az 1800-as években Magyarországon

MúzeumCafé 17.

szerző: Basics Beatrix művészettörténész, a kiállítás főkurátora

Polgár, polgárság – ezeket a fogalmakat sokat halljuk a rendszerváltozás óta. De vajon tudjuk-e, mit is jelentenek eredetileg? A polgárjogot nyert, személyi szabadsággal rendelkező városlakó – társadalmi osztályként – átmenetet képezett a nemesség és a jobbágyság között. A 18. század végén, a 19. század elején nemcsak a szabad királyi városokban lakók lehettek polgárok, bár szerepük, súlyuk kétségtelenül itt volt a legnagyobb. Mivel a polgárjog […]

Berény Róbert Bartók-portréja

A magyar művészet csillagórája

MúzeumCafé 17.

szerző: Rockenbauer Zoltán művészettörténész

„A Nyolcak kiállításai közül örökös emléket hagyott bennem a harmadik kiállítás, amelyet a Nemzeti Szalonban tartottunk. Itt kiállított Berény egy arcképet, melyet Bartókról festett. Bartók eljött megnézni a kiállítást, Berény hívta meg. Én Adyt. Nem ismerték még egymást, bár Bartók ekkor már több Ady verset megzenésített. Én mutattam be őket. Ady nem értett a zenéhez, […]

Egy megújult textilgyűjtemény

Zászlók, fejfedők, koszorúszalagok

MúzeumCafé 17.

szerző: Katkóné Bagi Éva textilrestaurátor, Móra Ferenc Múzeum

A 19. században fokozott igény mutatkozott az írott és tárgyi emlékek összegyűjtésére, a hagyományok, értékek megőrzésére. Ez elsőként létrehozta a múzeumokat, következő lépésként pedig maga után vonta a restaurátor-szakma létrejöttét, hiszen a múzeumokban gyűlő tárgyakat konzerválni kellett az utókornak. Addig a restaurálás a különböző szakmákhoz kötődött, és a helyreállítás, javítás munkafolyamatait tartalmazta: a szaktudással rendelkező […]

Földbe rejtett tallérlelet hódmezővásárhely határából

MúzeumCafé 17.

szerző: Csányi Viktor régész, Tornyai János Múzeum

Évszázadok óta mindennapjaink fontos kelléke a pénz. Mióta használjuk, minden korszakból találkozunk elrejtett éremleletekkel. Hazánk területén a leggyakrabban a tatárjárás (1241–1242) és a törökkor viharos másfél évszázada alatt elásott éremkincsek kerülnek elő. 2009. december 14-én és 15-én a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ leletmentést végzett Hódmezővásárhely Kingéc nevű határrészében, s ennek eredményeként egy […]

A magyarok kalandos bejövetele

A feszty-körkép történetének egykori és mai buktatói az ideiglenes városligeti faépülettől a legújabb panorámaösvényig

MúzeumCafé 17.

szerző: Trogmayer Ottó Széchenyi-díjas régész, muzeológus

Robert Barker skót festőművész a 18. század végén új ötlettel lepte meg a festészet világát, s találmányát rövidesen szabadalmaztatta (1787). Elgondolásának lényege: a műélvezőt olyan festett környezet centrumába állítani, amelyben – periferikus látásával – részesévé válik a tájnak vagy a tájban lezajló eseménynek. Az optikai csalódás része az előtér, a „faut terrain”, így a 19. […]

Hogyan lehet korszerűen, de szakmailag hitelesen bemutatni a 21. században a Feszty-körképet?

MúzeumCafé 17.

Megújult nemrégiben az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark rotundája és benne a Magyarok bejövetelét ábrázoló Feszty-körkép installációja. A már eddig is látogatók hosszú sorát vonzó látványosság az átalakítással újabb „közönségcsalogató” elemmel bővült: a kép középpontjában lévő kilátótól, ahonnan Fesztynek és alkotótársainak monumentális műve, valamint az optikai „szemfényvesztést” elősegítő, a „valóság” és a festmény közötti átmenetet biztosító […]

A lelkesedés energiáitól a gyűjteményezés szempontjaiig

Tíz múzeum kortárs vásárlásait segítette az osztrák mecénás

MúzeumCafé 17.

szerző: P. Szabó Ernő

Létrehozásának tizedik évfordulóját ünnepelte az elmúlt esztendőben a klosterneuburgi Essl Múzeum – a gyűjtő házaspárra, Agnes és Karlheinz Esslre, valamint az általuk toborzott munkatársi gárdára jellemzően azonban nem annyira vissza-, mint inkább előretekintéssel. Többek között az Aspects of Collecting (A gyűjtés aspektusai) című kiállítással (2009. november 20.–2010. február 28.), amelyre tíz neves modern-kortárs gyűjteményt hívtak […]

Művészi nyomok az utcán

MúzeumCafé 17.

szerző: Martos Gábor

Ugyancsak a művészetnek egy igencsak speciális területét veszi górcső alá az Utcai nyomhagyás Magyarországon című kötet, amely előbb helyszínek és hordozófelületek, majd témák szerint is csoportosítva veszi számba mindazokat a művészi megjelenéseket, amelyekkel Magyarország városainak utcáin járva az elmúlt időben találkozhattunk. Az outsider arthoz hasonlóan mára már önálló művészeti irányzattá lett street art, azaz az […]

Gyógyító képek gyűjteménye

Pszichiátriai kezeltek munkái

MúzeumCafé 17.

szerző: Martos Gábor

Különleges kiadvánnyal „ünnepli” megalakulásának harmincadik évfordulóját a Magyar Pszichiátriai Társaság: Az art brut hazai mesterei címmel karcsú albumot adtak ki a hazai művészetterápiás csoportokban gyógyuló alkotók képzőművészeti munkáiból. A kötet szerkesztője dr. Németh Attila, aki maga is évek óta szervez ilyen foglalkozásokat, a kiadvány pedig igazi úttörő vállalkozás, hiszen Magyarországon eddig még soha nem jelent […]