Szövegtár Kutass az aktív keresővel!

A kőszegi zsinagóga felújított épülete

A KŐSZEGI ZSINAGÓGA

MúzeumCafé 87–88.

szerző: SÖPTEI IMRE

Most, hogy a kőszegi zsinagóga felújítása befejeződött, már csak a hivatalos átadás várat magára, a megnövekedett érdeklődés miatt is érdemes visszatekinteni a mintegy 160 éves – kezdetben fényes, majd hányattatott – történetére. ¶ A város korábbi viszonyait tekintve az épületen kívül a teljes ingatlan tulajdonlástörténete is számos érdekességet mutat. Ugyanúgy, ahogy a 18. század végén birtokba kerülő […]

Szilágyi Lenke felvétele

„EGY VÍZIÓ, HOGY MILYENNEK KELLENE LENNIE A MÚZEUMOKNAK”

MúzeumCafé 87–88.

szerző: GRÉCZI EMŐKE

Decemberben egyhangúlag választották az ICOM Magyar Nemzeti Bizottság elnökévé Sári Zsoltot, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettesét. Az eddig megtett útról és az elnökként elképzelt jövőről beszélgettünk. Egy néprajzos esetében mindig fontos kérdés, én legalábbis annak tartom, hogy hol nőtt fel, mennyiben befolyásolta a gyerekkori környezet a pályaválasztást, milyen tapasztalatokkal járulhatott hozzá mindez a szakmai munkájához. […]

Szilágyi Lenke felvétele

NÉPVÁNDORLÁS KOR, AZ EURÓPAI IDENTITÁS BOTLATÓKÖVE

INTERJÚ SZENTHE GERGELY RÉGÉSSZEL

MúzeumCafé 87–88.

szerző: BERÉNYI MARIANNA

Az ókort és a középkort összekötő átmeneti időszakban az eurázsiai kontinens, sőt Afrikai északi részének történetét is olyan migrációs folyamatok befolyásolták, amelyek sok tekintetben a mai napig meghatározó részét képezik az itt élő népek kultúrájának, kulturális reprezentációjának. Gótok, vandálok, germánok, hunok, avarok, vikingek, besenyők, magyarok mellett számos letelepült és vándorló népcsoport között alakultak ki olyan […]

A Tenement Museum az Orchard Street felől

MESÉLŐ HÁZAK: VÁLTOZÓ VÁROSI KÖRNYEZETRŐL ÉS BEVÁNDORLÁSRÓL MÁSKÉNT

A TENEMENT MUSEUM, NEW YORK BEVÁNDORLÁSMÚZEUMA

MúzeumCafé 87–88.

szerző: ÁRENDÁS ZSUZSANNA

New Yorkban járva a közismert építészeti látnivalók és elitkultúra legjavát felvonultató múzeumok sokasága közé érdemes beiktatni egy kitérőt a Lower East Side városrész felé. Nemcsak azért, mert ez a szomszédság távolabb esik Manhattan turistáktól zajos részeitől, és a város egy nyugodtabb, múlt századfordulós arcát mutatja, hanem azért is, mert a legrégebbi, bevándorlók által lakott környékről […]

Annales de la Société entomologique de France (1842)

MIGRÁCIÓ ÉS AZ EMBERI KÖRNYEZET

MúzeumCafé 87–88.

szerző: VÁSÁRHELYI TAMÁS

Ez az írás nem tudományos cikk, bár tudományosan igényes forrásokra alapozott. Sokkal inkább esszé, egy fegyelmezett biológiai kutatómunkát is végző ember gondolatainak célszerűen csoportosított gyűjteménye a migráció és az a körüli jelenségekről, amik az élővilágban és az emberi világban is előfordulnak. Embertársaink migrációja heves érzelmi reak­ciókat is képes kiváltani, és velejéig át van politizálva. Leegyszerűsítve […]

Ismeretlen fotográfus: Kossuth Lajos, 1852

„ELSZÓRÓDTUNK A FÖLD HÁTÁN, MINT EGY MÁSODIK IZRAEL…”

A KOSSUTH-EMIGRÁCIÓ VONZÁSAI ÉS VÁLASZTÁSAI (1849–1867)

MúzeumCafé 87–88.

szerző: CSORBA LÁSZLÓ

Zivataros idők súlyos szavú prédikátorainak bibliás nyelvén jellemezte így a visszatekintő Kossuth Lajos az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc leverése után külföldre menekültek helyzetét. Már az nagyszerű emberi teljesítmény volt, ha valaki meg tudott kapaszkodni ebben az elszóratásban, és tisztes megélhetést tudott teremteni önmagának, netán vele menekülő családjának. De voltak olyanok is, akik ennél többre […]

A BTM-ben megrendezett kiállítás plakátja

„ITT MINDENNEK MÁS A SZAGA”

A GYERMEKVONAT-AKCIÓ TRANSZNACIONÁLIS KUTATÁSA ÉS A MIGRÁCIÓ

MúzeumCafé 87–88.

szerző: RÉTHELYI ORSOLYA

A Budapesti Történeti Múzeum Úti cél: Remény. A nemzet­közi gyermekvonat-akció a két világháború között című kiállításának gazdag tárgyanyagában egész biztosan nem az Országos Gyermekvédő Liga 1929–1931-es iktatókönyvének két kötete a leglátványosabb tárgyegyüttes.1 Sok szempontból ez a két kötet mégis egy fontos, fizikailag is bemutatható csomópontot kínál, amelyben a gyermekvonatok kutatásának sokszínű és bonyolult történetszálai összefutnak. Nem véletlen, […]

Magyar Műhely-találkozó – Schöffer-szeminárium, Kalocsa, 1985. Bujdosó Alpár, Kassákné Kárpáti Klára, Schöffer Miklós, Nagy Pál és Papp Tibor Fotó: Vattay Elemér

„TEREBÉLYES FA” A PETŐFI IRODALMI MÚZEUMBAN

MÓDSZERTANI KÖZELÍTÉS A PÁRIZSI MAGYAR MŰHELY GYŰJTEMÉNYÉHEZ

MúzeumCafé 87–88.

szerző: SULYOK BERNADETT

A folyóiratot az 1956-os magyar forradalom leverése után Nyugat-Európába menekült egyetemisták, főiskolások és fiatal értelmiségiek indították el 1962 tavaszán, Párizsban. 2008-ban, amikor a Kézirattárba kerültem (előtte a múzeum Közművelődési és Marketing Főosztályán dolgoztam), az akkori főosztályvezető, Varga Katalin azzal a feladattal bízott meg, hogy dolgozzam fel a folyóirat akkor mintegy hatvan kézirattári szabványdobozt kitevő anyagát:1 leveleket, […]

Jacques-Louis David (1748–1825): Napóleon átkel az Alpokon, 1801

MIGRÁCIÓ ÉS MŰVÉSZI IDENTITÁS

MúzeumCafé 87–88.

szerző: BASICS BEATRIX

A művészettörténet-írás időről időre vizsgálja a művészeti migrációt, vándorlást, akár tervezett, akár külső tényezők által kikényszerített helyváltoztatásról van szó, mivel ezáltal jobban megérthetők a kölcsönhatások. Mások voltak a külső tényezők például a középkorban, a kora újkorban vagy éppen a 19–20. század történelmi kataklizmái közepette. A migráció hatása nemcsak az egyes életműveken követhető nyomon, de konkrét alkotások is […]

Deutsches Auswandererhaus, 2008 PhilippN, Wikimedia Commons

MIGRÁCIÓ & MÚZEUM

EGY NEMZETKÖZI (CSONKA) KÖRKÉP

MúzeumCafé 87–88.

szerző: BAZSÓ BORKA

Migráció, vándorlás az egyik legalapvetőbb társadalmi tapasztalatunk. Szinte mindenki számára kézenfekvő, van, akinek közvetlen, személyes emlékei vannak, mások családi legendákból, elmesélt történetekből, meghallgatott mesékből ismerik. Valahogy mégis mindenki tud hozzá kötődni. A jelen korunk egyik legmeghatározóbb és legtöbbet vitatott témája. A témát rengeteg szempontból lehet vizsgálni és beszélni róla: gazdaság, politika, szociológia, kultúra stb., hiszen az emberi […]