Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

11-1

Ki lehetett „a magyar szabadságharc kardjatörött lengyel harcosa”?

MúzeumCafé 59-60.

szerző: Basics Beatrix

Az 1848–49-es szabadságharc egyik ikonikus képe egy grafikai lap, amelyről Rózsa György ezt írta 1973-as, az események ábrázolásainak nagyon széles körét bemutató, Spira Györggyel közösen publikált kötetében: „A megsemmisítő vereség allegóriája: a magyar szabadságharc kardjatörött lengyel harcosa.”1 Hozzátette még Rózsa, hogy „erről a kompozícióról is készültek más – éspedig az 1830–31-i lengyel szabadságharcra vonatkoztatott – metszetsokszorosítások […]

09.-Scheiber

Múzeum a határon

Palestinian Museum, Rámalláh, Birzeit, Museum on the seam, Jeruzsálem

MúzeumCafé 59-60.

szerző: György Péter

1989-ben (május 18. és augusztus 14. között) volt látható Párizsban a Magiciens de la Terre1 a Centre Georges Pompidou, illetve a Grande Halle de la Villette épületében, s végül ez lett az a kiállítás, amely számos előzmény után, nem kis részben a kortárs történelem aktuális fordulatainak következtében, új értelmezési kereteket követelt és teremtett mind a […]

08-1

Hiányból erény

Gondolatok az MNG újrarendezett

MúzeumCafé 59-60.

szerző: P. Szűcs Julianna

Iskolai folyosó. Magyar gyerek valószínűleg ott, a tanórák szünetében találkozik először – persze reprodukciók formájában – a Visegráddal és a Tetemre­- hívással, az Egri nőkkel és a Majálissal. Az identitás részeiként ezek a művek éppúgy műveltségének részei lesznek, mint a Szép Ilonka és a János Vitéz, vagy mint Toldi és Kárpáti Zoltán, csak utóbbiakat, merthogy […]

07-4

Vissza a forrásokhoz – alapítók és alapítottak

A beszélgetést moderálta: Berényi Marianna és Sári Zsolt

MúzeumCafé 59-60.

Németh József, Knézy Judit, Páll István és Balassa M. Iván Szilágyi Lenke felvétele A szabadtéri néprajzi múzeumok nemcsak érdekes színfoltjai a magyar muzeo­- lógiának, hanem rendkívül népszerűek is. 2015-ben a szentendrei Szabad­téri Néprajzi Múzeum, a Szennai Skanzen, a Sóstói Múzeumfalu, a Göcseji Falu- múzeum, a Vasi Múzeumfalu és a szabadtéri néprajzi gyűjteményt felmutató Ópusztaszeri Nemzeti Történeti […]

06-3

Francia minta: komúzeumok

MúzeumCafé 59-60.

szerző: Edouard de Laubrie

Az „ökomúzeum” fogalmának eredete   ¶ Míg a legtöbb európai ország rendelkezik szabadtéri néprajzi múzeummal (a skandináv országok, Nagy-Britannia, Hollandia, Németország, Románia, Magyarország is), amelyek a leggyakrabban egy meghatározott helyen gyűjtik össze és mutatják be az adott nemzet különböző régióinak falusi lakóházait, Franciaországban nem örvend ilyen népszerűségnek az elgondolás, annak ellenére, hogy Georges Henri Rivière-ben, […]

05-3

Helyi feladatok – új lehetőségek A Den Gamle by Múzeumban

MúzeumCafé 59-60.

szerző: Martin Brandt Djupdræt

A Den Gamle By (A régi város) egy évszázadosnál régebbi, a városi életet bemutató, jelentős helyi és nemzetközi látogatottságnak örvendő szabadtéri múzeum a dániai Aarhusban. 2011-ben a Den Gamle By városi múzeumi feladatot is kapott, ami lehetőséget adott arra, hogy a közönség új körei számára is érdekessé, vonzóvá tegyük, a múzeumi prezentáció új lehetőségeit kihasználva. ¶ […]

04-1

A Skanzen-szenzórium

A nagyszebeni Astra Nemzeti Múzeumi központról

MúzeumCafé 59-60.

szerző: Keszeg Anna

Arne Dahl Europa Blues című regénye a stockholmi skanzenben elkövetett gyilkossággal indul: a rozsomákok által látszólag véletlenül megölt, rózsaszín öltözetű, vastag arany nyakláncos férfiról, akinek szétroncsolt holttestét a skanzenben találják meg, a későbbiekben kiderül, hogy az olasz maffia kis nőkereskedelmi hálózatok lefölözésével megbízott görög származású képviselője, akit orosz és ukrán lányok beszervezése miatt végez ki […]

03-1

Interkulturális dialógusok a skanzenekben

A szabadtéri múzeumok társadalmi múzeumi szerepvállalásai

MúzeumCafé 59-60.

szerző: Sári Zsolt

A hetvenes évektől kibontakozó új muzeológia (new museology) a kétezres évek elejére eljutott a kritikai muzeológiáig, Nina Simon 2010-ben megjelent kötete pedig már a részvé­teli muzeológiáról szól (Participatory Museum). A nemesborzovai harangláb a Felső-Tiszavidék tájegységben, 1973 Fotó: Szabó Jenő, Szabadtéri Néprajzi Múzeum ¶ Mára bebizonyosodott, hogy a múzeum nem lehet egy tekintélyen alapuló, kinyilatkoztató intézmény. Meg […]

02-14

Topológia és tipológia

A morfológiai szemlélet a magyar népi lakóház kutatástörténetében

MúzeumCafé 59-60.

szerző: Kavecsánszki Máté

Vitán felül áll, hogy egy adott nép vagy régió, táj, esetleg kistáj kultúrájának egyik legszembeötlőbb reprezentatív hordozója az épített örökség.1 Nem meglepő tehát, hogy a 19. század végén intézményesülő néprajztudomány is kiemelt figyelmet szentelt a Kárpát-medence hagyományos (népi) építészete vizsgálatának. A népi épületek iránti érdeklődés hamar, a nyugat-európaival szinte azonos időben jelentkezett, ezt bizonyítja az országos […]