Trendi és retro
A hódmezővásárhelyi Emlékpont
MúzeumCafé 2.
A múltat ki kell beszélni – gondolták az Emlékpont Múzeum megálmodói –, hiszen ha nem tisztázottak a tegnapelőtt kényes, fájdalmas kérdései, akkor a következő generációk is még a nagyszülők idejéből származó sérelmekkel bajlódnak majd. Ebből kiindulva jött létre a Magyarországon, de egész Kelet-Európában is egyedülálló Emlékpont, amely Hódmezővásárhely történetének legutóbbi évtizedeit dolgozza fel.
Már az intézmény neve is sokatmondó: Madácsy Tamás történész, a kiállítóhely vezetője szerint az Emlékpont egyrészt az egyetlen pontba, egyetlen kiállításba sűrített emlékek helye, ahol mindenki a maga szemszögéből tekinthet vissza az elmúlt fél évszázadra, másrészt záró pont is, hiszen Hódmezővásárhely ezzel a kulturális-oktatási centrummal lezárta a közelmúltját, vagyis pont került egy hosszú mondat, egy hosszú történet végére.
Az Emlékpont stílusában, vizuális megjelenésében illeszkedik napjaink világához, a manapság használatos nyelvi és képi környezethez. Miközben egyértelműen értékőrző intézmény, teljes mértékben kiszolgálja azokat az igényeket, amelyek elvárhatók egy modern múzeumtól. Leegyszerűsítve: egyszerre trendi és retro. Úgy manipulálja a látogatót, hogy erősen hat ugyan az érzelmekre, mégsem telepszik rá, nem köti gúzsba. Még egy mai diáknak is élményt nyújthat, aki az F. Kovács Attila által tervezett épületben Kovács Ákos zenéit hallgatva nézheti végig a kilenc kiállítóteremben elrendezett bemutatót.
Sokan „kis Terror Házának” is nevezik a vásárhelyi Emlékpontot, ám Madácsy Tamás szerint a két kiállítóhely nézőpontja nem azonos. Míg a Terror Háza főként a nyilas és a kommunista diktatúra áldozatainak az emlékhelye, így az 1963 utáni évekre, a kádári konszolidáció korára már nem tekint ki, addig az Emlékpont Hódmezővásárhely fél évszázados pártállami múltját dolgozza fel, egészen 1990-ig. Az itteni kiállításnak így része a „puha diktatúra” világa is, emiatt ez a tárlat kevésbé sötét tónusú.
Az Emlékpont azonban nem pusztán egy látványos és magas szintű technikával ellátott kiállítóhely, hanem oktatási- és kutatóközpont is. A tárlaton látható videóinterjúk, a kiállításon futó filmek, sőt a teljes digitalizált gyűjtemény megtekinthető a múzeum kávézójában, illetve a kutatóteremben. Ma már mintegy kétszáz, 45-50 perces interjút találhatnak meg itt és használhatnak fel a korszak iránt érdeklődők. Az interjúalanyok között ott vannak a helyi politikai, gazdasági és kulturális élet egykori szereplői, de megszólalnak a Hódmezővásárhely mindennapjairól beszélő polgárok is.
Az intézmény karakteréhez hozzátartozik, hogy az Emlékpont történészei rendszeresen tartanak rendhagyó történelemórákat, amelyeken a diákok nem pusztán a történeti tényeket ismerhetik meg, hanem személyesen találkozhatnak a korszak érdekes és fontos szemtanúival. Ebbe a koncepcióba illeszkedik az a kezdeményezés is, hogy Hódmezővásárhelyen október 23-át, az 1956-os forradalmat nem csupán egyetlen napon ünneplik, hanem az Emlékpontban egy egyhetes rendezvénysorozat keretében („a Nemzeti Emlékezet Hete”) idézik fel a fél évszázaddal ezelőtt történt eseményeket.
Az Emlékpont létrehozása nem volt egyszerű feladat: a semmiből kellett megteremteni a 21. századi hódmezővásárhelyi közgyűjteményt. Az elején csak az ötlet volt: „kell egy városi emlékpont”, majd Schmidt Mária történész vezetésével a Terror Háza Múzeum budapesti munkatársai helyi történészekkel, levéltárosokkal, könyvtárosokkal, muzeológusokkal, közművelődési szakemberekkel együtt dolgozták ki a koncepciót: a látogatók az összegyűjtött tárgyak, fotók mellett – az oral history módszertanára építve – több mint százötven videóinterjú segítségével élhetik át az 1945 utáni történelem eseményeit. A múzeum kezdeményezői-létrehozói 2005-ben intéztek felhívást a vásárhelyiekhez és a városból elszármazottakhoz, hogy várják tőlük a korszakra vonatkozó fényképeket, dokumentumokat, tárgyakat, amire az emberek több mint ötszáz tárgyat és közel háromezer fényképet küldtek. A fotókat digitalizálták, azok ily módon váltak a kiállítás részévé.
A múzeumi szakemberek szerint a helyi közvélemény többsége támogatta az Emlékpont megteremetését szolgáló szándékot, voltak azonban olyanok is, akik ellenvetésüknek adtak hangot, mondván: „miért költenek el ennyi pénzt?”. A múzeum indításához, a beruházáshoz szükséges összeget – 700 millió forintot – ugyanis Hódmezővásárhely önkormányzata teremtette elő.”
A 2006 nyarán megnyílt Emlékpont Múzeum állandó tárlatát eddig több mint 40 ezren látták. Mára az Emlékpont Hódmezővásárhely egyik kiemelt turisztikai vonzerejévé vált. A látogatók közel 60 százaléka nem vásárhelyi. Sokan csak azért látogatnak el az alföldi városba, hogy megtekintsék a közelmúlt világát bemutató kiállítóhelyet.