„Legyen érdemes eljönni ide Budapestről is egy tárlat miatt” Kukla Krisztián filozófus, a Modem új igazgatója MúzeumCafé 25. szerző: Borsos Roland Fellélegezhetnek a debreceniek: filozófus irányítja továbbra is a város modern és kortárs művészeti központját. A gép forog, vagy ahogy Kukla Krisztián fogalmaz: beletanult szerepébe a most ötévessé váló Modem. A május végén általános helyettesből igazgatóvá előlépett docens a Nyíregyházi Főiskolát hagyta el a debreceni múzeumért. Dékánhelyettes volt, elméletben pontosan tudja, hogyan érdemes közvetíteni a szépművészetet. […]
Tanulságos borzongások, avagy sétálni a szívben Varga Benedek, az Év Múzeuma díjas Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatója MúzeumCafé 25. szerző: Jankó Judit Egy korszak tudásáról sebészetről és szepszisről az antibiotikumok feltalálása előtt. Arról, hogy egy agyburokig hatoló sérülést is túl lehet élni, ha valaki úgy érzi, van még dolga. A felismerésről, hogy akit mi már csak kórháznévadóként ismerünk, az kiemelkedő orvos volt. A szomorú igazságról, miszerint a közelmúlt történelmét rendszerint alárendeljük a jelen érdekeinek. Arról, hogy a […]
„Rákosi elvtársnál most jó!” A Rádió- és Televíziótörténeti Múzeum kalandos útja két kolléga hobbijától a megnyitásig MúzeumCafé 25. szerző: Rajcsányi Gellért „A színes, plasztikus, hangos televíziós készülék, életnagyságú képeivel és ismétlő szerkezetével akár hónapok múlva is lepörgethetjük az elmúlt eseményeket” – csodálkozott rá a rádiónál éppen hogy fiatalabb találmányra, a televízióra Molnár Ferenc író 1935-ben. A többi immár történelem. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió már önmagában a történelem része: előbbi 1925-től, utóbbi 1957-től vált […]
„Tudni fogunk így egy helyet, ahol vele holtan találkozhatunk” Petőfi Szülőház és emlékmúzeum, másodszor az év múzeuma MúzeumCafé 25. szerző: Vágvölgyi Nóra „Végre bentről gyereksírás hangzott, fiú született… Piros, ráncos arcú kis emberke volt, semmivel sem különb, mint ilyenkor akármilyen más csecsemő. Ő volt akire vártak, akit a történelem kiszemelt” – írta Petőfi születéséről Illyés Gyula. Petőfi Sándor, legismertebb magyar költőnk, 1923. január 1-jén, Kiskőrösön látta meg a napvilágot. A kiváló író, a márciusi ifjak vezére, az […]
A gyűjtő, aki biztosan hitt a saját ízlésében A bécsi Leopold Múzeum tízéves évfordulóján az alapítóról és a gyűjteményről MúzeumCafé 25. szerző: P. Szabó Ernő Tíz évvel ezelőtt, 2001. szeptember 21-én nyílt meg a bécsi MuseumsQuartierben a modern osztrák művészet világszerte legjelentősebb gyűjteményét, benne Egon Schiele több mint kétszáz alkotását őrző Leopold Múzeum. Az évfordulót, amely egybeesik az egykori császári istállók területén létrehozott múzeumi negyed tizedik születésnapjával, a múzeum egész éves rendezvénysorozattal ünnepli; a Jugendstil ékszerkiállítás, majd a Magie des […]
Konferencia, hangverseny, esküvő – vagy kiállítás? Múzeumaink egykor reprezentációs célra épült tereinek mai hasznosítása MúzeumCafé 25. szerző: Berényi Marianna Vitán felül áll: a múzeum reprezentációs tér. Azt viszont már múzeumteoretikusa válogatja, hogy ki milyen kontextusban elemzi: ki, mit és hogyan reprezentál. Ezúttal olyan dísztermekbe látogatunk el, amelyek eleve reprezentációs céllal épültek, és ma is akként működnek. Persze csak egy részüket tervezték múzeumi térnek, többségük kastélyok, megyeházák vagy más intézmények báltermeiből, tanácstermeiből alakult át múzeumi […]
Újra Udvarhelyen a székelység ezüstbe metszett jelképe – imho MúzeumCafé 25. szerző: Zepeczaner Jenő történész, a Haáz Rezső Múzeum volt igazgatója Az Erdélyi Fejedelemség államjogi alapját három nemzet [1] – a vármegyei magyar nemesség, a szabadrendű székelyek és szászok – uniója (unio trium nationum) [2] képezte. Az 1437-ben kötött szövetség, amelyet többször megújítottak, lényegében 1848-ig állt fenn. A 16. század közepén, amikor a török áradat elnyeléssel fenyegette egész Magyarországot, az Erdélyben működött, az új állam alapjait […]
„A látogatókkal szemben készséges barátságot tanusítsanak” MúzeumCafé 25. szerző: Debreczeni-Droppán Béla történész-levéltáros-szakmuzeológus, Magyar Nemzeti Múzeum A Nemzeti Múzeum történetében – és egyben a magyar múzeumtörténetben – az 1811-es esztendő különösen fontos: ebben az évben született meg az intézmény első szervezeti szabályzata és vezették be első hivatalos nyitvatartási rendjét. A nagyközönség előtt elsőként a Nemzeti Múzeum későbbi osztályai közül a Széchényi Országos Könyvtár nyílt meg 1803. augusztus 20-án. A gyűjtemény mindennap […]
Nemes Marcell, a mecénás portréi – imho Rippl-Rónaitól Kokoschkáig MúzeumCafé 25. szerző: Németh István művészettörténész, a kiállítás kurátora Rippl-Rónai Józsefet több évtizedes barátság fűzte a műgyűjtőként és mecénásként már életében legendává váló Nemes Marcellhez (1866–1930), akit az évek során több festményen, rajzon, valamint karikatúrán is megörökített. Ezek közül valószínűleg az a kiváló portré a legismertebb, amelyet a művész 1912-ben festett az akkor már nemzetközi hírű „marchand-amateur”-ről [1] (jelenleg: Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár). Ugyancsak érdemes […]
A múzeum tükröt tart önmagának Helyszíni szemle címmel kiállítás a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban – egy kiállítási intézmény változó szerepének értelmezése MúzeumCafé 25. szerző: Székely Katalin művészettörténész, a kiállítás kurátora. A szerző 2011-ben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kállai Ernő művészettörténészi-műkritikusi ösztöndíjában részesült A budapesti Ludwig Múzeum húsz évvel ezelőtt – akkor még a Nemzeti Galéria égisze alatt – nyitotta meg első állandó kiállítását, melynek alapjául Peter és Irene Ludwig adománya és hosszú távú letétje szolgált. A 70 (illetve a letétek esetében 95) művet a német gyűjtő-házaspár adományozta a magyar államnak annak fejében, hogy létrejöjjön egy olyan új […]