Romokból lett kis falu a város közepén "Az itt lakók életében is van valami műemlék jellegű." Beszélgetés Dragonits Tamással, a Várnegyed egykori építészével MúzeumCafé 53. szerző: Jankó Judit Dragonits Tamás kilencvenkettedik évében jár, és még mindig aktív, de azért tudja, hogy az élet véges, ezért nem várt a szerzőre: 2014-ben Szem-tanúság címmel megírta és magánkiadásban megjelentette mindazt, amit ő tud a budai Várnegyed történetéről. És sokat tud róla. 1954 óta budavári lakos, és a háború után az egyik legfontosabb alakja volt a Várnegyed […]
Kastélyok, templomok, múzeumok A szent vitustól az aranyművesek utcájáig MúzeumCafé 53. szerző: Basics Beatrix A prágai vár, pontosabban várnegyed (Pražský hrad – Hradčany) eredete a 9. századig követhető vissza, a világ egyik legnagyobb régi váregyüttese, amelynek területe csaknem hetvenezer négyzetméter, átlagosan ötszázhetvenegy méter hosszú és százharminc méter széles területet foglal el. Európai uralkodói székhely volt, cseh királyok, német-római császárok tartották itt udvarukat. Az első kőből emelt épület a területen […]
Az esztétika technológiája – imho A white cube, a fehér kocka mint adottság és mint módszertani döntés MúzeumCafé 53. szerző: Frazon Zsófia Egymásból nyíló fehér kiállítóterek, fal mellé épített áttetsző, egyenletes felületű, jól variálható, LEGO-szerkezetű installáció, fehér márványpadló, a műtárgyak mögött világos nyírfa, előttük plexifal. Belül egymástól nagyon különböző, hétköznapi és ünnepi tárgyak, fotók, festmények, dokumentumok, levelek, makettek, szuvenírek, naplók, használati és rituális tárgyak, mementók és emlékek – a múzeum és a levéltár gyűjteményében több mint száz […]
Kiállítóhely és/vagy látogatóközpont? A gyulai Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély MúzeumCafé 53. szerző: Basics Beatrix Békés megye földrajzilag az ország közepe volt abban az időben, amikor az uralkodó, III. Károly a gyulai uradalmat Harruckern János Györgynek (1664–1742) adományozta. 1729-ben bárói rangot kapott a megye legnagyobb birtokosa, majd főispánnak is kinevezték. A hatalmas terület azonban a török hódoltság után szinte lakatlan volt. A megye 1695-ben került a császári kamara fennhatósága alá. […]
A Nagy Háború a Hadtörténeti Múzeumban Szarajevótól Párizsig – és közte négy év MúzeumCafé 53. szerző: Berényi Marianna Magyarország a Nagy Háborúban 1914–1918 címmel nyílt meg hosszú kutatómunka után a világháborús katonák által alapított HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum új állandó kiállítása. A tárlat azon túl, hogy az intézmény első világháborús megemlékezéssorozatának egyik legfontosabb állomása, kilép a múzeumépületben látható kiállítások sorából vizuális és tartalmi szempontból egyaránt. A friss kutatási eredmények mellett a látogatók […]
Az eltűnt Csontváryk, Gulácsyk, Schielék – imho Nyoma is alig maradt a Neményi-gyűjteménynek MúzeumCafé 53. szerző: Juhász Sándor A két világháború közötti hazai műgyűjtés egyik jelentős alakja volt Neményi Bertalan, bár erről nemcsak az utókor, de kortársai többsége is vajmi keveset tudott. A nyilvánosságot kerülő ügyvéd és gyárigazgató tulajdonából feltűnt ugyan néhány alkotás egy-egy tárlaton, de gyűjteménye nagy része rejtve maradt a közönség előtt, mivel nem jelent meg róla ismertető sem szakmai, sem […]
„Picasso egyszerűen az alkotás szimbólumává vált” Beszélgetés Laurent le Bonnal, a párizsi Picasso Múzeum igazgatójával és Emilie Bouvard-ral, a Magyar Nemzeti Galéria kiállításának kurátorával MúzeumCafé 53. szerző: Emőd Péter A párizsi Picasso Múzeumot két éve vezető Laurent Le Bon az eddigi legnagyobb magyarországi Picasso-kiállítás megnyitójára érkezett Budapestre. A tárlat anyagának háromnegyed részét az általa vezetett múzeum biztosította, és a fiatal művészettörténész, Emilie Bouvard személyében ők adták a tárlat kurátorát is. A páros interjúban Le Bon többek között egy monografikus múzeum sajátos helyzetéről, az intézmény […]
„A kiindulópont a bizalom volt” Beszélgetés Juko Hasegavával, építése idején a kanazavai 21. Század Múzeuma Igazgatójával MúzeumCafé 53. szerző: Petrányi Zsolt művészettörténész, az MNG Jelenkori gyűjteményének vezetője Az Új Magyar Nemzeti Galéria épületére kiírt meghívásos nemzetközi pályázaton a Pritzker-díjas japán SANAA építésziroda nyerte el a megbízást. Egyik korábbi munkájuk a kanazavai 21. Század Kortárs Művészeti Múzeum, amely akkori igazgatója, Juko Hasegava szakmai ajánlásai alapján épült és nyílt meg 2004-ben. Az Artreview Power 100-as listáján az elmúlt két alkalommal is szereplő kurátor az […]
„Vidéken több a helyzet, a lehetőség” Kriston Vízi József etnográfus, a Kecskeméti Katona József Múzeum kultúraközvetítője MúzeumCafé 49. szerző: Kocsis Katica Kriston Vízi József 2012-ben kapta meg a Podmaniczky-díjat, azt a kitüntetést, amit azok között osztanak ki, akik különösen sokat tesznek épített és természeti környezetünk, kulturális örökségünk védelmében. Nem volt meglepő a díjazása, hiszen ha végignézünk etnográfuspályáján, akkor egyértelműen látjuk, hogy valóban erőn felül dolgozott a Kárpát-medence játékkultúrájának megóvásáért és megismertetéséért, valamint különféle kulturális intézmények népszerűsítéséért. […]
„Kétszáztízezer tárgyat kezelünk” Interjú Szekrényesy Rékával, a költözésre váró Néprajzi Múzeum gyűjteménykezelőjével MúzeumCafé 49. szerző: Jankó Judit A budapesti Néprajzi Múzeum 1872 óta gyűjti, archiválja, óvja, kutatja és közvetíti a magyarországi és azon kívüli közösségek tradicionális és modern tárgyi emlékeit a kulturális sokszínűség és a változó identitások megértéséhez. Munkatársai hangsúlyt helyeznek a társadalmi jelenségek kutatására és bemutatására is. Az intézmény megalakulása az eredetileg jogász, de a szabadságharc honvédtisztjéből az amerikai emigrációban neves […]