A kiállítás mint exportcikk

„Kis, működő kapitalizmus a szocializmusban” (Antal Pál grafikus)

MúzeumCafé 54.

szerző: Szőnyeg-Szegvári Eszter

A Hungexpo Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda Külföldi Kiállítási Igazgatósága a hatvanas évektől egészen a nyolcvanas évek végéig rendezett kereskedelmi jellegű¹, ipari árubemutató és országimázs kiállításokat külföldön. Az intézmény a Magyar Kereskedelmi Kamara külkereskedelmi részlegéhez tartozott, ahonnan 1965-ben vált ki, hogy később, az akkor még Magyar Vásár- és Kiállításszervező Iroda névre hallgató vállalatot, külügyminiszteri utasításra, […]

Kádár vidéki kis világai

A „helytörténeti mozgalom”

MúzeumCafé 54.

szerző: Keményfi Róbert néprajzkutató, egyetemi tanár, DE

A tudománytörténet egyik legizgalmasabb és érdekfeszítőbb kérdése, hogy milyen módon jutnak érvényre és válnak meghatározóvá, fő vezérlő gondolattá bizonyos elméletek, illetve mely úton váltják fel e magyarázati rendszereket más értelmezési minták, gondolati hálók. A paradigmaváltás szerkezetének (Thomas Kuhn) „tiszta” értelmezése mellett – ellentétben a természet-, illetve élettudományokkal – a térség megszenvedett történelme miatt Közép- és Kelet-Európában természetesen […]

Egységben volt az erő

A megyei múzeumi rendszer megszületése és sajátosságai

MúzeumCafé 54.

szerző: Basics Beatrix

A Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége jegyzéket állított össze 1944-ben a felügyelete alá tartozó közgyűjteményekről, egyéb muzeális gyűjteményekről és könyvtárakról.  A felsorolt közgyűjteményeket a következő kategóriákba rendezte fenntartásuk szerint: vármegyei, városi, egyesületi, egyházi, állami. Ez az utolsó pillanatkép a magyarországi vidéki múzeumokról a második világháború vége előtt. A hét vármegyei, hat egyesületi, egy egyházi és egy magánfenntartású múzeum mellett tizenkilenc […]

Alulról jövő múzeumalapítók

A kádár-rendszer civil kezdeményezésre létrejövő múzeumai

MúzeumCafé 54.

szerző: Berényi Marianna

A legtöbb múzeum genezise visszavezethető egyetlen emberhez, családhoz, kisebb csoporthoz, amely természetes velejárója, hogy az alapító(k) személye része lesz az intézmény identitásának. Elegendő csupán Széchényi Ferencre, a váci Tragor Ignácra, a szekszárdi Wosinsky Mórra vagy a debreceni múzeum alapítójára, Déri Frigyesre gondolnunk. Az adományozó, a múzeumalapító, a múzeum elindításán fáradozó főurak, egyházfők, polgárok alakjai, szándékaik évtizedekre, […]

Kádár Szentendréje – Magyarország vitrinje

Hogyan tanította meg Kovács Margit az országot múzeumba járni?

MúzeumCafé 54.

szerző: Kende Tamás

„Szentendre egyetlen múzeum. Mindenestül átitatottan az. Ebben a múzeum-masszában a templomok, miként a betonsárban az összetartó vashuzalok, vagy miként a hús és izomszöveteknek tartást adó csontozat – akként szerepelnek.”¹ Így lelkendezett Szentendréről 1963-ban Szeberényi Lehel, a kor emblematikus írója, aki évtizedekig a város egyik lobbistájaként tevékenykedett. Akkoriban a „múzeum-masszában” valójában egyetlen, alig évtizedes múltra visszatekintő, […]

Kiállítottak

A modern művészet emancipációja

MúzeumCafé 54.

szerző: Karácsony Ágnes

A nyolcvanas évek közepén Pál Lénárd fizikus lett az MSZMP KB új kulturális titkára. Bekerült a párt felső vezetésébe, megválasztották a művelődéspolitikai munkaközösség elnökének is. Aczél György utódává lépett elő. Rögvest elment a Magyar Képzőművészek Szövetségének ülésére a Budapesti Kongresszusi Központba. Beszédet mondott, s ebben kijelentette: „Magyarország képzőművészeti élete nem maradhat el a nemzetközi értékrendektől.” […]

Hatvan év után

A Nemzeti Múzeum 56-os kiállítása

MúzeumCafé 54.

szerző: György Péter

A forradalom alatt, majd leverése után képzőművészek, fotográfusok tűntek fel a pesti utcákon. Baranyay András, Borsos Miklós, Kusztos Endre, Rapaich Richárd október 23. és november 4. között a város több pontjára kiterjedő tüntetések, drámai események és harcok idején készítette el – érthetően gyors kézzel – rajzait, amelyeket amúgy vázlatnak láthatnánk, neveznénk, ha nem tudnánk, hogy hol […]

„Az élet nem zajlott nagyon máshogy”

Kötetlen beszélgetés Villangó Istvánnal a rendszerváltás előtti évtizedek múzeumirányításáról

MúzeumCafé 54.

szerző: Gréczi Emőke

Ha valaki régi múzeumi emberekkel beszélget, akkor előbb-utóbb elhangzik Villangó István neve. Nem véletlen, hiszen a mára jogutód nélkül megszűnt, valaha a múzeumi világ számos területén irányítói szereppel bíró Központi Múzeumi Igazgatóságnál vezetett irodát, majd a Művelődési Minisztérium közgyűjteményi osztályán dolgozott több beosztásban, miközben tíz miniszter és tíz miniszterhelyettes váltotta egymást fölötte. A beszélgetés közben csak […]

„A beavatkozási lehetőségeket kerestem”

Beszélgetés Pohárnok Mihállyal a modern iparművészet láthatóvá tételének kísérleteiről

MúzeumCafé 54.

szerző: Jankó Judit

Vannak karakterek, akiket új területek felfedezése izgat, és vannak, akik a múlt értékeinek megőrzésére teszik fel életüket. Pohárnok Mihály személye egyik kategóriába sem osztható be egyértelműen, pályája elején a modern magyar dizájn megteremtésén dolgozott, később ennek dokumentálásán fáradozott. Művészi alkotópályán indult, de az individualista út helyett rendszerszintű megoldásokban kezdett gondolkodni. Több mint negyven éve foglalkozik […]

Közönségsiker és tudományos igényesség

Bécsi beszélgetés Klaus Albrecht Schröderrel, az Albertina igazgatójával

MúzeumCafé 54.

szerző: Emőd Péter

Az Albertina nemzetközi mércével is kiemelkedő minőségű tárlatai – az interjú időpontjában éppen az orosz avantgárd művészetnek szentelt nagyszabású kiállítás – vagy a Szépművészeti Múzeummal kialakított kitűnő együttműködés mindig jó ürügyül szolgálnak egy beszélgetéshez Klaus Albrecht Schröderrel. Ezúttal többek között egy hosszú múzeumi pályafutás tapasztalatairól, az Albertina újrapozicionálásáról, a közönségsiker és a tudományos igényesség viszonyáról, […]