A gyűjtő, aki biztosan hitt a saját ízlésében A bécsi Leopold Múzeum tízéves évfordulóján az alapítóról és a gyűjteményről MúzeumCafé 25. szerző: P. Szabó Ernő Tíz évvel ezelőtt, 2001. szeptember 21-én nyílt meg a bécsi MuseumsQuartierben a modern osztrák művészet világszerte legjelentősebb gyűjteményét, benne Egon Schiele több mint kétszáz alkotását őrző Leopold Múzeum. Az évfordulót, amely egybeesik az egykori császári istállók területén létrehozott múzeumi negyed tizedik születésnapjával, a múzeum egész éves rendezvénysorozattal ünnepli; a Jugendstil ékszerkiállítás, majd a Magie des […]
Konferencia, hangverseny, esküvő – vagy kiállítás? Múzeumaink egykor reprezentációs célra épült tereinek mai hasznosítása MúzeumCafé 25. szerző: Berényi Marianna Vitán felül áll: a múzeum reprezentációs tér. Azt viszont már múzeumteoretikusa válogatja, hogy ki milyen kontextusban elemzi: ki, mit és hogyan reprezentál. Ezúttal olyan dísztermekbe látogatunk el, amelyek eleve reprezentációs céllal épültek, és ma is akként működnek. Persze csak egy részüket tervezték múzeumi térnek, többségük kastélyok, megyeházák vagy más intézmények báltermeiből, tanácstermeiből alakult át múzeumi […]
Újra Udvarhelyen a székelység ezüstbe metszett jelképe – imho MúzeumCafé 25. szerző: Zepeczaner Jenő történész, a Haáz Rezső Múzeum volt igazgatója Az Erdélyi Fejedelemség államjogi alapját három nemzet [1] – a vármegyei magyar nemesség, a szabadrendű székelyek és szászok – uniója (unio trium nationum) [2] képezte. Az 1437-ben kötött szövetség, amelyet többször megújítottak, lényegében 1848-ig állt fenn. A 16. század közepén, amikor a török áradat elnyeléssel fenyegette egész Magyarországot, az Erdélyben működött, az új állam alapjait […]
„A látogatókkal szemben készséges barátságot tanusítsanak” MúzeumCafé 25. szerző: Debreczeni-Droppán Béla történész-levéltáros-szakmuzeológus, Magyar Nemzeti Múzeum A Nemzeti Múzeum történetében – és egyben a magyar múzeumtörténetben – az 1811-es esztendő különösen fontos: ebben az évben született meg az intézmény első szervezeti szabályzata és vezették be első hivatalos nyitvatartási rendjét. A nagyközönség előtt elsőként a Nemzeti Múzeum későbbi osztályai közül a Széchényi Országos Könyvtár nyílt meg 1803. augusztus 20-án. A gyűjtemény mindennap […]
Nemes Marcell, a mecénás portréi – imho Rippl-Rónaitól Kokoschkáig MúzeumCafé 25. szerző: Németh István művészettörténész, a kiállítás kurátora Rippl-Rónai Józsefet több évtizedes barátság fűzte a műgyűjtőként és mecénásként már életében legendává váló Nemes Marcellhez (1866–1930), akit az évek során több festményen, rajzon, valamint karikatúrán is megörökített. Ezek közül valószínűleg az a kiváló portré a legismertebb, amelyet a művész 1912-ben festett az akkor már nemzetközi hírű „marchand-amateur”-ről [1] (jelenleg: Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár). Ugyancsak érdemes […]
A múzeum tükröt tart önmagának Helyszíni szemle címmel kiállítás a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban – egy kiállítási intézmény változó szerepének értelmezése MúzeumCafé 25. szerző: Székely Katalin művészettörténész, a kiállítás kurátora. A szerző 2011-ben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kállai Ernő művészettörténészi-műkritikusi ösztöndíjában részesült A budapesti Ludwig Múzeum húsz évvel ezelőtt – akkor még a Nemzeti Galéria égisze alatt – nyitotta meg első állandó kiállítását, melynek alapjául Peter és Irene Ludwig adománya és hosszú távú letétje szolgált. A 70 (illetve a letétek esetében 95) művet a német gyűjtő-házaspár adományozta a magyar államnak annak fejében, hogy létrejöjjön egy olyan új […]
Működőképesek-e a jelenlegi megyei múzeumi szervezetek, vagy inkább érdemes lenne átszervezni azokat, és ha igen, hogyan? MúzeumCafé 25. Limbacherné Lengyel Ágnes a balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatója Ahhoz, hogy megválaszolhassuk, vajon működőképesek-e a megyei múzeumi szervezetek, vissza kell tekintenünk keletkezésük időszakára. Magyarország vármegyéiben túlnyomó részt az első világháború előtt jöttek létre a vármegyei múzeumok, megyénként általában egy intézmény. Az akkori kapitalizmus vármegyénként jobbára egyetlen, jellemzően civil kezdeményezésként létrejött múzeumot tudott eltartani. Fölvetődhet a kérdés, […]
A hazai kultúra külföldi őrszemei – imho Mit és mennyire hatékonyan mutatnak meg művészetünkből a magyar intézetek? MúzeumCafé 25. szerző: Gréczi Emőke Nem könnyű feladat a külföldi magyar kulturális intézetek munkájának áttekintése, hiszen a fenntartón és az elveken (vagyis a működésüket meghatározó elméleten) kívül kevés hasonlóság fedezhető fel a tizenkilenc intézmény között. Talán nem is várható el ugyanolyan hatékonyság az igencsak különböző adottságokkal rendelkező kulturális központoktól, irodáktól, ahogyan a hazánkról alkotott kép is igencsak eltérő egy európai […]
A tudomány folyamatos jelenévé szerkesztett befejezett múlt MúzeumCafé 25. szerző: Berényi Marianna XXL – ez a spontán asszociáció tör az emberre, ha a Magyar Nemzeti Galéria XIX. Nemzet és Művészet. Kép és Önkép című időszaki kiállításához készült katalógus borítóján az évszámra pillant: MMX. Ösztönös a gondolattársítás, ha megemeljük a kötetet, amelynek mérete megkívánja, hogy asztalhoz üljünk, amikor kinyitjuk, és önkéntelen, amikor forgatjuk: alaposan feldolgozott súlyos témák tanúsítják, […]
Esti költőből nappali költő lett Konrad Sutarski, a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára nyugalmazott igazgatója MúzeumCafé 44. szerző: Marton Éva 1998-ban az akkor már több mint három évtizede hazánkban élő lengyel Konrad Sutarski kezdeményezésére jött létre a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára. A múzeum gyűjtőköre specifikus: a világon egyedüliként fő kutatási területe az ezeréves lengyel–magyar történelmi kapcsolatok és a magyarországi lengyelség története. Ennek az intézménynek volt igazgatója alapításától 2013-ig Konrad Sutarski, aki ezért a munkájáért […]