A BÉKÉSI POLGÁR FÉNYKORA
MúzeumCafé 72.
A Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának kiadásában megjelent Körök, egyletek – A civil társadalom története a dualizmus kori Békés megyében című tanulmánygyűjtemény és képeskönyv a levéltár munkatársainak írásait tartalmazza, sok-sok képpel és a képekhez tartozó hosszabb-rövidebb magyarázó szövegekkel. Békés megye a 19. században az ország közepe volt, a dualizmus korának minden előnyét élvezve. Még így is lenyűgöző szembesülni a megyei civil élet gazdagságával. Erdész Ádám kötetindító írása kiválóan érzékelteti azokat a jelentős változásokat, amelyek ahhoz vezettek, hogy „az egyén szabadságán alapuló polgári társadalomban” az emberek létrehozhatták a „maguk identitását és érdekeit megjelenítő egyesületeket”. Ez a kötet nem az első a témában, forráskiadványok, konferenciák, kiállítások előzték meg.
¶ 1878-ban a történelmi Magyarországon 3995 egyesület működött: olvasókörök, közművelődési, gazdasági, szakmai, önsegélyező, jótékonysági és sportegyesületek. Békés megyében az első egyesület 1804-ben alakult, az 1840-es évekre a megyei településeken sorra jöttek létre a kaszinók, olvasókörök. A társas körök a műveltség általános szintjének emelését, a közjó előmozdítását tekintették feladatuknak, akár egy kistelepülés bérelt helyiségében vagy egy városi székházban működtek. Fontos szerepük volt az önsegélyező egyesületeknek, a befizetésekkel arányos támogatást kaphattak a tagok az élet súlyosabb költségeire, mint a leányok kiházasítása vagy a temetések. A jótékonysági egyesületek a nők társadalmi szerepvállalásának terepeiként az árvaellátásban és a gyógyításban kaptak feladatot. Az egyes körök és egyesületek létszáma jelentős volt, akár több száz fő, és vagyonuk is tekintélyes, ami megnyilvánult a székházépítésekben is. Könyvtár, biliárdszoba, rendezvényterem várta a tagokat az épületekben, amelyekben gyakran működtek vendéglők, ezek bérleti díja is az egyesületek vagyonát gyarapította.
¶ A kaszinók persze „férfimulatságok” voltak, ami például a békéscsabai alapszabályának első pontjából is kitűnik: „A’ békéscsabai casinónak tagja lehet akármely renden lévő, jó erkölcsű s’ illendő magaviseletéről ismert férjfiú.” A tagok olvasmányaival a csabai kaszinó 1843-as könyvrendelése ismertet meg bennünket: Montesqieu és Bölöni Farkas Sándor, a reformkori írók nagyjainak „összes munkái”, „Az Éjszakamerikai Egyesült Országok történetei”-nek 1836-os kiadása, történeti, jogi politikai művek, folyóiratok (Életképek, Magyar Gazda, Pesti Hírlap és még sok más).
¶ Hann Lajos (1818–1891) evangélikus lelkész, helytörténész, a csabai Kaszinó jegyzője visszaemlékezéseiben Békés vármegyét a legszabadabb elvű vármegyék egyikének nevezte. Ennek a szabadelvűségnek a megnyilvánulásai voltak nemcsak a kaszinók, hanem a társaskörök különféle típusai – a városrészi, falusi és tanyasi olvasókörök a társadalom alsóbb rétegeit kapcsolták be az egyesületi életbe. Ezek száma Békés megyében messze meghaladta az országos átlagot, egy-egy településen akár négy-öt kör is létesült. A 19. század hatvanas–hetvenes éveiben jött létre a többségük, volt, ahol a tanyai bolt és kocsma volt az olvasókör otthona, mint például a Szarvas-tanyák szövetkezeti üzlete.
¶ A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat az ország harmadik legrégebbi múzeumának, az 1868-ban alapított gyulainak lett a létrehozója. A Békéscsabai Múzeum Egyesület alakuló ülése csak 1899-ben volt, 1914-ben azonban már felavatták a Közművelődés Házát, a mai Munkácsy Mihály Múzeumot.
¶ Sokféle céllal jöttek létre körök, egyesületek – az orosházi Káromkodás Elleni Egyesület, a Békés Városi Erkölcs Nemesítő Egyesület mellett dalkörök, tanító egyesületek például. A színház- és színpártolás eredménye lett a gyulai Erkel Színkör, Szarvason 1898-ban a Nyári Színkör, 1902-ben az orosházi Nyári Színkör, 1914-ben a békési Színpártoló Egyesület.
¶ A gazdasági egyesületek célja a tagok érdekképviselete, valamint szakmai ismereteik gyarapítása volt. Később a gazdakörök is egyesületi támogatással jöttek létre. Az 1870–80-as években egyre több lett a foglalkozás szerinti társadalmi, szakmai érdekvédelmi szervezet, mint például a Gyulai Iparos Ifjúság Önképző Egyesülete vagy az orosházi Kereskedelmi Csarnok. Iskolákat is alapítottak, és az egyleti értesítőben a tagok térítésmentesen reklámozhatták terményeiket és termékeiket.
¶ Az önsegélyező és jótékonysági egyesületek a mindennapi élet nehézségeinek leküzdésében segítették tagjaikat, az adománygyűjtésben részt vett a leggazdagabbaktól a legszegényebbekig mindenki. A jótékonysági koncertek, előadások, bálok bevételéből jutott a szegények ellátására, például szegényházak építésére, erről a községek is gondoskodtak. A századfordulóra Békés megye tíz nagyobb településén működött ilyen intézmény.
¶ A sportegyesületek jelentősen elősegítették a hivatásos sportélet, bajnokságok létrejöttét. Ezekből egyre több alakult az első világháborút követően is.
¶ A második világháború végével elkezdődött az egyesületi élet felszámolása – önfeloszlatás, betiltás vagy teljes állami ellenőrzés révén az 1940-es évek végére lényegében meg is szűnt a megyében a civil élet. Hogy ez mekkora veszteség, annak felmérésében rengeteget segít a kötet múzeumi és levéltári gyűjteményekből válogatott különleges képanyaga, olyan érdekességekkel és ritkaságokkal, amelyekkel szinte soha nem találkozhatott korábban az olvasó. Hozzá kell tennünk, a képek adatainak közlése nemcsak hogy nem hiányzik, mint sok hasonló jellegű kötetben, de mintaszerű is, az érdeklődő olvasók mellett a kutatók számára is nagy segítség ez.
¶ Bódán Zsolt a fenti kötet egyik szerzőjeként önálló monográfiával is jelentkezett 2018-ban. A Polgári életmód – polgári mentalitás. A gyulai Ladics család élete a 19–20. század fordulóján című könyv egy vidéki értelmiségi polgárcsalád hagyatékát dolgozza fel, egy olyan hagyatékot, amely a szerző megfogalmazása szerint a maga nemében a polgárság életének egyedülálló történeti forrása és dokumentuma a dualizmus korából, illetve a két világháború közötti időszakból. S hogy miért egyedülálló? Mert ilyen teljességű hasonló hagyatékot nem találhatunk ebből az időszakból: ránk maradt a több ezer tételt számláló családi irattár s a teljes tárgyi hagyaték, a családnak több mint egy évszázadon át otthonul szolgáló lakóház, annak bútorzata, felszerelése, a használati és személyes tárgyak és a könyvtár.
¶ A Ladics-hagyaték 1978-ban került Gyula városához, két, akkor még a házban élő családtagtól, életjáradék fejében. Az anyagot a városi tanács szétosztotta az Erkel Ferenc Múzeum, a Békés Megyei Levéltár és a Mogyoróssy János Városi Könyvtár között. A helyzet így is maradt sajnos. A nyolcvanas években a családtagok elhunytával kezdődött el a ház kiállításának megszervezése, s 1989-ben nyílt meg a közönség előtt. A hagyaték szakmai feldolgozása csak 2005 után kezdődött el, a Corvin János városi múzeum létrejöttével. Több mint 7000 levél, ugyanennyi képeslap, 3500 fénykép, 5000 darab vegyes dokumentum leltározása vált szükségessé. 2008-ban elkészült az anyag adatbázisa, folyamatosan születtek a publikációk. 2011-ben a városi költségcsökkentés jegyében megszüntették a Corvin János Múzeumot, a gyulai kiállítóhelyeket egy önkormányzati nonprofit kft. működtette tovább, ily módon a Ladics-ház csaknem negyedszázados múzeumi működési engedélyét visszavonták, és ez kritikus helyzetet jelentett a hagyaték védettsége szempontjából. A szakmai munka megtorpant, a gyűjtemény egésze még mindig nincs feldolgozva. A nyitvatartás a nyári hónapokra szűkült le. Mindezek következtében a tavaly megjelent kötet jelentősége is igencsak megnőtt.
¶ A kiadvány a család történetének bemutatásával kezdi a feldolgozást, a 18. századtól, három generáción keresztül. Ezt követi a környezet bemutatása: a család több városi és vidéki ingatlannal is rendelkezett ugyan, de a legjelentősebb, központi ingatlan szerepét kétségtelenül a ma Ladics-ház néven ismert, a kiállításnak is otthont adó épület töltötte be, amely 1863-ban került a famíliához, Ladics György Sztojanovits Krisztinával kötött házassága révén, hozományként. A bútorok, a használati tárgyak csak részben jelennek meg a 20. század eleji leltárban, a családtagok életvitele azonban a hagyaték révén rekonstruálható. Ezt elsősorban a tisztes megélhetést biztosító vagyon megőrzése és gyarapítása jellemezte, a takarékos életvitel eszménye. Külön fejezetek ismertetik a férfiak és a nők világát, az ezekhez kapcsolódó dokumentumok révén, és képet kapunk a gyermeknevelés mikéntjéről, a társasági életről, a szabadidő eltöltéséről, az ünnepek szokásairól, az emberélet fordulóiról, de a polgári életmód és mentalitás alapelemeiről is.
¶ A könyv viszonylag kevés illusztrációt tartalmaz, annál gazdagabb azonban a források használata tekintetében. Nagy szükség volt e mű megszületésére, különösen a jelenlegi helyzetben – ennél már csak a mielőbbi teljes szakmai feldolgozás (és közzététel) lenne szükségesebb.
Körök, egyletek – A civil társadalom története a dualizmus kori Békés megyében.
Szerk.: Erdész Ádám, Gyula 2018
Bódán Zsolt: Polgári életmód – polgári mentalitás. A gyulai Ladics család élete
a 19–20. század fordulóján. Gyulai Füzetek 19. Szerk.: Erdész Ádám. Gyula 2018