A KERT ÉS A TÁJ

MúzeumCafé 63-64.

szerző: RADNÓTI SÁNDOR

fejezet A két fogalom ellentmondása ¶ A kert az elkerítéssel kezdődik, a domesztikált természet elkülönítésével a vad természettől. Számos nyelvben, minden valószínűség szerint a magyarban is, maga a szó is összefügg ezzel, s a paradicsom szó etimológiája is a körülkerítéshez, körülfalazáshoz, illetve föld- vagy kőfallal körülvett kerthez vezet.1 A magas falakkal, sövényekkel vagy oszlopcsarnokokkal, házfalakkal körbefogott kert kizárja a […]

AZ EURÓPAI TÖRTÉNELEM HÁZA

BRÜSSZEL, LÉOPOLD PARK, EASTMAN-ÉPÜLET

MúzeumCafé 63-64.

szerző: György Péter

Az, hogy hol kezdődik el egy múzeumról szóló tanulmány, ugyanúgy lépték vagy nagyítás kérdése, mint egy kiállítás esetében. Az Európai Történelem Háza mikrotörténete és környezete, tehát a tér, ahol áll, fontos része a múzeumnak, még akkor is, ha a látogatók jelentős része – ugyanúgy, mint a világ számos más múzeumában – nem az intézmény társadalom- […]

LÁTHATATLAN GYŰJTEMÉNY

A TÖRTÉNELMI KÉPCSARNOK ÉS KIÁLLÍTÁSAI

MúzeumCafé 63-64.

szerző: Basics Beatrix

Az 1884. május 1-jén kelt uralkodói döntés értelmében Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelte el a Történelmi Képcsarnok felállítását, annak az intézménynek az alapítását, amelyről úgy tervezték, „a magyar történelem és művelődéstörténet festett, faragott és vésett emlékeit ölelve fel, múltunk alakjait és eseményeit ábrázolásokban mutassa” a közönségnek.1 A gyűjtemény legnagyobb része a Magyar Nemzeti Múzeum […]

AMBICIÓZUS SZECESSZIÓS ÖRÖKSÉGVÉDELMI TERVEK NAGYVÁRADON

A DARVAS–LA ROCHE-HÁZ

MúzeumCafé 63-64.

szerző: BIRÓ ÁRPÁD LEVENTE–KESZEG ANNA

2016 tavaszán alakult szecessziós múzeummá a nagyváradi Darvas–La Roche-ház, a szecessziós magánház, a Vágó testvérek alkotása. Az épületben korábban civilek éltek (az örökös a rendszerváltás után a felső szintet kapta vissza, majd ennek egy részét egy üzletembernek adta el, aki – némi átalakítással – magánlakásként használta), illetve az önkormányzati tulajdonban lévő felében 2001 óta a […]

MEG TUDJUK-E VÉDENI MÚLTUNKAT?

A KÖZEL-KELETI MŰKINCSVÉDELEM ESÉLYEI A 2010 ÉS 2015 KÖZÖTTI KONFLIKTUSOK FÉNYÉBEN

MúzeumCafé 63-64.

szerző: CSERI ANNA FLÓRA

Az Iszlám Állam terrorszervezet – más néven Iraki és Levantei Iszlám Állam (Islamic State of Iraq and the Levant – angol rövidítéssel ISIL) vagy Iraki és Szíriai Iszlám Állam (Islamic State of Iraq and Syria – ISIS) – legfőbb céljának a nyugati világ eltiprását, összeroppantását tűzte ki, nem csupán fizikai megsemmisítéssel, hanem az identitásra, hagyományokra […]

MŰGYŰJTÉS: EGYGENERÁCIÓS JÁTÉK?

EGY GYŰJTŐ, EGY HALMOZÓ ÉS A MAGYAR MÚZEUMI RENDSZER

MúzeumCafé 63-64.

szerző: Jankó Judit

Bár a gyűjtéstörténet nemzetközi szinten divatba jött művészettörténeti téma és kutatási terület, sokrétűen feldolgozott, olyan finom rétegeit is vizsgálták, mint a gendervetület vagy az afrikai tárgyak bekerülése az európai vérkeringésbe, itthon viszont jobbára a műkereskedelmi indíttatású, kereskedelmi galériák által kiadott munkák válnak láthatóvá, amelyeknek nem egyértelmű a szakmai megítélésük. Pedig a látszólag esetlegesen egymás mellé […]

MODERNIZMUS ÉS BIOPOLITIKA

AZ EGYKORI TÁRSADALMI MÚZEUMRÓL

MúzeumCafé 63-64.

szerző: ŐZE ESZTER

Márai Sándor 1939-ben közölt Finn nő című novellájában az egyedül utazó és Budapestet felfedezni vágyó öntudatos finn tanárnő négy nap alatt végzett a város hivatalos látnivalóival: miután sétált a Várban és a Margitszigeten, megnézte a Szépművészeti Múzeumot, majd a Népegészségügyi Múzeumot, és végül felment a Gellért-hegyre.1 A novella a Tolnai Világlapjában jelent meg, tehát egy olyan […]

HOL VANNAK A NÉPIEK?

A DEMOKRATIKUS ÉS EMANCIPATORIKUS KÖZNEVELÉS HIÁNYA MAGYARORSZÁGON

MúzeumCafé 63-64.

szerző: K. HORVÁTH ZSOLT

„A körülmények megváltozásáról és a nevelésről szóló materialista tanítás megfeledkezik arról, hogy a körülményeket az emberek változtatják meg, és a nevelőt magát is nevelni kell. (…) A körülmények megváltoztatásának és az emberi tevékenységnek vagy önmegváltoztatásnak egybeesését csak mint forradalmi gyakorlatot lehet felfogni és racionálisan megérteni.” 1   Karl Marx: Tézisek Feuerbachról, 3.   ¶ Az utóbbi néhány […]

A BELSŐ ETNOLÓGIA HIÁNYA

MúzeumCafé 63-64.

szerző: Kuti Klára

Peter Sloterdijk két, 1989-ben, illetve 1990-ben írt párhuzamos esszéjében ugyanazt a metaforát használta érveinek alátámasztására, a múzeum mint a modern világegész metaforáját.1 Gottfried Korff 2001-ben – a Budapesten rendezett SIEF-konferencián – múzeumelméleti kérdésként értelmezte Sloterdijk egyik, a modernség kritikájaként megfogalmazott mondatát. Ez a szöveg 2002-ben jelent meg magyarul a Néprajzi Értesítőben.2 2007-ben Peter Weibel kötetbe […]

A MÚZEUMCAFÉ KÖRKÉRDÉSE

Mit érez HIÁNY-nak a maga területén vagy a hazai múzeumi rendszerben, milyen HIÁNY-osságot tart a legégetőbbnek?

MúzeumCafé 63-64.

szerző: DABI-FARKAS RITA

¶ A magyarországi múzeumokban nem láthatók konkrét akadálymentesítési stratégiák. Nagyon fontos, hogy itt az akadálymentesítés alatt semmi esetre sem csak az épületek akadálymentesítését kell érteni, hanem azokat a törekvéseket, amikor a programkínálatot törekszünk szélesebb társadalmi rétegek számára is elérhetővé tenni azokon a körökön túl, amelyek tagjai a gyakori múzeumbajárók, akik társadalmi és szociális helyzetük révén egyértelműen a […]