Milyen szakmai lehetőségek vannak Magyarországon szisztematikus régészeti feltárások elindítására és megnyugtató befejezésére? MúzeumCafé 49. Zsidi Paula régész, a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának igazgatója Magyarországon a 19. század utolsó évtizedeitől kezdődtek azok az ásatások, amelyeket már mai értelemben is rendszeres régészeti feltárásként kell értékelnünk. Céljuk a lelőhelynek – a korszak feltárási módszere szerinti – lehető legteljesebb megismerése volt, és a lehető legtöbb, a kor számára értelmezhető lelet gyűjtése. Ilyen […]
Ahol évszázados hagyományai vannak a régiségek megbecsülésének Sopron múzeumi rendszerének kialakulása és helyzete MúzeumCafé 49. szerző: Basics Beatrix Egy-egy hazai város mai múzeumi rendszerének kialakulásával már korábban is foglalkoztunk (Szentendre: MC22; Pécs: MC33; Győr: MC42) – most Sopron kerül sorra. A várost említve gyakran fogalmazódik meg egyedi, sajátos fejlődéstörténete, műemlékeinek gazdagsága. Nem véletlen, hogy a magyar műemlékvédelem egyfajta „mintaprojektje” éppen itt alakult ki a hatvanas években. Múzeumi téren is hasonló volt a helyzet: […]
Múzeumra lapot MúzeumCafé 49. Alighanem lehet valami a levegőben, hogy a közelmúltban két irodalmi-művészeti folyóirat is múzeumtematikájú számmal jelentkezett… Az újvidéki Híd „múzeumi különszámát” Gazsó Hargita, a Topolyai Mú-zeum múzeumpedagógusa vendégszerkesztette, és benne Ózer Ágnes történeti és problémafelvető bevezetője után Ricz Péter régész mesél a pályájáról, Fülöp Tiffany a múzeumot mint információs intézményt elemzi, Gazsó Orsolya pedig alapos szerbiai […]
Avantgárdtól „arriéregarde”-ig– művészet a Szent Anna-tó körül MúzeumCafé 49. 1990. július 29-én öt sepsiszentgyörgyi képzőművész – Baász Imre, Kopacz Attila, Damokos Csaba, Fazekas Gyula és Ütő Gusztáv; valamint egy zenész és két pantomimes – felment a városuktól nagyjából ötven kilométerre lévő Szent Anna-tóhoz, és ott a parton álló kápolnához Anna-napi búcsúra érkező zarándokok előtt különféle művészeti akciókat mutatott be. A kortárs képzőművészet új irányzatai […]
A múzeumi „saját” fotónak az az ára, hogy nem lesz ismert az anyag Tamási Miklós, a Fortepan Online Archívum alapítója MúzeumCafé 50. szerző: Marton Éva Eredetileg csak két barát hobbijából indult a ma már több mint ötvenezer digitalizált fotóval rendelkező online archívum, a Fortepan története. Tamási Miklós és Szepessy Ákos Magyarország hiánypótló képdokumentumait gyűjtötték össze, és gyűjtik folyamatosan mind a mai napig. A privát fényképeken keresztül elveszett pillanatokat, eseményeket, épületeket mutatnak be. Az 1900 és 1990 közötti időszak a fotózás […]
Az időalapú művészet műtárgyainak megőrzése különleges feladat Kónya Béla Tamás, a Ludwig Múzeum főrestaurátora MúzeumCafé 50. szerző: Jankó Judit Kónya Béla Tamás hivatalos beosztása szerint főrestaurátor és műtárgyvédelmi felelős a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban. Ez így nem hangzik különösebben érdekesnek, pedig amit valójában tesz az intézményben, az nagyon is izgalmas, de legfőképpen úttörő munka. Személyében egy a jövőbe tekintő restaurátorról van szó, aki a kortárs műfajon belül is a legkevésbé megfogható […]
„Kazónál a magánmitológia-építés nem múló divatjelenség volt” Rényi András esztéta, kurátor az El Kazovszkij-Tárlatról MúzeumCafé 50. szerző: Gréczi Emőke El Kazovszkij kiállítását nagyobb várakozás előzte meg, mint amekkora a közelmúltban lezárt életművek bemutatását szokta (bár sok ilyen nagyságrendű példát nem találunk): a művész mitológiája egy generáció mitológiája, tele feldolgozatlan esztétikai, társadalomtörténeti, kultúrtörténeti és pszichológiai kérdésekkel. A következő generációk pedig azt várták, hogy vajon van-e ebben a mostanra zárttá, kanonizálttá, kultikussá és misztikussá váló életműben […]
Huszonnyolc pesti vonatút a Csontváry-képekért Romváry Ferenc művészettörténész a Pécsi Képtár történetéről MúzeumCafé 50. szerző: Gréczi Emőke Hol van a méltó helye Csontváry Kosztka Tivadarnak a művészettörténetben és hol a kiállítóterekben? Feldolgozott-e az életmű, láthatók-e az alkotások? Ezektől a kérdésektől hangos manapság a művészeti közbeszéd a fővárosi kiállítás apropóján. Magától értetődő tehát Csontváryról azzal az emberrel beszélgetni, aki kiemelten fontos szerepet játszott abban, hogy a művek állandó otthont kaptak Pécsen, miközben részt […]
Egy múzeum küldetése A jeruzsálemi Museum on the Seam a különböző izraeli narratívák MúzeumCafé 50. szerző: Süveges Gréta A jeruzsálemi villamosvonal egyik, semmilyen szempontból sem különleges megállója közelében található a város egyik legjelentősebb, sajnálatos módon mégis igencsak periferiális reprezentációval rendelkező intézménye. Az épület maga annyiban „feltűnő” ugyan, hogy a vallásos, ortodox zsidó városnegyed megszokott, sok gyerekre utaló látványelemei – mint a balkonra kiakasztott száradó ruhák, a ciceszek vagy a fröccsöntött kismotorok – ezen […]
Tárlatok a szecessziós városházán A Szabadkai Városi Múzeum és a Vajdasági Magyar Képtár története és jelene MúzeumCafé 50. szerző: Ninkov K. Olga művészettörténész, a Szabadkai Városi Múzeum képzőművészeti osztályának tanácsosa A szabadkai múzeum megalapítása több mint százhúsz évvel ezelőtti történésekhez kötődik. A Magyar Királyi Vallás- és Közoktatási Minisztérium 1873. július 13-i kelt átiratában kívánatosnak tartja, hogy a tudomány és a művészet az országban minél szélesebb körben terjedjen, gyűjtemények, tudományos és művészeti célú egyletek által, a fejlettebb külföldi országok példájára vidéken is. A kiegyezést követően a […]