AZ ARANY-HAGYOMÁNY NAGYSZALONTÁN MúzeumCafé 75-76. szerző: VADERNA GÁBOR Arany János nagyszalontai kultusza nem a költő halála után indult. A város már 1856-ban olajképet rendelt neves szülöttéről Barabás Miklóstól.1 Mindössze négy esztendő telik el tehát Arany távozása és az első figyelemre méltó kultikus tiszteletadási forma között. Mindazonáltal nyilván Arany János 1882-ben bekövetkezett halála után indulhatott el az a folyamat, amelynek során a város végérvényesen emlékezetpolitikájának […]
„A FÜGGÖNY UTOLJÁRA CSAPÓDOTT ÖSSZE” SZÍNHÁZAK ÉS HATÁROK MúzeumCafé 75-76. szerző: KARÁCSONY ÁGNES Színháztörténészek szerint 1918-ra egész Magyarországon a polgári léttel együtt járó belső igénnyé vált a színházba járás, és a közönség is hosszú időre „elveszett”, amikor az 1919/ 1920-as geopolitikai változások a teljes országterület kulturális rendszerét feldúlták. Ha csak a színházi struktúrát nézzük: nem csupán az utódállamok magyar társulatai kerültek válságba, ebből a szempontból – mutat rá […]
„Ám bár a jelent elvesztettük is, a jövőt még biztosíthatjuk…” Az Országgyűlés múzeuma a két világháború között MúzeumCafé 75-76. szerző: Feitl Írisz A magyar múzeumi rendszer a 19. század óta sokszor sajátos vonásokkal és megoldásokkal rendelkezett. Sajátosnak mondható az egykori Országgyűlési Múzeum alapítása is, amely nem a vallás- és közoktatásügyi tárca javaslatára,2 hanem Scitovszky Béla3 házelnök kezdeményezésére jött létre.4 1922-ben a nemzetgyűlés százezer koronát szavazott meg a múzeum alapítására,5 a törvényhozó testület pedig az 1923. január 20-i ülésén […]
AZ INTÉZMÉNYNÉLKÜLISÉG KIÁLLÍTÁSI GYAKORLATAI KÉT ESETTANULMÁNY CSEHSZLOVÁKIÁBÓL MúzeumCafé 75-76. szerző: NAGY ZSÓFIA A Trianon után Csehszlovákiába került múzeumok helyzetének esetlegessége ellenére a kiállítási reprezentáció a kezdetektől jelen volt mint a kisebbségi identitáspolitika fontos eszköze. Ezek a tárlatok elsősorban nem muzeológiai és kutatási céllal születtek, hanem a közösségépítés és népnevelés ideológiai szándéka alatt. Az ilyen típusú kiállítási gyakorlatoknak leginkább nagy történelmi töréspontok idején van jelentős társadalmi funkciójuk, ezért egy […]
A SELMECBÁNYAI BÁNYÁSZATI ÉS ERDÉSZETI FŐISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK KÖLTÖZÉSEI 1918 UTÁN MúzeumCafé 75-76. szerző: SZŰTS ISTVÁN GERGELY A Miskolci Egyetem és a Soproni Egyetem kétségkívül legértékesebb gyűjteményei az 1735-ben Selmecbányán alapított, majd onnan az első világháborút követően kényszerűen elköltöző Bányászati és Erdészeti Akadémia/Főiskola műemlékkönyvtárának kötetei.1 A Sopronba költöző főiskolából 1949-ben újonnan alapított Miskolci Nehézipari Egyetemre előbb a gépészek, majd 1949 és 1959 között a bányász és kohász szakok fokozatosan költöztek át Sopronból Miskolcra. A karok […]
A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításpolitikája a két világháború között MúzeumCafé 75-76. szerző: Gál Vilmos A Magyar Nemzeti Múzeum két világháború közötti történetének vizsgálata a kevés, illetve egyes területeket alig lefedő forrásanyag miatt komoly nehézségek elé állítja a kutatni vágyókat. Az intézmény iratanyagának jelentős része elpusztult, ezért elsősorban a múzeum éves jelentéseire, a fennmaradt iratanyagra, illetve a kiállításvezetőkre, katalógusokra és nem utolsósorban a sajtóban megjelent híradásokra alapozva lehet megrajzolni a Magyar […]
Fordulat a magyar múzeumügyben: a múzeumok új irányítási rendszere (1918–1922) MúzeumCafé 75-76. szerző: Kálnoki-Gyöngyössy Márton A 19. század első felében a Habsburg Birodalomban új fajta múzeumeszmény jelent meg: a nemzeti/tartományi múzeum a nemzet szükségleteit és képzését szolgálja, dicsőségét hirdeti, gyűjteményei a nemzet tulajdonában állnak, együttműködik az oktatási intézményekkel, és általában a szülőföld, a nyelv, az irodalom és a történelem megismertetését, valamint az irodalmi örökség terjesztését szolgálja. A birodalomban először Magyarországon jött létre […]
Menekülő tárgyak „Műtárgymentés” Magyarországon 1918 és 1920 között MúzeumCafé 75-76. szerző: Ablonczy Balázs Az 1918 és 1924 közötti időszak történetében az egyik feltárásra váró témakör a menekülteké. Azok száma, akik a trianoni békeszerződést megelőzően, illetve azt követően a maradék Magyarországra kerültek, 400 ezer és 500 ezer fő közé tehető – miközben pontos számot nem ismerünk, és vélhetően nem is fogunk ismerni.1 A magyar történetírás korábban kitért a határon túli […]
Nemzeti emlékhely, szoborpark, játszótér MúzeumCafé 75-76. szerző: Basics Beatrix A könyv borítója, Hans Götzinger (1867–1941) osztrák művész akvarelljének meseszerű életképével, a piros színű, iskolai füzeteket idéző betűkből megformált címmel azt sugallja, egy olyan könyvet veszünk kezünkbe, amelyet közhelyesen ismeretterjesztőnek szokás nevezni. Tudjuk azonban, hogy az úgynevezett ismeretterjesztés nem ellentéte a szakmaiságnak, netán tudományosságnak, épp ellenkezőleg: minél pontosabb, hitelesebb szakmailag és tudományos szempontból egy írás, annál […]
Egy Nagybánya-kutató kolozsvári örmény történetei MúzeumCafé 75-76. szerző: Jurecskó László „A MúzeumCafé tavaszi száma kiemelten foglalkozik majd a Trianon utáni magyar múzeumi helyzettel…” – szól a felhívás tőlem kiemelt részlete. Elgondolkodom, hiszen Jenő sohasem dolgozott múzeumban. Aztán eszembe jut, ha ez nem is áll, de az mindenképpen, hogy ő maga egy intézmény. Mégpedig a 19–20. századi erdélyi művészet élő nagylexikonja, jegyzeteiben gyűjtött ismeretei szinte minden, a […]