Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

Groningenbe elkerült dunaújvárosi lelőhelyű római kori agyagmécses (MNM-RR 47/1907.4.) tollrajz Paulovics István hagyatékában (Passuth Ödön munkája, MNM-RA Ha.2002.II.17.)

„SZOROSABBRA FOGJA FÜZNI A KELLEMES VISZONYT”

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ÉS A GRONINGENI EGYETEM (HOLLANDIA) KAPCSOLATAINAK KEZDETE AZ 1920-AS ÉVEKBEN

MúzeumCafé 74.

szerző: SZABADVÁRY TAMÁS

A Magyar Nemzeti Múzeum az első világháború és a Tanácsköztársaság halmozott terhekkel járó időszakát lezárva, súlyos anyagi nehézségekkel lépett az új évtizedbe. A közgyűjtemény vezetői a kialakuló új rendszerben jelentékeny erőbefektetéssel keresték azokat az utakat, melyekkel az egykori ellenséges országok területén fekvő intézményekkel felvehetnék a kapcsolatot – tanulmányom fókuszába ezen kezdeményezések egyik sikeres, ugyanakkor eddig kevéssé méltatott […]

Edwin Henry Landseer: Az öreg pásztort gyászoló kutyája, 1837. Olajfestmény

A VALLÁSOS TÁJTAPASZTALAT

RUSKIN ÉS A TERMÉSZET

MúzeumCafé 74.

szerző: RADNÓTI SÁNDOR

A Modern festők I. és II. kötetét (1843, 1846) a kétszáz éve született John Ruskin (1819–1900) Anglia tájművészeinek ajánlotta. A tájélmény és tájtapasztalat ezzel a paradigmatikus modern témaként jelent meg. A húszas éveiben járó szerző nem győzte hangsúlyozni, hogy a legnagyobb modern tájképfestő, Joseph Mallord William Turner (1775–1851) egyben minden idők legnagyobb tájképfestője. Első pillantásra ezt a querelle, […]

Szilágyi Lenke felvétele

„TÜNDÉR LALA IS HAZATÉRT”

INTERJÚ JANIKOVSZKY JÁNOSSAL, A MÓRA KIADÓ TULAJDONOSÁVAL

MúzeumCafé 74.

szerző: KARÁCSONY ÁGNES

Jövőre hetvenéves a Móra Kiadó: 1950-ben alakult, elsőként Fazekas Annát nevezték ki az élére, az Öreg néne őzikéje íróját. A Móra afféle „házi kiadója” volt – többek között – Kormos Istvánnak, Varga Katalinnak, Lázár Ervinnek, Csukás Istvánnak, Janikovszky Évának s jó néhány zseniális könyvillusztrátornak, köztük Réber Lászlónak, Reich Károlynak, Würtz Ádámnak, F. Győrffy Annának, K. Lukáts […]

Blattner Géza OSZMI

BÁBTÁR SZÜLETIK

A VÁNDOR BÁBJÁTÉKOSOKTÓL A REMSEY CSALÁDIG

MúzeumCafé 74.

szerző: LOVAS LILLA–SOMOGYI ZSOLT

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Mú­zeum és Intézet (PIM–OSZMI) Bábtárának egyedüli közgyűjteményként feladata a magyar bábművészet emlékeinek gyűjtése, őrzése, feldolgozása és bemutatása. Története az 1960-as évek végén kezdődött. Ekkor került az intézménybe Belitska-Scholtz Hedvig, aki kiemelkedően fontosnak érezte, hogy a magyar bábjátszás emlékei is helyet kapjanak a mú­zeum gyűjteményében. Ebben a folyamatban jelentős sikert […]

Lotz Károly falképe a Vigadó díszlépcsőházában

ÁRGYÉLUS KIRÁLYFI ÉS TÜNDÉRSZÉP ILONA A VIGADÓBAN

MúzeumCafé 74.

szerző: SZVOBODA DOMÁNSZKY GABRIELLA

A historizmus általában, de még inkább a 19. század közepén magyar földön patetikusan komoly stílus. Láttán a lélek emelkedik, a befogadó elgondolkodik, de semmiképpen sem szórakozik sőt mulat, a művek előtt pedig inkább elvonul, nem táncolva vagy pezsgős vacsora közben pillant rá. Márpedig Budapesten a 19. század második felében, a historizáló, világi falképfestés egy táncpalotában, a […]

Princev, E.–Hocsinszkij, J.: Csodák országa. Rendezte: Fábri Zoltán, Horvai István. Úttörő Színház, bemutató: 1949. szeptember 24. (plakát) OSZMI

„KI FIA BOCSA?”

AZ 1945 UTÁNI GYERMEKIRODALOM MAGASSÁGAI ÉS MÉLYSÉGEI

MúzeumCafé 74.

szerző: GRÉCZI EMŐKE

A cím Rákos Klárától származik, aki a munkásmozgalom régi harcosaként került az 1957-ben induló Dörmögő Dömötör főszerkesztői székébe, de más vonalon is meghatározta a korszak ifjúsági irodalmát, hogy mára teljesen feledésbe merüljön a tevékenysége. Egy, az Élet és Irodalomban zajló vitához szólt hozzá 1973-ban, aminek témája a gyermekirodalom állapotának áttekintése volt. Kiindulópontunk 1949, az Ifjúsági és […]

Petőfi Irodalmi Múzeum

A MESE ÚTJA

FOGLALKOZÁSOK A PETŐFI IRODALMI MÚZEUMBAN

MúzeumCafé 74.

szerző: EMŐD TERÉZ

Muzeológus könyvtárosként számomra a legnagyobb kihívás, hogy a múzeumi gyűjteményeket, az aktuális kiállításokat, valamint a helyszínt magát hogyan lehet felhasználni úgy, hogy a gyermeklátogatók – az élményen túl – valamilyen krea­- tivitásra vagy továbbgondolásra késztető többletet kapjanak. ¶ A szépirodalmi művek, a mesék és az irodalmi kiállítások sok tekintetben hasonlítanak: egyaránt jellemzi őket a szerteágazó tematika, valamint […]

Sárkányábrázolások a Néprajzi Múzeum gyűjteményének ácsolt ládáin Fotó: Joó Emese

JOÓ EMESE

A SÁRKÖZI SÁRKÁNY

MúzeumCafé 74.

szerző: CZINGEL SZILVIA

A gyermekeknek szóló múzeumi interpretáció legfejlettebb formája a gyermekmúzeum vagy gyermekkiállítás, amelyben a tudomány gyermeknyelven szól a gyermekekhez,1 és ahol éppen ezért nincs szükség arra a „korosztályra fordító” tevékenységre, amit a felnőttkiállításokban a múzeumpedagógusok végeznek annak érdekében, hogy a felnőtt-tartalmak és a gyermekvilág kapcsolódásait megtalálják. Egyes kiállításokban a felnőtteknek szóló tartalommal párhuzamosan futó vagy bizonyos pontokon […]

Hófehérke és a hét törpe, F. Györffy Anna rajza, először kiadva 1955-ben dia.osaarchivum.org

LELÉPTEK A FALVÉDŐRŐL

DIAFILM: A MAGYAROK TARTJÁK ÉLETBEN

MúzeumCafé 74.

szerző: HAMVAY PÉTER

A meséhez hozzátartozik a diafilm, legalábbis így volt ez az „átkosban”, de úgy tűnik, sem a rendszerváltás, sem a digitális forradalom nem volt olyan erős, hogy a diafilmet a múltba száműzze, a világon egyedül Magyarországon ma is jelennek meg új filmek. Sőt múzeuma is van a diának, az viszont a lehető legkorszerűbb: bárki otthonából végignézheti gyermekkora […]

Részletek a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely állandó kiállításából

JÁTÉK ÉS NAIV MŰVÉSZET

KIS MÚZEUMSZIGET KECSKEMÉTEN

szerző: BASICS BEATRIX

A világ legnagyobb játékmúzeumaként számon tartott Strong Museum of Toy vagy másképpen National Museum of Play alapítójának, Margaret Woodbury Strongnak a nevét viseli. A New York állambeli Rochester városában nyílt meg, alapítójának 1969-es halála után tizenhárom évvel. A nevében is nemzeti múzeumként megjelenő intézmény küldetésnyilatkozatában magát a világ legteljesebb, 400 ezer darabos gyűjteményét őrző játéktörténeti múzeumaként határozza meg, […]