Sztárok a sivatagban
MúzeumCafé 14.
Azt, hogy az Egyesült Arab Emirátusok a világnak ma az egyik nemcsak leggyorsabban, de egyben leglátványosabban is fejlődődő területe, napról napra láthatjuk a hírekben, az onnan érkező képeken, filmeken. A sivatag homokjából, vagy éppen a tengerre „épített” mesterséges szigeteken gyors egymásutánban bújnak elő az újabbnál újabb, csodálatosabbnál csodálatosabb épületek. Ezekről a vagy már meglévő, vagy még csak tervezett, legkülönfélébb rendeltetésű csodapalotákról állított össze egy látványos albumot az olasz szerzőpáros, funkciók szerint rendszerezve benne a lakóépületeket, az irodaházakat, a szállodákat, a sportlétesítményeket és – ami bennünket itt és most a legjobban érdekelhet – a múzeumokat. Merthogy, mint azt ugyancsak tudhatjuk a hírekből, múzeumok is szép számmal épülnek a világ kulturális turizmusába egyre nagyobb vonzerővel bekapcsolódni kívánó, és az erre a célra fordítható pénzzel már most sem takarékoskodni kényszerülő országban. És nem is akármilyen múzeumok, hiszen tudjuk, lesz itt többek között „helyi” Louvre és a világ egy újabb Guggenheim-„lerakata” is. A nem akármilyen intézmények új épületeihez pedig természetesen nem akármilyen tervezők is dukálnak: a francia múzeum itteni, 2012-ben megnyitni szánt épületét a francia Jean Nouvel, az ugyancsak nagyjából addigra befejezni gondolt Guggenheim Abu Dhabiét pedig Frank Gehry, a Bilbaóban már egy új Guggenheim-épületet világsikerre vitt torontói születésű építész álmodta meg.
A kötet szerzői számos látványtervvel, fotóval, rajzzal illusztrálják a két világsztárnak az egyes múzeumokhoz társított építészeti koncepcióját, mutatják be azt, hogy milyennek is gondolja így a harmadik évezred elején a világ ma talán két legjelentősebb építésze azoknak az intézményeknek a megjelenítését, amelyeknek a világ kultúrkincseinek legjava bemutatása lesz a feladata, illetve hogy ezek az épületek hogyan fognak beleilleszkedni abba az általános látványba, amelyik az elkövetkező évektől majd nemcsak hogy hosszú időre meg fogja határozni ennek az Öböl-parti országnak a képét, de egyben alighanem fontos mintaként is fog állni a jövő városépítészei előtt. És persze a terveket, elképzeléseket vizsgálgatva megismerhetjük azt is, hogy ez a két fantasztikus térteremtő-művész hogyan gondolkodik a funkcionalizmusról, azaz arról, hogy az általuk megálmodott épületek hogyan ne szakadjanak el a realitásoktól, vagyis attól, hogy végső soron majd praktikusan és kényelmesen használható terei legyenek mindannak, amit a múzeumi szakemberek bennük a látogatók elé fognak tárni; arról, hogy az épületek hogyan tudják majd segíteni a bennük létrehozandó kiállítások befogadását.
De a két nagy múzeum tervei mellett ráadásul a kötetben még olyan, talán kevésbé „sztárolt” intézményekkel is megismerhetünk, mint például az Abu Dhabi-i Tengerészeti Múzeum.
Oscar Eugenio Bellini – Laura Daglio: Az építészet új távlatai
Vízió és valóság határán, Dubaitól Abu Dhabiig.
Alexandra Kiadó, 2008, 304 oldal