Látogasson el ön is Mátyás király egykori udvarába
MúzeumCafé 15.
Vajon milyen látvány tárulhatott Mátyás király szeme elé, amikor végigsétált a visegrádi palota udvarán, loggiáján, vagy éppen termeinek során? Ugyan kinek ne jutott volna eszébe ez a kérdés, amikor még gyermekként, vagy akár már a múltra kíváncsi felnőttként ellátogatott a Duna-parti város híres műemlék-együttesébe, amelyet történészek, régészek, restaurátorok a feltárt eredeti maradványok, emlékek, ábrázolások, leírások alapján ugyan folyamatosan igyekeznek mind pontosabban és pontosabban rekonstruálni, ám amelyről mindenki számára teljesen nyilvánvaló kell legyen, hogy tegyenek bármekkora erőfeszítéseket is a szakemberek, a 21. század palotája soha nem tud olyan lenni, mint a 15. századé volt.
Másfél évvel ezelőtt alighanem valami hasonló gondolatnak a jegyében rendezett kiállítást a Reneszánsz Év programsorozatának keretein belül a Magyar Nemzeti Múzeum Reneszánsz látványtár – Virtuális utazás a múltba címmel, hogy a mai technika minden csodájával felvértezve próbálják meg eredeti formájában bemutatni mindazt, amit a magyarországi reneszánsz építészet emlékeiből ismerünk. Nem csak azt, amit a viharos történelem ellenére még ma is, ha sokszor csak töredékeiben, vagy éppen az idők során újabb és újabb stílusokban átépített formájában láthatunk, hanem azt is, ami ma már csak leírásokból, korabeli ábrázolásokból, visszaemlékezésekből ismerhető. A kiállításban az eredeti kőfaragványok, metszetek, tárgyak mellett nagyméretű makettek és számítógépes animációk segítségével kaphattak képet a látogatók arról, hogyan is láthatták eleink eredetiben a magyarországi reneszánsz épített csodáit.
A tárlatnak nagy sikere volt, úgyhogy igazán nem meglepő, hogy a múzeum most egy hatalmas, kereken hétszáz oldalas albumban – ráadásul a kiállítás anyagához képest alaposan kibővített tartalommal – is kiadta a „reneszánsz időutazás” emlékeit. A több mint kéttucatnyi szakember sokéves munkájával összeállított kötet lapjain bejárhatjuk a visegrádi palotát, a tatai várat, az egykori nyéki kastélyt, az esztergomi Bakócz-kápolnát (amely ugyan a jelenleg leginkább eredeti formájában megmaradt reneszánsz építészeti emlékünk, ám amely szintén sok kisebb-nagyobb változáson, átalakításon esett át az építése óta eltelt évszázadok során), Érsekújvár, Sárospatak, Nagyvázsony, Komárom, Siklós, Diósgyőr, Győr, Eger, Szatmár várát, a pécsváradi apátság, vagy a gyulafehérvári bazilika egykor szintén (részben) reneszánsz stílusban (át)épített, mára azonban már ugyancsak alaposan megváltozott részleteit.
A könyv az egyes, eredeti formájukban rekonstruáltan megjelenített épületek, épületegyüttesek bemutatása mellett taglalja a korszak – alapvetően Mátyás és Beatrix uralkodásától a tizenötéves háború végéig tartó időszak – általános építészeti, erődtervezési, és ezzel kapcsolatban hadászati kérdéseit is, valamint az építészet mellett számos más tárgyi emlék (bútorok, fegyverek, síremlékek stb.) felvonultatásával is igyekszik közelebb hozni a magyarországi reneszánsz világát a mai olvasóhoz. Azt a világot, amelyből ezen a súlyos történelmi örökséggel terhelt tájon sajnos csak olyan kevés eredeti emlék tudott megmaradni, hogy a maga valóságában mutathassa ma is annak a kornak a nagyszerűségét. Ezek helyett, pontosabban mellett van tehát itt ez a szép kiadvány, amely ugyan nem került könyvesbolti forgalomba, ám a Nemzeti Múzeumban, valamint annak vidéki filiáléiban – Sárospatakon, Visegrádon, illetve Esztergomban – megvásárolható.
Reneszánsz látványtár – Virtuális utazás a múltba
Magyar Nemzeti Múzeum, 2009