Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

15-03

AZ ITÁLIAI MINTAKÖNYV

BISCHITZ GYULA ÉS AJÁNDÉKA A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMNAK

MúzeumCafé 69-70.

szerző: NAGY LÁSZLÓ

A Monarchia időszakának egyik jelentős, konzervatív ízlésvilágot képviselő magyar nagypolgári gyűjtője volt Bischitz Gyula ügyvéd és földbirtokos (Dunaföldvár, 1853. október 4.–Kaltenleutgeben, 1927. december 28.). A kortársak szerint egy „dúsgazdag pesti különc, flauberti regényalak” volt, aki – minden feltűnést kerülve – még „a temetésén is egyedül akart lenni”.1 Az elsősorban korabeli magyar és osztrák festményeket, porcelánokat és japán […]

14-02

SZÁZ ÉV TÁVLATÁBÓL

KÖZTULAJDONBA VETT MŰKINCSEK, 1919

MúzeumCafé 69-70.

szerző: JUHÁSZ SÁNDOR

Történelmi események a 20. század hazai műgyűjtésének rejtett kincseiről csak kivételes esetben lebbentették fel a fátylat. A Tanácsköztársaság időszaka olyan „szerencsés” helyzetet teremtett, hogy a korabeli magánkollekciók legjelentősebb műtárgyai nemcsak megismerhetők, de konkrét tulajdonoshoz köthetők lettek. 1918-ban az első világháborút elvesztő Osztrák–Magyar Monarchia széthullott, a hazai őszirózsás forradalomnak köszönhetően megalakuló Károlyi-kormány rövid idő után lemondott, a […]

13-04

ALFONS MUCHA TÖRTÉNELMI PILLANATA

A SZLÁV EPOSZ KELETKEZÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI (1911–1926)

MúzeumCafé 69-70.

szerző: REGŐS CSILLA

A független Csehszlovák Köztársaság 1918-as megalakulásának századik évfordulóján a prágai Obecní dům reprezentatív épületében kiállították Alfons Mucha Szláv eposzának tizenegy vásznát.1 A helyszín nem lényegtelen; éppen száz éve, hogy október 28-án Prága legjelentősebb szecessziós épületének klubhelyiségeiben kikiáltották a köztársaságot. Az évfordulóra a többéves felújításon átesett Nemzeti Múzeum Csehszlovákia történetét feldolgozó kultúrtörténeti kiállítással nyitott. A Prágai Nemzeti Galéria Első […]

12-02

„EGYEDÜL NEM LEHET MÚZEUMOT CSINÁLNI”

FÜZES ENDRE, A SKANZEN EGYKORI FŐIGAZGATÓJA

MúzeumCafé 69-70.

szerző: SÁRI ZSOLT

A címben idézett, a Skanzenben szállóigeként ismert és használt mondat Füzes Endrétől származik, aki a rendszerváltás évtizedében vezette a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeu­mot. Tevékenysége azonban jóval messzebbre mutat a nem egészen két főigazgatói ciklusnál: öt évtizeden keresztül volt meghatározó alakja a néprajzi muzeológiának. Jómagam 2001-ben, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba kerülésemkor találkoztam először személyesen Füzes Endrével. Bandi […]

11-03

MEZŐSI KÁROLY EMLÉKÉRE

MúzeumCafé 69-70.

szerző: ODLER ZSOLT főosztályvezető, Néprajzi Múzeum, Nyilvántartási és Digitalizálási Főosztály

Belépve az aszódi Petőfi Múzeum állandó kiállítására, egy emléktábla az első információ, amellyel a látogató találkozik. A táblán az arckép alatt rövid felirat: Dr. Mezősi Károly 1907–1971 Petőfi-kutató emlékére. Rátonyi József bronzból és vörös márványból készített domborművét 1972. október 26-án avatták fel. Jellegüknél fogva az emléktáblák viszonylag szűkös lehetőséget biztosítanak egy életmű bemutatásához, így ezzel az […]

10-04

PILLANATKÉPEK A PIM HANGTÁRÁBÓL

MúzeumCafé 69-70.

szerző: KABDEBÓ LÓRÁNT

Megelőző emlékek. A forradalom előtti nyáron a Bartók zenéjével ismerkedő harmadéves bölcsész két meghatározó élményt őriz emlékezetében rádióhallgatásaiból. Hallhatta Bessenyei Ferenc előadásában Illyés Gyula Bartók című versét, és egy életre szóló távlatot nyitott meg számára Tóbiás Áron interjúja Németh Lászlóval, aki kifejtette az azóta „Bartók-modellként” elhíresült nemzeti és műveltségi eszményét. (Akit később, személyes megismerkedésükkor ezért, valamint […]

09-01

A MEGYEI MÚZEUMI RENDSZER KRITIKÁJA

RENDHAGYÓ EMLÉKEZÉS KÉT MEGYEI MÚZEUMIGAZGATÓRA

MúzeumCafé 69-70.

szerző: KÁLNOKI-GYÖNGYÖSSY MÁRTON

Sokat töprengtem azon a felkérésen, amellyel a Múzeum­Café szerkesztői tiszteltek meg. Nevezetesen azt kérték tőlem, hogy mutassak be néhány jeles vidéki múzeumigazgatót, akik a megyei hálózat virágkora idején a vidéki múzeumügy alkotó és megkerülhetetlen személyiségei voltak. Ennek a felkérésnek nehéz nem eleget tenni, de előre kell bocsátanom, hogy a vidéki múzeumügy felidézendő jeles személyiségeit személyesen […]

08-02

KOVÁCS ÁKOS: AZ AVANTGÁRD TUDOMÁNY EMLÉKEZETE ÉS FELFEDEZÉSE

MúzeumCafé 69-70.

szerző: GYÖRGY PÉTER

Egy művész, aki – úgymond – megelőzi korát, eleget tesz a modernizmus szellemének, így tehát a független kultúrhérosz mítoszát jeleníti meg. Azok, akik követik őket, a korszellem, illetve a korstílus uralmának illusztrációjává válnak, vagy ugyancsak és későn kell igyekezniük, hogy függetlenségüket bizonyítsák, mondván, nem maradtak sem el, sem le semmiről, lévén a saját univerzumuk normái […]

07-01

„ÉN A MAGYAR HAZÁNAK A SZOLGÁLATÁBA AKAROM ÁLLÍTANI A TUDÁSOM”1

FÜLEP FERENC (1919–1986) PÁLYAKÉPE

MúzeumCafé 69-70.

szerző: DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA

Fülep Ferenc egyik, ha nem a legmeghatározóbb személyisége volt a magyar múzeumi életnek a 20. század második felében. Már egymagában az a tény, hogy 35 évig vezette – a leghosszabb ideig – a Magyar Nemzeti Múzeumot, érdemessé teszi őt arra, hogy megemlékezzünk sokrétű és jelentős munkásságáról. Ennek aktualitását e jelen szám tematikája mellett születésének idei […]

06-02

ÉRI ISTVÁN EMLÉKÉRE

MúzeumCafé 69-70.

szerző: BUZÁS GERGELY

Már csaknem tíz éve nincs közöttünk, de távozása máig ható űrt hagyott maga után. Akik nem ismerték, azok csak a hiányt érzékelhetik a muzeológia, régészet világában, de akiknek megadatott, hogy legalább élete egy-egy rövid epizódjában munkatársai lehettek, nevesíteni is tudjuk a veszteséget. Ha életútján végigtekintünk, szinte hihetetlennek tűnik, mennyi minden férhet bele egyetlen emberélet szűk […]