A LEGENDÁK SZEMSZÖGÉBŐL MúzeumCafé 72. szerző: KARÁCSONY ÁGNES Beváltják a Színháztörténet nagyítóval – Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához 1920–1949 című könyv szerkesztői, Csiszár Mirella és Gajdó Tamás, amit a kötet elején ígérnek: a legérdekesebb dokumentumokból, magán- és köziratokból válogatnak. A korszak színháztörténeti, színházpolitikai jelenségeiről, finanszírozásairól, kiemelkedő bemutatóiról a forrásokat „beszéltetik”, s nem csak kuriózumokról. Olyan nagyszerűen sikerült ez a bőséges forrásfeltárás, hogy ennek […]
A BÉKÉSI POLGÁR FÉNYKORA MúzeumCafé 72. szerző: BASICS BEATRIX A Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának kiadásában megjelent Körök, egyletek – A civil társadalom története a dualizmus kori Békés megyében című tanulmánygyűjtemény és képeskönyv a levéltár munkatársainak írásait tartalmazza, sok-sok képpel és a képekhez tartozó hosszabb-rövidebb magyarázó szövegekkel. Békés megye a 19. században az ország közepe volt, a dualizmus korának minden előnyét élvezve. Még így is […]
TAKARÁSBAN MúzeumCafé 72. szerző: Gréczi Emőke Amolyan „salátaként” próbáltuk összeállítani a lap aktuális számát: múzeumi szakmai problémákat, kérdésfelvetéseket és megoldásokat, ezekre vonatkozó írásokat és interjúkat szerkesztettünk egymás mellé, hogy ezekből valamiképpen összeálljon egy olyan tematika, amely a közgyűjteményi háttérmunkát helyezi előtérbe. Végül úgy alakult, hogy a szövegekből létrejött egy képzeletbeli forgatókönyv egy képzeletbeli dokumentumfilmhez, amely egy ideális kiállítás megrendezéséhez vezető utat […]
CSONTOK ÉS MÚZEUMOK ANTROPOLÓGIAI NÉZŐPONTBÓL MúzeumCafé 90. szerző: WILHELM GÁBOR A gyűjtemények nem mindig ártatlanok. Darabjaik vagy csoportjaik időnként gazdát cserélnek, és ezek a cserék nem minden esetben „kiegyensúlyozottak”. Megfelelő források meglétekor e tulajdonváltások viszonylag jól rekonstruálhatók, és adott morális, etikai háttérelvek alapján értékelhetők. Ha ezek az elvek általánosak, közösen elfogadottak, egyértelműek, és nem állnak konfliktusban más elvekkel, akkor ez a fajta megítélés nem okozhat gondot. […]
SZINTI FEJMODELLEK A VITRINBEN EMBERTAN ÉS MORÁLIS KARTOGRÁFIA MúzeumCafé 90. szerző: KEMÉNYFI RÓBERT Prológus Debrecen, 2009. 10. 26. Tübingeni Egyetem Egyetemi Archívum … úrnak Tisztelt … Úr, azzal a kérdéssel és egyben kéréssel fordulok Önhöz, hogy el tudná-e nekem küldeni a következő dokumentumokat: Universitätsarchiv Tübingen, UAT 288/5 (Reisebericht von Sophie Ehrhardt, ca. 1980) Universitätsarchiv Tübingen, UAT 288/3 (Sophie Ehrhardt) Kérem, jelezze, hogy a dokumentummásolatok árát milyen formában […]
„PETŐFI ENNÉL SOKKAL GAZDAGABB” BESZÉLGETÉS KALLA ZSUZSÁVAL MúzeumCafé 93-94. szerző: GRÉCZI EMŐKE Hogyan tud egy kiállítás a politikai propaganda által (el)használt, az oktatásban és az iskolai ünnepségeken leegyszerűsített változatban megkapott Petőfi-képen változtatni? Hogyan tudja árnyaltabban bemutatni a költő kapcsolatrendszerét, a sokadszor kiállított relikviákat szövegekkel, nem pedig életrajzi adatokkal helyezni új megvilágításba? Az újragondolt Petőfiről és az újrarendezett kiállításról Kalla Zsuzsa kurátorral beszélgettünk. Vannak olyan tárgyak, amelyek nélkül […]
KÉT MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ ÉS A 19. SZÁZAD MAGYAR FESTÉSZETE MúzeumCafé 69-70. szerző: BASICS BEATRIX A 20. századi magyar művészettörténetben viszonylag későn fordult a figyelem a 19. század művészete felé. A múzeumi feldolgozás és kiállítások rendezése terén úttörő jelentőségű két kiváló szakember életműve. Mindkettőjük szakterülete a 19. század magyar festészete, annak kutatása, bemutatása és publikálása. Dománszky Gabriellával és Bakó Zsuzsannával beszélgettünk. Hogyan lettél művészettörténész? Dománszky Gabriella: Nos, kanyargós úton. A Fáy András Gimnáziumban […]
„KINCSEINK NEMCSAK A GYŰJTEMÉNYEK, HANEM A KUTATÓK IS” BESZÉLGETÉS KECSKEMÉTI TIBORRAL, A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MUZEOLÓGIA DOYENJÉVEL MúzeumCafé 69-70. szerző: KARÁCSONY ÁGNES Geológusként nemzetközileg elismert tudós Kecskeméti Tibor. Muzeológusként pedig őhozzá kötődik a magyar természettudományi múzeumi szakfelügyeleti rendszer korszerűsítése, fejlesztése. Tizenhárom évig volt főigazgató-helyettese a Magyar Természettudományi Múzeumnak. Két cikluson át vezette természettudományos szakemberként az Országos Múzeumi Tanácsot. 89 éves, a memóriája remek, s még ma is tanítja a természettudományos muzeológia alapjait az ELTE BTK-n. Megtiszteltetés volt vele […]
MÚZEUMOK A DIKTATÚRA ÁRNYÉKÁBAN FILEP ANTAL ETNOGRÁFUS EMLÉKEZIK MúzeumCafé 69-70. szerző: BERÉNYI MARIANNA Milyen volt a muzeológiai képzés a Rákosi-korszakban? Hogyan lehetett elhelyezkedni, miként zajlott a munka a vidéki kis múzeumokban? Kérdéseinkre Filep Antal etnográfus válaszol, akinek munkássága elsősorban az MTA Néprajzi Kutatócsoportjához, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Néprajzi Tanszékéhez kapcsolódik. A mostani beszélgetésünk mégsem a néprajztudományra fókuszál. Filep Antalt arról az időszakról kérdeztük, amikor ő tanult muzeológiát és amikor […]
„PETŐFI EGYÁLTALÁN NEM LÁTSZOTT” BESZÉLGETÉS ORMOS JÓZSEF FOTÓRESTAURÁTORRAL MúzeumCafé 69-70. szerző: KARÁCSONY ÁGNES Az itthoni néhány fotórestaurátor egyike: Ormos József a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa. Itt kezdte a szakmát, ennél a gyűjteménynél, csak még más helyszínen. Áttekintettük vele, hogyan indult Magyarországon a fotórestaurálás, hol tart most, és hova juthatna megfelelő technikai háttérrel és eszközökkel. Arról is beszélt, miért tartja fontosnak – a restaurálásnál is lényegesebbnek – […]